Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-14 / 59. szám

DEEMAGVARORSZAG 1934 március 14: Kerékpár, Rádió, Sraroofon •IIBIil..III. —MM 11 HIII illl H 1—HlilM'l HU IMIIT! 11 l 11| |« Oérynéll Nagy lawit6 műhely — Kiss ucca. | é» as llMzet nlkairétzek Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos a szegedi idegenforgalmi hivatal uj vezetője Dr. Nyáry György lemondását elfogadta a polgármester (A Délmagyarország munkatársától.) Né­hány héttel ezelőtt — mint ismeretes — dr. Nyáry György főigazgató lemondott az ide­genforgalmi hivatal Vezetéséről. Dr. P á 1 f y József polgármesterhelyettes a lemondást ak­kor nem fogadta el és felkérte dr. Nyáry Györ­gyöt, hogy tovább is vezesse az idegenforgal­mi hivatalt. Nyáry főigazgató azonban kitar­tott elhatározása mellett és ez szükségessé tet­te azt, hogy a polgármester mást keressen az idegenforgalmi nivatal élére. Kedden megoldódott ez a kérdés is, ameny­nyiben Pálfy polgármesterhelyettes az Idegen­forgalmi hivatal vezetésével Berzenczey Domokos műszaki főtanácsost bizta meg, aM a napokban már át is veszi uj hivatalát. Aa idegenforgalmi hivatal ennek megfelelően a városi kereskedelmi iskola épületebői ideigle­nesen átkerül a bérházba, a mérnöki hivatal egyik helyiségébe, de az a terv, hogy a Belvá­rosban, valószínűleg a Zsótér-házban nyitott, uccai bejárattal rendelkező helyiséget rendez be a város az idegenforgalmi hivatal számára. Berzenczey főtanácsos mellett még többen fognak dolgozni az idegenforgalmi hivatalban, Pálfy polgarmesterhelyettes ugyanis odaosz­totta be még dr. P á 1 f y - B uclinszky End-> re főmérnököt, dr. Havas Zoltán fogalmazót és S cultéty Sándor irodavezetőt. M. Express-levél a postára Irta Zolnai Béla. IL A levéladminisztráció a levélszekrénynél kez­dődik: kevés a levélszekrény. Az ideális helyzet az volna, hogy minden trafiknál, minden középület­nél, szállodánál és minden uccaközépi járdánál lenne levelesláda. Lényegesen nem szaporitafc ez a többlet a levélgyűjtés munkáját, hiszen motoros­sal jár a gyüjtö és a bejárt ut ugyanaz maradna, a levélirót azonhan fölösleges kereséstől kímélné meg. Ha olyan kerületbe jutunk Pesten, ahol nem vagyunk ismerősök, szinte reménytelen dolog a levélszekrény-keresés, pláne éjszaka. Lehet, hogy félóráig keringünk a mellékuccákban és nem talál­juk. Semmi rendszer ninos az elhelyezésben: hol a sarkon van, hol beljebb két házzal, legtöbbször eldugva kiálló portálék közé. Lehetetlen, hogy pél­dául egy olyan fontos helyen, miat a Kossuth-tér, csak egy láda legyen, az is elrejtve a minisztérium árkádjai alá. Ha Szegeden valaki elindul a Tisza Lajos-körutom a Máv.