Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-08 / 30. szám

% DPLMAGYARORSZAG 1934 február 8. «0.1 l».WBaHM m Moflu ussbebssss Freimann R&T lár és kísérete, valamint a miniszterelnök és a gazdasági tárcák vezetői között folyt le. i A csütörtöki tanácskozások eredményé­től függ, hogy ez a kérdés milyen irány­ban fog eldőlni. Nem lehetetlen az sem, hogy a döntés rövid idővel, esetleg né­hány héttel kitolódik. amikor meghallotta, hogy Gerliezy báróék el­költöznek a vidékről. Kiskirályszámba mentek Gerliczyék ezen a körnvéken, mindenki nekik dolgozott-adózott, az uradalom robotosai vol­tak. Már 1928 óta nem Gerlirzv báróéké ez a terület, de a népszáj még mindig csak ugy hívja hogy: Gerliczy-fö'dek. A régebbi, több­ezer holdas uradalomnak, amelv 6 és félmillió pengőért kelt el, ma már háromszáz gazdája van, kisebb-nagyobb parcellatula :donosok. Klárafalván is él közülük vagy harminc. Ve­sződnek, kínlódnak a földdel, nem tudnak vele boldogulni. — Megesz bennünket az adósság, meg a ka­mat... — mondották sötéten a parcellázásról. H. M. Vádeleilés az anqolparki botrány ügyében Megszüntették az eltérést T lrr rendőr« tanácsos, a felOpyelóhelyettes és a de­tektív ellen Budapest, február 7. A budapesti törvényszék szerdán tárgyalta azt a hivatalos hatalommal való visszaélési ügyet, amely juliusban történt az Angol-parkban és amelynek Türr Ervin rendőrtanacsos, vitéz Kocsis János rrndőr­felügyelóhelyettes és Domonkos József ál­lamrendőrségi detektív a vádlottja. Az a vád ellenük, hogy K r a u s z Samu és F e 1 d Aladár mutatványosokat az őrszobán tettlegesen bán­talmazták, szíjjal összekötözték, sanyargatták és testi sértéseket okoztak nekik. A vádlottak és a tanuk kihallgatása után G r o 11 ó ügvész valamennyi vádlottal szemben eleitette a vádat azzal az Indokolással, hogy a vádlottak eljárása örvényes és jogszerű volt mondén tekintetben, ezt bizonyították a tanú­vallomások, Krausz megbízhatatlan vallomá­sát pedig nem lehet elfogadni. Krauszék nem vették át a vád képviseletét, a biróság jogerősen megszüntette az eliárást. 13 makói kereskedők elveszítik rég! otthonukat A hagym»szlndlk«ttn kWttzIk be az egylet helylsége'be ? (A Délmagvarország makói tudósítójától.) A Makói Kereskedők Egylete egv évtizede az Án­Í ;ol-Magvar Bank makói fiókházának emele­etét bérli, itt talált kényelmes otthont a tár­saskör, amelynek tagjai nemcsak kereskedők, de ügvvédek, orvosok, tisztviselők is vannak kö­zöttük. A Kereskedők Egvlete otthonát annak idején nagy anvagi áldozattal rendezte be s a viszonvok romlása, az egyesületi élet nehézsé­gei darára is biztositotta és megtartotta tsgiai otthonául, valamint az egyesület kulturális céljainak szolgálatában. Valósággal meglepetésként érte az egyesület tagiait szerdán az a bir. hogy az egyesület a ve­zetőség minden áldozatkészsége és igvekezete dacára, rövidesen elveszíti régi otthonát. Mint értesülünk, a háztulajdonos bank a szerződés­ben megállapitott határidőre, három hónapra felmondotta a bérletet, ugvhogv májusra uj he­IvNégről kell gondoskodni. A felmondás hátte­rében értesülésünk szerint egy uj, anvagilag erősehb reflektáns áll. még pedig a Hagvmn­szindikátus, amely májusban a Kereskedők Egvletének helviségeit szándékozik elfoglalni és a Kereskedők Egvlete által fizetett bérnél na­gyobb bérösszeget ajánlott. A Kereskedők Egvletének helviségválságát és azt a körülményt, hogv ezt a válságot a hagy­maszindikátus idézte fel. élénken kommentál­ják s azzal is összefüggést keresnek, hogy az egyesület vasárnapi közgvülésén fogadták el az egyesület eddigi titkárának, Grün Imrének le­mnndá«át. aki történetesen a Hagvmaszindiká­tus Igazgatója. Az egve«ület tagjainak felfogá­sa «re^int a vezetőségnek mindent meg kell kí­sérelnie. bogv amennviben egv lehetőség van, az egyesület megmaradhasson régi helyiségei­ben. J^jf jVff J^'íH börHeresUed0n*1'• Tiaza La jos körút 48. (Itélfltltbl mel'ettY *Car/e7en klvlii. mindé nlki vástírol&ati Mindenfele börítru, eipísibették, eipSfelsóréss legolcsóbb Aron kapható I JM Tek'nfse meo iiivii Rcti öras UraKatafmat .