Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)
1934-03-14 / 59. szám
DEEMAGVARORSZAG 1934 március 14: Kerékpár, Rádió, Sraroofon •IIBIil..III. —MM 11 HIII illl H 1—HlilM'l HU IMIIT! 11 l 11| |« Oérynéll Nagy lawit6 műhely — Kiss ucca. | é» as llMzet nlkairétzek Berzenczey Domokos műszaki főtanácsos a szegedi idegenforgalmi hivatal uj vezetője Dr. Nyáry György lemondását elfogadta a polgármester (A Délmagyarország munkatársától.) Néhány héttel ezelőtt — mint ismeretes — dr. Nyáry György főigazgató lemondott az idegenforgalmi hivatal Vezetéséről. Dr. P á 1 f y József polgármesterhelyettes a lemondást akkor nem fogadta el és felkérte dr. Nyáry Györgyöt, hogy tovább is vezesse az idegenforgalmi hivatalt. Nyáry főigazgató azonban kitartott elhatározása mellett és ez szükségessé tette azt, hogy a polgármester mást keressen az idegenforgalmi nivatal élére. Kedden megoldódott ez a kérdés is, amenynyiben Pálfy polgármesterhelyettes az Idegenforgalmi hivatal vezetésével Berzenczey Domokos műszaki főtanácsost bizta meg, aM a napokban már át is veszi uj hivatalát. Aa idegenforgalmi hivatal ennek megfelelően a városi kereskedelmi iskola épületebői ideiglenesen átkerül a bérházba, a mérnöki hivatal egyik helyiségébe, de az a terv, hogy a Belvárosban, valószínűleg a Zsótér-házban nyitott, uccai bejárattal rendelkező helyiséget rendez be a város az idegenforgalmi hivatal számára. Berzenczey főtanácsos mellett még többen fognak dolgozni az idegenforgalmi hivatalban, Pálfy polgarmesterhelyettes ugyanis odaosztotta be még dr. P á 1 f y - B uclinszky End-> re főmérnököt, dr. Havas Zoltán fogalmazót és S cultéty Sándor irodavezetőt. M. Express-levél a postára Irta Zolnai Béla. IL A levéladminisztráció a levélszekrénynél kezdődik: kevés a levélszekrény. Az ideális helyzet az volna, hogy minden trafiknál, minden középületnél, szállodánál és minden uccaközépi járdánál lenne levelesláda. Lényegesen nem szaporitafc ez a többlet a levélgyűjtés munkáját, hiszen motorossal jár a gyüjtö és a bejárt ut ugyanaz maradna, a levélirót azonhan fölösleges kereséstől kímélné meg. Ha olyan kerületbe jutunk Pesten, ahol nem vagyunk ismerősök, szinte reménytelen dolog a levélszekrény-keresés, pláne éjszaka. Lehet, hogy félóráig keringünk a mellékuccákban és nem találjuk. Semmi rendszer ninos az elhelyezésben: hol a sarkon van, hol beljebb két házzal, legtöbbször eldugva kiálló portálék közé. Lehetetlen, hogy például egy olyan fontos helyen, miat a Kossuth-tér, csak egy láda legyen, az is elrejtve a minisztérium árkádjai alá. Ha Szegeden valaki elindul a Tisza Lajos-körutom a Máv.-igazgatóságtól, a legközelebbi szekrényt csak a Dugonics-téren találja. A posta tlzlet is, tehát érdeke, hogy megkönnyítse a forgalmat. Másik kérdés: a bizalom. Nem lehet alaptalan az a bizalmatlanság, amely egyes mellékuccák elárvult levélszekrényeivel szemben megnyilvánul. A szegedi tűzoltóságnál levő szekrény cimkéie napokon át egész éjjel az „este 8 és 9 közötti" kiszedést jelezte. Lehet bizni az ilye* konzervatív ládában? Igy érthető, hogy Pesten vannak hipochonder emberek, akik a Lipót-köruttól begyalogolnak a főpostára (gyalog mennék, hogy ne dráguljon 48 fillérrel az amúgy is drága levél), mert biztosak akarnak' lenni, hogy elmegy a levelük. Szegeden hasonló az eset. Tessék nyolc óra tájban megállani a főposta előtt: valóságos népvándorlás. Az emberek hozzák féltett levélkéjüket, pedig minden levélszekrényen rajta van, hogy nyolc és kilenc között onnan is kiszedik. Tehát nem teheti föl senki, hogy a főpostára-vitellel hamarább célhoz jut a levél. És mégis. Ezt a bizalmatlanságot csak a posta szüntetheti meg. Addig pedig ugy áll a dolog ,hogy — bármennyire egészséges a séta a levélírónak — a posta a behordást áthárítja akaratianni is az ingyen munkát végző boldog • levélíróra ... Bent van a levél a ládában. De mikor szedik ki? Szegeden csak háromszor. Délután ötkor, este nyolckor, aztán hiába dobsz levelet a szekrénybe, hozzá se nyúlnak másnap délig! Ilyet még nem látott a világ és ha ez igy marad, ártalmas