-igazgatóságtól, a legközeleb­bi szekrényt csak a Dugonics-téren találja. A posta tlzlet is, tehát érdeke, hogy megkönnyítse a for­galmat. Másik kérdés: a bizalom. Nem lehet alaptalan az a bizalmatlanság, amely egyes mellékuccák el­árvult levélszekrényeivel szemben megnyilvánul. A szegedi tűzoltóságnál levő szekrény cimkéie na­pokon át egész éjjel az „este 8 és 9 közötti" kisze­dést jelezte. Lehet bizni az ilye* konzervatív lá­dában? Igy érthető, hogy Pesten vannak hipochon­der emberek, akik a Lipót-köruttól begyalogolnak a főpostára (gyalog mennék, hogy ne dráguljon 48 fillérrel az amúgy is drága levél), mert biztosak akarnak' lenni, hogy elmegy a levelük. Szegeden hasonló az eset. Tessék nyolc óra tájban megál­lani a főposta előtt: valóságos népvándorlás. Az emberek hozzák féltett levélkéjüket, pedig minden levélszekrényen rajta van, hogy nyolc és kilenc között onnan is kiszedik. Tehát nem teheti föl sen­ki, hogy a főpostára-vitellel hamarább célhoz jut a levél. És mégis. Ezt a bizalmatlanságot csak a posta szüntetheti meg. Addig pedig ugy áll a do­log ,hogy — bármennyire egészséges a séta a le­vélírónak — a posta a behordást áthárítja akarat­ianni is az ingyen munkát végző boldog • levél­íróra ... Bent van a levél a ládában. De mikor szedik ki? Szegeden csak háromszor. Délután ötkor, este nyolckor, aztán hiába dobsz levelet a szekrénybe, hozzá se nyúlnak másnap délig! Ilyet még nem lá­tott a világ és ha ez igy marad, ártalmas nemzeti illúzióink közé kell sorolnunk azt a meggyőződést —amit egyelőre nem adunk föl —, hogy a magyar posta a legkitűnőbb intézmény. Ha Szegedről Sze­gedre ir valaki, — ilyen csodabogár is akadhat — szerda éjfélkor levélszekrénybe dobott levelet pén­teken délelőtt 11-kor kézbesítenek. (Én voltam a föladó és oimzett a föladás helye: a már emiitett tűzoltósági levélszekrény.) Irtain magamnak egy másik levelet is, szombaton délután dobtam be egy előkelőbb levélszekrénybe. Le is volt pecsé­telve szombat délután hatkor, de — szombat este vagy vasárnap reggel nyolc óra helyett — hétfőn délelőtt adta át a postás. Vasárnap ninos kihordás. Mért? Ezzel a logikával a vasárnapi vonatokat, vagy telefont is be lehetne szüntetni. Pesten ma már — Fabinyi Tihamér minisztersége óta — reggel nyolckor kiszedik a leveleket (Párásban az éjfélig bedobott levél kötelességszerűen reggel nyolckor a cimzett portásánál van. A kis Mün­chenben az első kiszedés reggel lélöt!) Nem is olyan régen még este 9-től másnap délelőtt 11-ig nőin nyúltak a pesti levélszekrényhez a hivatalos közjegek. Csak a levelezők nyúltak hozzá, annyira, hogy néha már nem fért bele levél. A szekrényen jelzett időt — természetesen — pontosan be kell tartani. Nem szabad például an­nak megtörténnie, aminek szemtanuja voltam Sze­geden ,hogv a jelzett 12 óra előtt tiz perccel már kiszedték a ládát. Aki számit rá, hogy elér a le­vele idejében a szekrényhez, ilyenformán be van csapva és kénytelen a főpostára sétálni. (Ha ráér. De a posta nem rendezkedhetik be a sétálók tár­sadalmára.) Ez olyan volna, mintha a vonat koráb­ban indulna. Akkor inkább késsen! A távolsági forgalomban sincs minden rendben. Külíölfli viszonylatban Pest felé és Pestről gyor­san jön a levél, el kell ismerni. De vidékről vidék­re! Á vidékiek ráérnek... Próbaképen bedobtam egy vasárnap délután a Várostanyán, harminc ki­lóméterre Szegedtől, egy lapot. Szerdán délelőtt ér­kézéit alföldi metropolisunkba a saját területéről jövő tanyai hir. * Beszélhetünk a díjszabásról is. Nem uj dolog, hogy a magas dijak