Délmagyarország, 1934. március (10. évfolyam, 48-72. szám)

1934-03-11 / 57. szám

T934 március II. D É l M Ä G Y A R O R S Z Ä G ^ és W«^'*1 tóso•»­ta*»"-*""' ó* Tungsram izzók: KLEIN és TSR Makó PALESZTINAI MOZAIK Irta TONELLI SÁNDOlt. Az anyaszeretet és a — mirigyek Dr. Szentgyörgyi Albert egyetemi tanár érdekes előadása az egyetemen r (A Délmagyarország munkatársától.) Az I'kolánkivüli Népművelési Bizottság rendezé­seben szombaton délután dr. Szentgyörgyi Albert egyetemi tanár „Az emberi szervezet élet- és körvegytana" cimmel tartott népszerű, tudományos előadást. A kórbonctan szerepé­ről beszelt bevezető szavaiban, mijd a ké­mia és az orvostudomány szempontjából is­mertette a mikroskóp fe\fede:ésének rendkí­vül nagy jelentőségét. Kifejtette, hogy a ké­mikus munkája, a Diókémia sok olvin kérdés­re ad világos feleietet, amely nélkül az orvos­ludomány nem juthatna előre. Nagy érdeklő­dós közben beszelt ezután Szentgyörgyi pro­cesszor a mirigyek szerepéről és arról, hogy a legszebb emberi tulajdonságot: az anyaszere­Ictet is a mirigyek idézik elő. Az egyik em­briben jobban, a másikban kevésbé van ki­fejlődve az anyszeietet tulajdonsága, — mon­dotta — és ez tisztára a mirigyek kérdésé. A kakukról általánosan elterjedt, hogy az anva­Szeretet hiányzik belőle. Ezt a kérdést a tu­dósok vizsgálni kezdtek és rájöttek stra, hogy azok a mirigyek, melyek az anyaszerelelet elő­idézik, hiányzanak a kakukanyából és ha bi­zonyos kémiai anyagok belejutnak a kakuk szervezetébe, a kakukból is kiváló anija lesz. A kémia tehát a célnak megfelelően tudja átfor­*má ni a szervezeteket. Szentgyörgyi professzor ezután különböző betegségeknek, főkép az izomsorvadásnak ki­ütköző hatásait mutatta be vetltettképekkel és kifejtette, hogy az izomsorvadást és az In­diában gyakori beri-beri betegségeket a szer­vezetben "bizonyos anyaghiány idézi elő. Ez az anyaghiány a rossz és egyoldalú táplálkozás következtében támadt és vitaminokkal pótol­ható. Rámutatott Szentgyörgyi professzor a vitaminok óriási fontosságára is. Az ősember korában nem ismerték a vitaminokat, — folytatta előadását a kiváló tudós — és az ős­embernek nem is volt szüksége vitaminra, mert a szabad természetben mindazt megta­lálta. amire a szervezetének szükséqe volt. A huszadik század embere azonban el sem képzelhető vitamin nélkül, mert már nem ta­lálja meg mindazt, r.mire a szervezetének szüksége van. A biokémia célja a természet megismerése és nigv mértékben hozzájárul az emberi szenvedés enyhítéséhez, mer» előállítja azokat az anyagokat, amelyekre az emberi szervezetnek,' a beteg szervezetnek szüksége van. A mindvégig érdekes előadás végeztével a nagyszámú hallgatóság hosszantartó tapssal ünnepelte Szentgyörgyi professzort. Ujabb áraink: •MHM^MMMMMBMHMBHI Gyönyörű divatnyakkendő 1.38 Gyönyörű divatbluz 2.9S Matt női nadrág I. 1.98 Legújabb bécsi sálujdonságok 3.80 Garantált női harisnya 1.78 Fehércéigtáhlás Boros cég Mézzé meg áras kirakatainkat ViRECO kudapesli fuxusfslző szaténénak szegedi fiókja és képviselete Oroszlán ucea 5., a Városi Zálogházzal szemben. Merték utáni megrendelésre a leggyorsabban ké­szíti a legújabb párisi divat szerinti luxusprincess fűzőket, csipöformá'iókat, harisnyatartókat, gvó ív­haskötőket, melltartókat stb. Űzietvezető és helyi képviselő: POLDESZ ILONA. 333 Egy angol tisztviselő tizenöt esztendőt tölt a jeruzsálemi angol főkormányzóságnál s mi­kor hazatér Angolországba, beszámiló jellegé­vel biró könyvben megirja palesztinai tapasz­talatait. Érdekes könyv, amely sok tekintetben teljesen újszerű szempontok szerint mutat rá arra a hihetetlenül érdekes kísérletre, amely a biblia országában a háború bcfejzcse óta a Balfour-deklaráció alapján történik, amely a zsidóknak kilátásba helyezte, hogy nemzeti otthont létesíthetnek maguknak Palesztinában. A palesztinai zsidó nemzeti otthon létesíté­sét azért mondom kísérletnek, mert meggyő­ződésem szerint, ami olt ma történik, azt ko­rántsem lehet befejezett dolognak tekinteni. Teljesen tisz'ázat'an például Palesztina ál­lamjogi helyzete. A békekötés a szentföldel elvette ugyan a törököktől, de