Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-11 / 33. szám

DÉLMAGYARORSZÁG 1^34 Február TT. Fi'szer, teménvíV,**^ de a lopriobb mmrtséaret lesf olcsóbban szoTgíl'om ki. T.eiykisflbb rendelést házho* saát'itom. Kertész S&, Mikszáth K. u.4 kezett túlságosan kedvezőtlen megvilágításba helyezni. így is marad elég cselekedete, amit nériii fejcsóválással vehetünk csak tudomásul. A világtörténelemben alkalmasint egyedül­álló az az eset, ahogy a rendcsináló Vespasia­nus kegyeibe fogadta őt. Mikor a légiók el­árasztották Galileát, a lázadó zsidók utolsó csa­pata Jotapata várában vonta meg magát. A várnak Josephus volt a parancsnoka. A vár sokkal tovább tartotta magát, mint a rómaiak várták volna. Hiába szólította fel Vespasianus a védőket először kegyelem Ígérgetésével, ma jd fenyegetésekkel, hogy adják meg magu­kat, a fanatikus zsidók halálra szántan véde­keztek. A római vezér kiadta a parancsot, hogy a vár elfoglalása esetén kardélre kell hányni mindenkit, akit életben találnak. Josephus, akinek az volt az életfilozófiája, hogy az élet minden körülmények kőzött kellemesebb a hősi halálnál, kezdte igen kénvelmetlenül érezni magát. Különösen nyomasztónak találta a helyzetét, mikor a vár elfoglalása után negy­venedmagával beszorult valami ciszternafelé­be, amelyből csak egy ut volt kifelé: egyenesen a rómaiak kardjába és lándzsájába. És a bo­londok, akik vele együtt kerültek ebbe a re­ménytelen helyzetbe, hallani sem akartak a megadásról! Azt mondták, a rómaiak ugy is lemészárolják őket, inkább haljanak meg be­csülettel. Megadás helvett dőljenek a saját kardjukba. Ekkor előállt Josepbus és a szent­írásra való hivatkozással, hogy az öngyilkos­ság bün, azt a jánlotta, hogy kölcsönösen öl jék mrg egymást. Sorsot húznák s akire a sors esik. megöli a másikat. Hogy történt-e valami birbli a sorsolás körül, az nem derül ki Jo­sephus könyvéből, n faktum azonban az, hogy ő maradt utolsónak és ekkor szépen megadta magát. Természetesen bilincsekbe verték és a I római hadvezér elé vezették. Bizonyára min- I denki azt hitte, hogv meg van pecsételve a sorsa. Felvonultatják a rómaiak diadalmene­tében s azután az arénában odadobják a vad­ágatoknak. De nem igy történt. Josepbus odakerült Ves­pr;s'inus elé s a római hadvezér megkérdezte, tudja-e micsoda sors vár reá. Inspiráció volt-e, vagir n. halálától rettegő ember utolsó kétségbe­esett kísérlete életének megmentésére, nem le­het tudni, mindenesetre azonban az történt, hogv Joscphus azt felelte, hogv életben marad és Vespasianus akkor fogja kezéről és lábáról levétetni a bilincseket, ha császár lesz belőle. A babonás római, aki sokat hallott a zsidó pró­fétákról, akik meg tud iák jósolni a jövőt, megdöbbent. Ez a fogofv zsidó megjósol ia az ő császárságát. Hátha csnkngvan igazat beszél. Egy esztendő sem telt bele. a keleti légiók fiat­ba, Otho és Vitellius rövid és dicstelen uralko­dása utifrn csakugyan őt kiáltották ki császár­nak. A .-sász^rságot megjövendölő JosephiTs fogolvbóf kegyence lett, a galileai zsidó hadak fővezéréből pedig Vespasianus fiának. a Jeru­zsálemet ostromló római hadsereg főparancs­nokának, Titus Caesarnak udvari krónikása. Ebben a minőségében természetesen kortár­sai és az utókor előtt nagvon rászorult az ön­igazolásra. Könyvének nngv része lénvetrében nem is egyéb nagvstilü önigazolásnál. Hosszú oldalakon keresztül magvarázza el. hogv miért volt a zsidók részéről politikai oktalansóg az ellenállás folytatása. Négv-öt oldalas beszédek vannak beleszőve az ostrom történetébe, melve­ket állítólag ő tartott a falak alatt, megadásra szólitva fel Jeruzsálem védőit. Okom van fel­tételezni, hogv ezek a beszédek nem egészen ugy hangzottak, abogv ó megírja, rövidebbek is lehettek, mert nyilazó ellenség előtt nem szoktak hosszú szónoklatokat tartani. Azonfelül Flavius .Tosephua bölcsen elhallgatja, hogy mit kiabáltak vissza n*ki a falakról. Szó. ami