a mai viszonyok mellett nem tara atók fönn. Egy ajánlott levél, pláne ha ponto­san utánamérosikélik a gramm-sulyát, fölér egy kiló hússal. Nem szabad egy helybeli expressz­levélnek — Szegedről Szegedre — hetven fillérbe kerülni, aimiért már ebédet kapni. A házmester fia husz fillérért elviszi és választ is hoz rá. Pesten olosóbb: csak 50 fillér a „sürgős" levél, pedig ott nagyobb nta.t tesz meg. Aztán legyen az expressz tényleg expressz Az este féltízkor Szegedre érke­ző expressz-levelet ne kézbesítsék másnap reggel! Vannak aztán egyéb furcsaságok is. Az utalvány dija 20 pengőig 20 fillér. Megjárja. De husz pengőn fölül 100 pengőig már 60 fillér. Aki negyven pen­gőt akar küldeni, ugy csapja be a postát, hogy — több munkát okozva olcsóbb áron — fölad két da­rab husz pengős utalványt és csak 40 fillér portót fizet. A magas portó általában azt eredményezi, hogy ismerősöket kémek meg pénzvitelre, a hely­beli forgalmat pedig bankok és nagyobb cégek kézbesítővel bonyolítják le Ez ellenkezik a köz­érdekkel, mert a magánosok spórolnak vele, de a posta vészit, úgyhogy — circnlns vitiosus — kény­telen továbbra is drágán árulni a portékát • Sok energia elvész azzal, hogy a posta ambicio­nálja a hibás címzésű levelek kézbesítését, ami bi­zonyos fokig hanyagságra csábítja az embereket. Külön hivatalok vannak, amik a cimzett kinyomo­zásával foglalkoznak. Ha elköltözött, utánaküldik, stb. A magyar posta ebből a szempontból megüti a világrekordot, amit elég egy példával illusztrál­ni. Ha nem igáz is, jellemző. Egy amerikai levél­ről van szó, amelyen ez állott: KOVÁCS JÁNOS Nem forog a... Hungary Természetesen a cimzett — a dorozsmai Kovács Jánosok egyike — hiánytalanul megkapta a leve­let. Tulbuzgóság és bravúr az egyik oldalon, a má­sikon drágaság és lassúság. Szerény véleményem szerint a postának nem szabad ilyen tréfákra rea­gálni. Aki rosszul címez, nem érdemli meg, hogy a levelét kézbesítsék. Az ilyen levelet félre keli dob­ni ,vagy visszaküldeni. Drága az idő, kell a pontos levélírónak. Arra i« lehet gomdolni, hogy a hibás címző azért címez tévesen, mert a cimzett nem közölte vele a lakáscímét. Ebben az esetben már a címzettet kell védelembe venni, nem pedig a tolakodót protegál­ni. Ha nem is helyezkedünk arra a liberális fran­cia álláspontra, hogy az állampolgár lakcíme az ő magántulajdona, amit senkinek sincs joga elárulni (Párisban nincs lakás jegyzék!), sem hivatalból ma­gáncélra kinyomozni, — mindenesetre megteheti a posta, hogy egyéb elfoglaltságára hivatkozva sem­leges álláspontra helyezkedik és nem foglalkozik a levelezők magánügyeivel. Ezzel összefügg az a kérdés: hova vigye a posta a levelet? Nyilvánvaló: oda, ahová címezve van, sehová máshová, hacsak a cimzett nem intézkedik, bár én ezt is kikapcsolnám, mert fölösleges teher a postának. (Továbbítsa a cimzett megbízottja.) A levélhordó ne okoskodjék, nem akarjon többet-tuüó lenni, mint a címző, ne akarjon senkinek szívessé­get tenni, mert «z a többiek rovására mehet. Ne kombináljon, hogy „tudom én, hol lakik a kisasz­szony vagy a doktor ur, nem jó helyre