Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)
1934-02-08 / 30. szám
% DPLMAGYARORSZAG 1934 február 8. «0.1 l».WBaHM m Moflu ussbebssss Freimann R&T lár és kísérete, valamint a miniszterelnök és a gazdasági tárcák vezetői között folyt le. i A csütörtöki tanácskozások eredményétől függ, hogy ez a kérdés milyen irányban fog eldőlni. Nem lehetetlen az sem, hogy a döntés rövid idővel, esetleg néhány héttel kitolódik. amikor meghallotta, hogy Gerliezy báróék elköltöznek a vidékről. Kiskirályszámba mentek Gerliczyék ezen a körnvéken, mindenki nekik dolgozott-adózott, az uradalom robotosai voltak. Már 1928 óta nem Gerlirzv báróéké ez a terület, de a népszáj még mindig csak ugy hívja hogy: Gerliczy-fö'dek. A régebbi, többezer holdas uradalomnak, amelv 6 és félmillió pengőért kelt el, ma már háromszáz gazdája van, kisebb-nagyobb parcellatula :donosok. Klárafalván is él közülük vagy harminc. Vesződnek, kínlódnak a földdel, nem tudnak vele boldogulni. — Megesz bennünket az adósság, meg a kamat... — mondották sötéten a parcellázásról. H. M. Vádeleilés az anqolparki botrány ügyében Megszüntették az eltérést T lrr rendőr« tanácsos, a felOpyelóhelyettes és a detektív ellen Budapest, február 7. A budapesti törvényszék szerdán tárgyalta azt a hivatalos hatalommal való visszaélési ügyet, amely juliusban történt az Angol-parkban és amelynek Türr Ervin rendőrtanacsos, vitéz Kocsis János rrndőrfelügyelóhelyettes és Domonkos József államrendőrségi detektív a vádlottja. Az a vád ellenük, hogy K r a u s z Samu és F e 1 d Aladár mutatványosokat az őrszobán tettlegesen bántalmazták, szíjjal összekötözték, sanyargatták és testi sértéseket okoztak nekik. A vádlottak és a tanuk kihallgatása után G r o 11 ó ügvész valamennyi vádlottal szemben eleitette a vádat azzal az Indokolással, hogy a vádlottak eljárása örvényes és jogszerű volt mondén tekintetben, ezt bizonyították a tanúvallomások, Krausz megbízhatatlan vallomását pedig nem lehet elfogadni. Krauszék nem vették át a vád képviseletét, a biróság jogerősen megszüntette az eliárást. 13 makói kereskedők elveszítik rég! otthonukat A hagym»szlndlk«ttn kWttzIk be az egylet helylsége'be ? (A Délmagvarország makói tudósítójától.) A Makói Kereskedők Egylete egv évtizede az ÁnÍ ;ol-Magvar Bank makói fiókházának emeleetét bérli, itt talált kényelmes otthont a társaskör, amelynek tagjai nemcsak kereskedők, de ügvvédek, orvosok, tisztviselők is vannak közöttük. A Kereskedők Egvlete otthonát annak idején nagy anvagi áldozattal rendezte be s a viszonvok romlása, az egyesületi élet nehézségei darára is biztositotta és megtartotta tsgiai otthonául, valamint az egyesület kulturális céljainak szolgálatában. Valósággal meglepetésként érte az egyesület tagiait szerdán az a bir. hogy az egyesület a vezetőség minden áldozatkészsége és igvekezete dacára, rövidesen elveszíti régi otthonát. Mint értesülünk, a háztulajdonos bank a szerződésben megállapitott határidőre, három hónapra felmondotta a bérletet, ugvhogv májusra uj heIvNégről kell gondoskodni. A felmondás hátterében értesülésünk szerint egy uj, anvagilag erősehb reflektáns áll. még pedig a Hagvmnszindikátus, amely májusban a Kereskedők Egvletének helviségeit szándékozik elfoglalni és a Kereskedők Egvlete által fizetett bérnél nagyobb bérösszeget ajánlott. A Kereskedők Egvletének helviségválságát és azt a körülményt, hogv ezt a válságot a hagymaszindikátus idézte fel. élénken kommentálják s azzal is összefüggést keresnek, hogy az egyesület vasárnapi közgvülésén fogadták el az egyesület eddigi titkárának, Grün Imrének lemnndá«át. aki történetesen a Hagvmaszindikátus Igazgatója. Az egve«ület tagjainak felfogása «re^int a vezetőségnek mindent meg kell kísérelnie. bogv amennviben egv lehetőség van, az egyesület megmaradhasson régi helyiségeiben. J^jf jVff J^'íH börHeresUed0n*1'• Tiaza La jos körút 48. (Itélfltltbl mel'ettY *Car/e7en klvlii. mindé nlki vástírol&ati Mindenfele börítru, eipísibették, eipSfelsóréss legolcsóbb Aron kapható I JM Tek'nfse meo iiivii Rcti öras UraKatafmat .