szóv mindezek a beszédek naivon okosak és megfontoltak voltak és akit ész-okokkal meg lehet gvőzni. csakugvan elhiheti Flavius Jo­sephusnak, hogv politikusabb és okosabb lett volna, ha a túlzó pártok, amelyek Jeruzsálem­ben a hatalmat magukhoz ragadták és a vég­sőkig való ellenállásra határozták magukat, nem dob iák oda a keztvüt a római világhata­lomnak. F.hben az esetben nem pusztult volna el a templom és vazallus formában megmarad­hatott volna zsidó állam is. Az azfán más kér­dés. melvre csak találgatás lehet a felelet, hogy mi lett volna ebben aa/sethen további főrté­VAN POROSZ SZÉN IIAt.HvAL Sít Ifitviln-tdr. Nem komin? '«airUlar IWreiie mee kinenb mennyisében minosCgcnek megtelelő pri­mo (axal uén TF1.KF0N '1-2Ö nelmi fejlődés a zsidóságnak és keresztény­ségnek. , Flavius Josephus azonban, mint kimondott politikai tehetség, nagyon jól tudta, hogy pusz­tán ilyen ész-okokkal még utólag sem lehet meggyőzni a tömegeket. Felsorolja tehát továb­bi bizonyíték gyanánt mindazokat a „hiteles" jeleket, amelyek előre megmutatták Jeruzsá­lem pusztulását és igazolták a további ellen­állás céltalanságát. Magukra vethettek csupán, akik még e jelek után sem hódoltak be a ró­maiaknak. Á jelek a következők voltak. Egy esztendővel a pusztulás előtt egy kardhoz ha­sonló csillag jelent meg az égen és fényesen ra­gyogott. Teljes esztendőn keresztül egy üstökös csillag világította meg Zsidóország egét. Egy este kilenc órakor ragyogó fényesség árasztotta el a templom főkapu iát. Mikor a papok egy ál­dozati tehenet hurcoltak az oltár elé, a tehén megellett és bárányt szült. Néhány nappal ké­sőbb a templom sók mázsás keleti kapuja ön­magától kinyílt és a templom belsejéből hang hallatszott: költözzetek el innen!" Fényes nappal hadcsapatok és robogó szekerek vonul­tak végig az ég boltozatán. Egv megszállott em­ber, Ananiás fia, Jézus, eszelős módjára ro­hant végig a városon és kiáltozta: — Szózat keletről, szózat nyugatról, szózat a négyfelől fújó szelektől, szózat Jeruzsálemhez és szózat a templomhoz, szózat az egész nép­hez: Jaj, jaj Jeruszálemnek! Az őrök megragadták és megkorbácsolták Jézus ben Ananiást, hogy ne rémítgesse polgár­társait, de ő nem hagyta abban a vészes kiál­tozást. Jeruzsálemnek e jelek szerint el kellett pusz­tulnia. Az olvasóra bizom, hogy mennyit hisz el a jelekből. Én egyénileg a kiabálást elhi­szeml a többiben azonban kissé szkeptikus va­gyok. Végezetül még egy kis gazdasági apróságot, amiben nincs okom kételkedni. Jeruzsálem el­pusztulása valóságos gazdasági válságot idézett elő. amelvnek hullámai elhatottak egészen Ró­máig. Zsidóország elfoglalása után olyan mennyiségű rab<=zolga került a piacra, hogy le­törte a rabszolgakereskedelem árait, a temp­lom kifosztása pedig egyszerre harminc száza­lékkal nyomta le az arany árát. Olyan tömegű arany volt ugyanis a templomban felhalmozva, hogy egyszerre megváltoztatta minden árucikk értékarányát. Titus római diadalmenetében ez­rével vonultak fel a foglyok s a s/ájtátó római proletáriátusnak volt módja megcsodálni a me­sés templomi kincseket, arany gyertyatartókat, áldozati edénveket, drágaköves ruhákat, me­lyeket a gazdag babiloni, alexandriai, kisázsiai és római zsidók hordtak össze az évi zarándok-' lások alkalmával Jehova dicsőségére. A diadalmenet nézői között volt egy zsidó papi sarjadék. Titus császárnak kedves embe­re, akit ugy hívtak, hogv Flavius Josephus. A' római polgárjogot és a Flavius nevet, az nj császári család előnevét, Titustól kapta aján­dékba. Hogy mit érzett a diadalmenet alkalmi-< val, azt emlékirataiban elfelejtette megírni. 