nemzeti illúzióink közé kell sorolnunk azt a meggyőződést —amit egyelőre nem adunk föl —, hogy a magyar posta a legkitűnőbb intézmény. Ha Szegedről Szegedre ir valaki, — ilyen csodabogár is akadhat — szerda éjfélkor levélszekrénybe dobott levelet pénteken délelőtt 11-kor kézbesítenek. (Én voltam a föladó és oimzett a föladás helye: a már emiitett tűzoltósági levélszekrény.) Irtain magamnak egy másik levelet is, szombaton délután dobtam be egy előkelőbb levélszekrénybe. Le is volt pecsételve szombat délután hatkor, de — szombat este vagy vasárnap reggel nyolc óra helyett — hétfőn délelőtt adta át a postás. Vasárnap ninos kihordás. Mért? Ezzel a logikával a vasárnapi vonatokat, vagy telefont is be lehetne szüntetni. Pesten ma már — Fabinyi Tihamér minisztersége óta — reggel nyolckor kiszedik a leveleket (Párásban az éjfélig bedobott levél kötelességszerűen reggel nyolckor a cimzett portásánál van. A kis Münchenben az első kiszedés reggel lélöt!) Nem is olyan régen még este 9-től másnap délelőtt 11-ig nőin nyúltak a pesti levélszekrényhez a hivatalos közjegek. Csak a levelezők nyúltak hozzá, annyira, hogy néha már nem fért bele levél. A szekrényen jelzett időt — természetesen — pontosan be kell tartani. Nem szabad például annak megtörténnie, aminek szemtanuja voltam Szegeden ,hogv a jelzett 12 óra előtt tiz perccel már kiszedték a ládát. Aki számit rá, hogy elér a levele idejében a szekrényhez, ilyenformán be van csapva és kénytelen a főpostára sétálni. (Ha ráér. De a posta nem rendezkedhetik be a sétálók társadalmára.) Ez olyan volna, mintha a vonat korábban indulna. Akkor inkább késsen! A távolsági forgalomban sincs minden rendben. Külíölfli viszonylatban Pest felé és Pestről gyorsan jön a levél, el kell ismerni. De vidékről vidékre! Á vidékiek ráérnek... Próbaképen bedobtam egy vasárnap délután a Várostanyán, harminc kilóméterre Szegedtől, egy lapot. Szerdán délelőtt érkézéit alföldi metropolisunkba a saját területéről jövő tanyai hir. * Beszélhetünk a díjszabásról is. Nem uj dolog, hogy a magas dijak a mai viszonyok mellett nem tara atók fönn. Egy ajánlott levél, pláne ha pontosan utánamérosikélik a gramm-sulyát, fölér egy kiló hússal. Nem szabad egy helybeli expresszlevélnek — Szegedről Szegedre — hetven fillérbe kerülni, aimiért már ebédet kapni. A házmester fia husz fillérért elviszi és választ is hoz rá. Pesten olosóbb: csak 50 fillér a „sürgős" levél, pedig ott nagyobb nta.t tesz meg. Aztán legyen az expressz tényleg expressz Az este féltízkor Szegedre érkező expressz-levelet ne kézbesítsék másnap reggel! Vannak aztán egyéb furcsaságok is. Az utalvány dija 20 pengőig 20 fillér. Megjárja. De husz pengőn fölül 100 pengőig már 60 fillér. Aki negyven pengőt akar küldeni, ugy csapja be a postát, hogy — több munkát okozva olcsóbb áron — fölad két darab husz pengős utalványt és csak 40 fillér portót fizet. A magas portó általában azt eredményezi, hogy ismerősöket kémek meg pénzvitelre, a helybeli forgalmat pedig bankok és nagyobb cégek kézbesítővel bonyolítják le Ez ellenkezik a közérdekkel, mert a magánosok spórolnak vele, de a posta vészit, úgyhogy — circnlns vitiosus — kénytelen továbbra is drágán árulni a portékát • Sok energia elvész azzal, hogy a posta ambicionálja a hibás címzésű levelek kézbesítését, ami bizonyos fokig hanyagságra csábítja az embereket. Külön hivatalok vannak, amik a cimzett kinyomozásával foglalkoznak. Ha elköltözött, utánaküldik, stb. A magyar posta ebből a szempontból megüti a világrekordot, amit elég egy példával illusztrálni. Ha nem igáz is, jellemző. Egy amerikai levélről van szó, amelyen ez állott: KOVÁCS JÁNOS Nem forog a... Hungary Természetesen a cimzett — a dorozsmai Kovács Jánosok egyike — hiánytalanul megkapta a levelet. Tulbuzgóság és bravúr az egyik oldalon, a másikon drágaság és lassúság. Szerény véleményem szerint a postának nem szabad ilyen tréfákra reagálni. Aki rosszul címez, nem érdemli meg, hogy a levelét kézbesítsék. Az ilyen levelet félre keli dobni ,vagy visszaküldeni. Drága az idő, kell a pontos levélírónak. Arra