< Bz ellenzék folytafia a harcot a képviselűsáz bizottsáqában az autonomia védelmében Budapest február 7. A képviselőház egyesitett bizottságai szerdán megkezdték a fővárosi javaslat részletes vitáját. Rassay Károly felszólalásában hangoztatta, ha a belügyminiszter nem akar párturalmat, akkor elsősorban azokat a tisztviselőket kell távoltartani attól, akik az igazgatás keretében a pártpolitikát csinálják. A tegnapi nap után még jobban meggyőződött arról, hogy a javaslat mögött bizonyos szándékok ánanak. Az önkormányzat ellenőrzése szempontjából még rosszabb a helyzet mint volt. Payr Hugó szerint a belügyminiszter módot keres a megtakarításokra, a főváros gazdálkodásának egvensulyba hozatalára. Vázsonyi János: Nem az önkormányzat megszüntetésére, hanem éppen jogkörének kiszélesítésére van szükség. Lázár Miklós: A fővárosi törvényjavaslat még inkább kiszolgáltatja a főváros ügyeit annak az igazgatásnak, amelyről pártkülönbség n ikül megállapították, hogy tehetetlennek bizonyult. Petra esek Lajos szerint a polgármestertől és a tanácsosoktól kezdve végig mindenkit fegvelmi alá kellene vonni a mulasztásokért. Keresztes-Flseher belügyminiszter: Tegnapi beszédében hangsúlyozta, hogv a javaslatot igen jelentékeny részben éppen bizonyos párturalmi törekvéseknek és illegitim f artbefolyásoknak meggátlása végett hoztak, lyen körülmények között nem lehet azt állítani, hogy bármiféle párturalmi törekvések céljából kezelje a kérdést A bizottság ezután a javaslat címét változatlanul elfogadta és áttért az első szakasz tárgyalására. A belügyminiszter bejelentette, hogy honorál bizonvos módosításokat, amelyeket Kozma Jenő kiván. Petrovácz Gyula a következő módosítást javasolta: „A főváros élén főispán áll, akit a belügvminiszter előterjesztésére a király, az államfő nevez ki és mozdít el." Vázsonyi János az első szakasz teljes törlését kérte. W o 1 f f Károly nem érti, miért kell elszakítani a főpolgármestert az autonómiától. B 0 c h 1 er József szerint nincs szükség a főpolgármesteri állásra. Keresztes belügyminiszter hajlandó belemenni abba. hogy a jővőben kinevezendő főpolgármesternek a főváros ne folvósitson reprezentációs költséget, de a főpolgármester kinevezéséhez ragaszkodik. Isméi meg kell índifani a szeged~ferencszáilási auflóhuszforgalmaí, de le kell szálliíani a vileldifat Téli szemle Klárafalván (A Délmagyarország munkatársától.) Klára falva-Gizella telep ... ez van kiirva a földszintes takaros állomásépületre. Néhány esztendővel ezelőtt még a báró Gerliczy-birtokhoz tartozott ez a terűlet is és az öreg báró a feleségéről és a leányáról nevezte el a falut. Klárafalva csak feltételes megálló, fclpercig áll meg a makói motoros-vonat, de mindig megáll, mert — akad fel és leszálló utas valamennyi vonaton. A klárafalvi nép sokat utazik, Szegedhez és Makóhoz köti őket az életsorsuk. Ha az utas leszáll a vonalról, seholsem látja a falut. Két kilóméternyire van a vasúti megállótól Klárafalva. Rossz utakon, vizboritotta legelőn kell keresztültörni, mig az idegen bejuthat a faluba. Itt azután konstatálhatja, hogy nem volt hiáhavaló a fáradtság: takaros, tiszta falu Klárafalva, valamennyi ház ragyogóan fehérre meszelt és gondozott. Sürün látni cseréptetős házakat, virágos ablakokat és gvümölcsöskertet. Most lett készen a templom, ló ezer pengőbe került az építkezés, maguk adták össze a falu lakói. Modern tanítói lakás is most épült, rendbehozták az iskolát és már tárgyalnak róla, hogy Szőregről elvezetik ide a villanyvilágítást. Csák az utjai elhanvagoltak. Maguk a klárafalviak, persze a régiek a hibásak abban, hogy a vasút olyan messzi került a falutól. Negyvenegynehánv esztendővel ezelőtt, amikor a vasutat 'építették, közvetlen a falu alatt, pár méternyire a főutcától jelölték ki a Szeged-makói vasútvonal helyét. Klárafalva bölcsei tiltakoztak %z ellen: — Nem engedjük a vasutat közel a faluhoz, mert még felgyújtja a házainkat, — mondták. Aki épen ráreszkirozza magát az utazásra, az menjen egv darabon a masina elé... így került azután a vasútvonal jó félórányi járásra a falutól. Ha a vasutat nem is hozhatják közelebb, a szegedi autóbuszközlekedésért lelkesednek most a klárafalviak. Azelőtt az autóbusz Ferencszállásig járt, tul Klárafalván, de a város tavaly megszüntette ezt a járatot, állítólag mert nem volt kifizető. A kíárafalviak ezzel szemben art mondják, hogy drága volt a szegedi autóbusz 1 peníő 90 fillérbe került az utazás oda és vissza, a vasúti jegv pedig 90 fillér. Olcsóbb vite'díjakkal meg kell indítani u'ból Ferencszállásig az autóbuszközlekedést, akkor kifizető lesz a járat. Klárafalva nagy múltra tekinthet vissza, a legrégibb falu ezen a vidéken, még Mária Terézia alapította. A községháza irattárában őrzik még ma is a királynő alapitóleveiét. A régi falu házsorai még ma is megvannak, kétévszázados múltról retrélnek ezek az alacsony, tenyérnyiablakos házak. Van egv másik nevezetessége Klárafalvának: a Gémes Boldizsárné. Most januárban 101-ik életévébe lépett ez az asszonv, nemcsak Klárafalvának, hanem az egész Délvidéknek leeöregehb n««zonva. 45 esztendős volt a szegedi árvíz idején és kisleánv kordban hallotta Kossuth Lajost beszélni Szegeden. Gémes Boldizsárné száz év alatt sok mindent ité.lt már. a legjobban mégis azon csodálkozott,