csak mandátu­mot adott" Nagy Britanniának az igazgatására és a legfőbb kormányzati teendők ellátására. A helyzet körübelül az, mint a régi monarehia idején volt Bosznir-Hercegovinában, azzal a különbséggel azonDan, hogy mi olvin megbí­zás alapján okkupáltuk Boszniát, amely alattvalókká tette a derék bosnyákokat, mig Paleszlinábsn angol a közigazgatás, angol a katonaság, részben angol a biróság is, angol minden tisztviselői, de a palesztinai zsidók és arabok mégsem alattvalói Nagy Britannia ki­rályának és India császárának. A következése az ilyen feiemás állapotnak az szokott lenni, hogy senki sincsen vele meg­elégedve. Az európai és amerikai z<idók leg­nagyobb része a háború előtt a cinizmusról valószínűleg éppenugy vélekedett, mini az a londoni Rotschild, aki az anekdota szerint kijelentelte, hogy nagyon örül a zsidó nem­zeti állam megszervezésének, ha kell, szívesen hozzájárul az alapítási költségekhez, de azt ne kívánják tőle, hogy ő is kiköltözzék Pa­lesztinába. Ha már muszáj, legszívesebben Londonban maradna a palesztinai zsidó állam követének. Azt hiszem, nem járok messze a valóságtól, ha azt tételezem fel, hogy a zsi­dóság legnagyobb része rokonszenvez a pa­lesztinai kísérlettel. de eszeágábar; sincs, hogy kiköltözzék Palesztinába. Akik azonban kiköltöztek, sokkal többet vártak, mint ameny­nyit kaptak. A hires Balfour-deklaráció, amely a zsidó­ság előtt megcsillogtatta Palesztina feltámasz­tásának álmait, nem volt világosan megszö­vegezve. Nemzeti otthonról beszélt, mig a cio­nisták nemzeti államról ábrándozlak. Ez a sarkalatos különbség akkor derült ki, mikor Anglia gyakorolni kezdte a mandátumát és a mandátum gyakorlása közben olyan szem­pontokat érvényesített, amelyek se a zsidókat, se az arabokat nem elégíthettek ki. A Balfour­deklaráció egy politikai igé'ret volt, Palesztina birtoklása ellenben egészen más okoknál fog­va bir rendkivül fontossággal Angliára nézve. A szuezi csatorna Anglia világuralmának egyik legelsőrangu ütőere, amelynek elvágása veszélyeztetné India birtokát. A felébredt egyiptomi nacionalizmus mind nehezebben tűri a vazallusi viszonyt és az angol megszálló csapatok jelenlétét. Az angol politika tehát a jövőbe néz''S kezd Egyiptomból átburcolkodni a szuezi csatorna keleti partjára. Ezért kell az angoloknak, ha nem is jogilag, de ténvleg Pa­lesztina. De mikor Anglia Palesztinának birtokába lépett, egyéb szempontokról sem feledkezhetett meg. Jelenleg Anglia, ha mohammedán vallá­sú alattvalóinak számá t tekintjük, a világnak legelső mohammedán hatalmassága, sőt mond­hatni, hogy a mozlim fanatizmus, mióta Ke­mal pasa Törökországot minden tekintetben modernizálta, angol területre menekült. Ang­lia tehát kénytelen nagyon is tekintetbe venni mohammedán vallású alattvalóinak érzékeny­ségét. Ami Palesztinában történik, annak a rezgése elhat Indiába, Arábiába és a kelet­afrikai gyarmatokba is. A lehetetlent kell te­hát megpróbálni, liogv miként lehetne össze­egyeztetni az arab érdekeket a zsidók aspirá­cióival. Az arabok tiltakoznak a zsidó beván­dorlás ellen, a zsidók ellenben hivatkoznak a Balfour-deklarációra és a szabad bevándor­lást követelik. Anglia a középúton halad: meg­engedi, de egyúttal gazda«ági feltételekhez köti és évi kontingensben állapítja meg a zsi­dó bevándorlás mértékét. TIven helvzetekben pedig mindig annak személve és politikája ke­rül az elégedetlenség középpontjába, aki a ki­egyenlítőnek és a mérleg nvelvének szerepét akarja játszani két összeütközésre kész fél kö­zött. Ennek a helyzetnek nagyon különösek a következései. Az angol kormányzati bölcse­ségnek alapelve, hogv mindenütt, ahol a la­kosság kulturális színvonala megengedi, igyek­szik megvalósítani az önkormányzati intéz­ményeket. Erre az angol politikát másfél év­század előtt nz amerikai tapasztalatok vezet­ték rá és özek a tapaszlalatok késztették a brit világbirodalom vezetőit, liogv necsak az an­gol többségű gyarmatoknak adják meg az ön­kormánvzatnt, hanem azt nyomban a bur há­ború után kiterjesszek még a meghódított bur Ha böjtre sajtot vesz, ügyeli en STAUFFER-névre!

Next

/
Oldalképek
Tartalom