30 °|0-os árengedménnyel m vásárolhat duplán zománcozott, I ^^DRICf páneél'emez, parnntáttan tiizá'16 Szántó Edényáruház, Széchenyi fér 11. edényt míg a késztet tart MiniBVért felelősséget vállalok. [Viroi i b 6 r h 4 zi Megegyezés készül Mákén a villanvilfivben (A Délmagyarország makói tudósító iá tói.) Makó város egyik súlyos problémája a vilTany­kérdés, amely "főképen pénzügyi szemponttól fontos a városra nézve. Tekintettel arra. hogy mintegy negyedmillió pengővel tartozik közvi­lágítási díjban a vinanvteiepnek. Ez a fenye­gető összegű adósság érthetően bénítólag hatott a város egyéb, a villanyüggyel kapcsolatos kér­déseinek megoldására, illetőleg e problémák megoldását célzó törekvésekre. A város szempontjából nagyjelentőségű tépé­sek történtek a legutóbbi hetekben a vil7any­kérdés ügyében. A város miniszteri pénzügvi ellenőre dr. Válva Gyula nyugalmazott pol­gármester tárgvalásokat kezdett a makói villa­mortelep fula idonosaival és sikerült a negyed­milliós adósság ügvében kedvező törlesztési ter­vezetet készítenie. Ez a megegyezés hétfőn ke­rül a kénvi«előt«stület elé. A tervezet szerint a város évi 32 ezer pengővel törleszt,hefi majd tartozását. Ugyanokkor kerül sor a közvilágítás korláto­zásának kérdésére is, amennvihen most már a vfflanvfeleo is hailandó heleegvezni, hogy a város az eddigi 75.000 kilowattal szemben 59 ezer kilowattra redukálja évi közvilágítását. A képviselőtestület elé kerülő javaslat szerint a viTIamosfeten magára vállal ia az egész éjiszaka égett lámnák fél ¡szakai égésre való álszerelé­cérvek költségét, a város viszont az eddigi régi­fa ifa izzók helyett a félwaffos izzók beszerzési költségét viseli s átveszi a Mentől a Fő-téri iv­l.iinnák áramellátásának kölségeit is. ..rj* Uflevelekre swrh Tfetmiot ü lonprtTt, csalt romíln, francia stb. vízumot P-ért 24 Ara alatt loarhfzfosahhan uiB«a»Braom, vlrfrklt In vájlaloft í fciftr rwía, AMrt'lw [romi » 3* Figyeljen a c é a r e. 117 Biztos na ^étlittift nyújtó, ad'ósságmentes, jó üzletmenetelü válla­lat társat keres 4ŰOO— 5000 pengővel. Havi jö­vedelem 200—250 P. — „Rizikómentes" jeligére Magányos nőnek, kinek háza van, hűséges gon­dozója lennék, ingyen lakásért. „Becs&leties" jeligére a kiadóba. 1000 P kölcsön ellené­ben kedvező feltételek mellett szép, modern 3 szobás lakást adok — egyetemek közelében, igénvtő adja le cimét kiadóhviatalba „1000" jeligére Mernivilt a fél! gvümölcsbemutató (A Délmagyarország munkatársától.) A Szegedvidéki Gyümölcstermelők Egyesülete tegnap délelőtt tartotta közgyűlését Koguto­wicz Károly egyetemi tanár elnökletével. Az egyesület első évi úttörő munkásságát ismer­tette, majd a számvizsgáló bizottság Jelentését olvasták fel. A felmentvénv megadása után sor került a tisztújításra. Elnökké egyhangúlag Bárányi Tibor főisp>ánt választotta meg a köz­gyűlés. A főtitkári tisztséget Pafaky László oki. mezőgazdával, a pénztárod állást Dobó József bankigazgatóval töltötték be. A közgyűlés után a Próféta melWti kiáüi­tási helyiségben nyilt meg a Külkereskedelmi Hivatal kiviteli propaganda kiállításával egy­bekötött „Téli rrijűmötcsbemufató". Szebbnél szebb téli almák minden szónál szebben be­szélnek az e^vesül-et 15 hónapi munkásságá­ról. A megnyitás után az 1933. év folyamán megtartott négy kiállításon kitüntetett negy­venkét termelőnek nyújtották át az értékes ezüstserl'egeket és okleveleket. Nagyszámú közönség előtt került sor Mcmgold Bélának, a Külkereskedelmi Hivatal igazga­tóiánark előadására. Ismertette mindazon ered­ményeket. melyeket a gyümölcskivitel terén sikerült elérni. A magvar gyümlörstermetés előtt szinte korlátlan lehetőségek állanak rryit­val. Kivitelünk 1933-ban négyezer mc;on volt, Anglia bevitele ugyanakkor 140.000 vágón, Né­métországé 160.000 vagon. Tehát tervszerű uj telepítésekre ténvleg szükség van 9 fnltarme­Irrtről belátható időn belül tartani nem kell. Külön elismeréssel emlékezett ineg a Téli ayü­mölcsbemufató választékos szép anyagáról. Központi Tejcsarnok teiivóia Kölcsey és Kelemen ucca sarkán. — Royal szállóval szemben Uri étkező hely Húsos menü kenyérrel I.— P 155 Borravató szeszesital nincs. Uzsonna: haboská^é, vaj méz. kalács 40 fillér.

Next

/
Oldalképek
Tartalom