i« lehet gomdolni, hogy a hibás címző azért címez tévesen, mert a cimzett nem közölte vele a lakáscímét. Ebben az esetben már a címzettet kell védelembe venni, nem pedig a tolakodót protegálni. Ha nem is helyezkedünk arra a liberális francia álláspontra, hogy az állampolgár lakcíme az ő magántulajdona, amit senkinek sincs joga elárulni (Párisban nincs lakás jegyzék!), sem hivatalból magáncélra kinyomozni, — mindenesetre megteheti a posta, hogy egyéb elfoglaltságára hivatkozva semleges álláspontra helyezkedik és nem foglalkozik a levelezők magánügyeivel. Ezzel összefügg az a kérdés: hova vigye a posta a levelet? Nyilvánvaló: oda, ahová címezve van, sehová máshová, hacsak a cimzett nem intézkedik, bár én ezt is kikapcsolnám, mert fölösleges teher a postának. (Továbbítsa a cimzett megbízottja.) A levélhordó ne okoskodjék, nem akarjon többet-tuüó lenni, mint a címző, ne akarjon senkinek szívességet tenni, mert «z a többiek rovására mehet. Ne kombináljon, hogy „tudom én, hol lakik a kisaszszony vagy a doktor ur, nem jó helyre címezték", — hanem vigye a cimzett helyre és ha ott nincs az illető, küldje vissza a föladónak. El tudom képzelni a legkülönbözőbb vígjátéki eseteket és drámai bonyodalmaikat, amik az ilyen szabad szöveemagyarázatbél származnak. Egy konkrét példáit, Telem történt, elmondok. Egy külföldi ismerősömmel megállapodtam, hogy Bécsből Pestre jön három napra és én kalauzolom. Minthogy érkezését nem tudta pontosan, megadtam neki a sűrgönycimemeit: Szeged, Egyetem. Közben eluntam a várást és fftlutaztam Pestre ,meghagyva az egyetemein, hogy hová továbbítsák a táviratot. Eltelik egy hét semmi hir. Hazajövök Szegedre, a levélszekrényemben találok egy lapot, amelyen külföldi barátom értesít, hogy Pesten járt és sajnálja, hogy nem találkoztunk. Találtam a szekrényben egy táviratot is, amelyben az illető bejelenti a Pestre-utazást A távírat az egyetemre volt cimezve. Az okos kihordó nyilván szívességet akart tenni nekem, amikor — szünet lévén — a lakásomra hozta a táviratot. Nem találva otthon, otthagyta a táviratot, gondolva, hogy ha értesítést hagy, még később jutok hozzá. Ebben igaza is volt, csak azt nem tudta, hogy az egyetemről idejében megkapom... * Még csak egyet. A bélyegző. Fontos dokumentumnak számit sokféle esetben a postabélyegző dátuma. Ez az, amire nálunk kevés gondot fordítanak, bár az utóbbi időben javult a helyzet. A bélyegzőt ráütik a bélyegre és ez olvashatatlanná teszi. Tiz levéltol hatnál' kibeíüzihetetlen a dátan. Igazán nem kell szakértőnek lenni hozzá, hogy rájöjjön valaki: az amerikai bélyegzésmódot kell átvenni. A kerek bélyegzés a port'óbélyeg mellé jön, a levél tiszta helyére és a portóbélyeget hullámos vonalak húzzák át Fontos érdekek fűződhetnek esetleg a föladás órájához is. Emlékszem, egyszer Triesztben kaptam párisból expressz-levelet. Tele volt tisztán kivehető bélyegzéssel. Páiris, franciasvájci határ, s svájci-olasz határ, Milano, Trieszt. Szinte óráról-órára követhettem a levél útját. Hal valahol késik, a posta maga ellenőrzi a hivatalnokait. Erre is jő az olvasható bélyegző, amit egyébként reklám-oéiokra fölhasználhat a posta és igy jövedelme lehet belőle. * Sok mindenről lehetne még beszélni. A csöposta bevezetéséről Budapestien. Az ajánlott leveleknek külön levélhordó vidéken. (Ez a hiány ajánlott levelenként njabb S perceikkel lassítja a kihordást.) A pénz- és csomag-kihordás szétválasztása. A pénzeslevél megkönnyítése olasz módra. A csomiagkézbesitési dij eltörlése vagy a föladóra hárítása. Bélyegfüzetéle árusítása. A nyomtatványok és a •levélsuly sokszor bosszantóan kicsinyes ellenőrzésének megszüntetése, mert nem éri meg a fáradságot ... Tudjuk, hogy a magyar posta irányítása a legjobb kezekben és a legkitűnőbb felső kormányzat alatt van. Épen azért mondottuk el mindezt, a bizalom jegyében. Az ember azt kritizálja, amit szeretne minél tökéletesebbnek látni. SváttegyiSzanafiriom (Budapest centrumától 12 percre) Ideális subalpin klima — Ideális diétás ellátás — Legnagyobb luxus — Mérsékelt árak — Kura — Sport — Szórakozás