címezték", — hanem vigye a cimzett helyre és ha ott nincs az illető, küldje vissza a föladónak. El tudom képzel­ni a legkülönbözőbb vígjátéki eseteket és drámai bonyodalmaikat, amik az ilyen szabad szöveema­gyarázatbél származnak. Egy konkrét példáit, Te­lem történt, elmondok. Egy külföldi ismerősömmel megállapodtam, hogy Bécsből Pestre jön három napra és én kalauzolom. Minthogy érkezését nem tudta pontosan, megadtam neki a sűrgönycimemeit: Szeged, Egyetem. Közben eluntam a várást és fftl­utaztam Pestre ,meghagyva az egyetemein, hogy hová továbbítsák a táviratot. Eltelik egy hét sem­mi hir. Hazajövök Szegedre, a levélszekrényemben találok egy lapot, amelyen külföldi barátom érte­sít, hogy Pesten járt és sajnálja, hogy nem talál­koztunk. Találtam a szekrényben egy táviratot is, amelyben az illető bejelenti a Pestre-utazást A távírat az egyetemre volt cimezve. Az okos kihor­dó nyilván szívességet akart tenni nekem, amikor — szünet lévén — a lakásomra hozta a táviratot. Nem találva otthon, otthagyta a táviratot, gondol­va, hogy ha értesítést hagy, még később jutok hoz­zá. Ebben igaza is volt, csak azt nem tudta, hogy az egyetemről idejében megkapom... * Még csak egyet. A bélyegző. Fontos dokumen­tumnak számit sokféle esetben a postabélyegző dá­tuma. Ez az, amire nálunk kevés gondot fordíta­nak, bár az utóbbi időben javult a helyzet. A bé­lyegzőt ráütik a bélyegre és ez olvashatatlanná teszi. Tiz levéltol hatnál' kibeíüzihetetlen a dátan. Igazán nem kell szakértőnek lenni hozzá, hogy rá­jöjjön valaki: az amerikai bélyegzésmódot kell át­venni. A kerek bélyegzés a port'óbélyeg mellé jön, a levél tiszta helyére és a portóbélyeget hullámos vonalak húzzák át Fontos érdekek fűződhetnek esetleg a föladás órájához is. Emlékszem, egyszer Triesztben kaptam párisból expressz-levelet. Tele volt tisztán kivehető bélyegzéssel. Páiris, francia­svájci határ, s svájci-olasz határ, Milano, Trieszt. Szinte óráról-órára követhettem a levél útját. Hal valahol késik, a posta maga ellenőrzi a hivatalno­kait. Erre is jő az olvasható bélyegző, amit egyéb­ként reklám-oéiokra fölhasználhat a posta és igy jövedelme lehet belőle. * Sok mindenről lehetne még beszélni. A csöposta bevezetéséről Budapestien. Az ajánlott leveleknek külön levélhordó vidéken. (Ez a hiány ajánlott le­velenként njabb S perceikkel lassítja a kihordást.) A pénz- és csomag-kihordás szétválasztása. A pén­zeslevél megkönnyítése olasz módra. A csomiag­kézbesitési dij eltörlése vagy a föladóra hárítása. Bélyegfüzetéle árusítása. A nyomtatványok és a •levélsuly sokszor bosszantóan kicsinyes ellenőrzé­sének megszüntetése, mert nem éri meg a fárad­ságot ... Tudjuk, hogy a magyar posta irányítása a leg­jobb kezekben és a legkitűnőbb felső kormányzat alatt van. Épen azért mondottuk el mindezt, a bi­zalom jegyében. Az ember azt kritizálja, amit szeretne minél tökéletesebbnek látni. SváttegyiSzanafiriom (Budapest centrumától 12 percre) Ideális subalpin klima — Ideális diétás ellátás — Legnagyobb luxus — Mérsékelt árak — Kura — Sport — Szórakozás

Next

/
Oldalképek
Tartalom