< Bz ellenzék folytafia a harcot a képviselűsáz bizottsáqában az autonomia védelmében Budapest február 7. A képviselőház egyesi­tett bizottságai szerdán megkezdték a fővárosi javaslat részletes vitáját. Rassay Károly fel­szólalásában hangoztatta, ha a belügyminisz­ter nem akar párturalmat, akkor elsősorban azokat a tisztviselőket kell távoltartani attól, akik az igazgatás keretében a pártpolitikát csi­nálják. A tegnapi nap után még jobban meg­győződött arról, hogy a javaslat mögött bi­zonyos szándékok ánanak. Az önkormányzat ellenőrzése szempontjából még rosszabb a helyzet mint volt. Payr Hugó szerint a belügyminiszter mó­dot keres a megtakarításokra, a főváros gaz­dálkodásának egvensulyba hozatalára. Vázsonyi János: Nem az önkormányzat megszüntetésére, hanem éppen jogkörének ki­szélesítésére van szükség. Lázár Miklós: A fővárosi törvényjavaslat még inkább kiszolgáltatja a főváros ügyeit an­nak az igazgatásnak, amelyről pártkülönbség n ikül megállapították, hogy tehetetlennek bi­zonyult. Petra esek Lajos szerint a polgármester­től és a tanácsosoktól kezdve végig mindenkit fegvelmi alá kellene vonni a mulasztásokért. Keresztes-Flseher belügyminiszter: Tegnapi beszédében hangsúlyozta, hogv a ja­vaslatot igen jelentékeny részben éppen bizo­nyos párturalmi törekvéseknek és illegitim f artbefolyásoknak meggátlása végett hoztak, lyen körülmények között nem lehet azt állí­tani, hogy bármiféle párturalmi törekvések cél­jából kezelje a kérdést A bizottság ezután a javaslat címét válto­zatlanul elfogadta és áttért az első szakasz tár­gyalására. A belügyminiszter bejelentette, hogy hono­rál bizonvos módosításokat, amelyeket Kozma Jenő kiván. Petrovácz Gyula a következő módosítást javasolta: „A főváros élén főispán áll, akit a belügvminiszter előterjesztésére a király, az államfő nevez ki és mozdít el." Vázsonyi János az első szakasz teljes tör­lését kérte. W o 1 f f Károly nem érti, miért kell elsza­kítani a főpolgármestert az autonómiától. B 0 c h 1 er József szerint nincs szükség a fő­polgármesteri állásra. Keresztes belügyminiszter hajlandó be­lemenni abba. hogy a jővőben kinevezendő fő­polgármesternek a főváros ne folvósitson rep­rezentációs költséget, de a főpolgármester ki­nevezéséhez ragaszkodik. Isméi meg kell índifani a szeged~ferencszáilási auflóhuszforgalmaí, de le kell szálliíani a vileldifat Téli szemle Klárafalván (A Délmagyarország munkatársától.) Klá­ra falva-Gizella telep ... ez van kiirva a föld­szintes takaros állomásépületre. Néhány esz­tendővel ezelőtt még a báró Gerliczy-birtokhoz tartozott ez a terűlet is és az öreg báró a fe­leségéről és a leányáról nevezte el a falut. Klárafalva csak feltételes megálló, fclpercig áll meg a makói motoros-vonat, de mindig megáll, mert — akad fel és leszálló utas vala­mennyi vonaton. A klárafalvi nép sokat uta­zik, Szegedhez és Makóhoz köti őket az élet­sorsuk. Ha az utas leszáll a vonalról, seholsem látja a falut. Két kilóméternyire van a vasúti megállótól Klárafalva. Rossz utakon, vizbori­totta legelőn kell keresztültörni, mig az ide­gen bejuthat a faluba. Itt azután konstatálhat­ja, hogy nem volt hiáhavaló a fáradtság: taka­ros, tiszta falu Klárafalva, valamennyi ház ragyogóan fehérre meszelt és gondozott. Sürün látni cseréptetős házakat, virágos ablakokat és gvümölcsöskertet. Most lett készen a templom, ló ezer pengőbe került az építkezés, maguk adták össze a falu lakói. Modern tanítói lakás is most épült, rendbehozták az iskolát és már tárgyalnak róla, hogy Szőregről elvezetik ide a villanyvilágítást. Csák az utjai elhanvagoltak. Maguk a klárafalviak, persze a régiek a hibá­sak abban, hogy a vasút olyan messzi került a falutól. Negyvenegynehánv esztendővel ezelőtt, amikor a vasutat 'építették, közvetlen a falu alatt, pár méternyire a főutcától jelölték ki a Szeged-makói vasútvonal helyét. Klárafalva bölcsei tiltakoztak %z ellen: — Nem engedjük a vasutat közel a faluhoz, mert még felgyújtja a házainkat, — mondták. Aki épen ráreszkirozza magát az utazásra, az menjen egv darabon a masina elé... így került azután a vasútvonal jó félórányi járásra a falutól. Ha a vasutat nem is hozhatják közelebb, a szegedi autóbuszközlekedésért lelkesednek most a klárafalviak. Azelőtt az autóbusz Fe­rencszállásig járt, tul Klárafalván, de a város tavaly megszüntette ezt a járatot, állítólag mert nem volt kifizető. A kíárafalviak ezzel szemben art mondják, hogy drága volt a sze­gedi autóbusz 1 peníő 90 fillérbe került az uta­zás oda és vissza, a vasúti jegv pedig 90 fillér. Olcsóbb vite'díjakkal meg kell indítani u'ból Ferencszállásig az autóbuszközlekedést, akkor kifizető lesz a járat. Klárafalva nagy múltra tekinthet vissza, a legrégibb falu ezen a vidéken, még Mária Te­rézia alapította. A községháza irattárában őr­zik még ma is a királynő alapitóleveiét. A ré­gi falu házsorai még ma is megvannak, két­évszázados múltról retrélnek ezek az alacsony, tenyérnyiablakos házak. Van egv másik nevezetessége Klárafalvának: a Gémes Boldizsárné. Most januárban 101-ik életévébe lépett ez az asszonv, nemcsak Klára­falvának, hanem az egész Délvidéknek leeöre­gehb n««zonva. 45 esztendős volt a szegedi ár­víz idején és kisleánv kordban hallotta Kos­suth Lajost beszélni Szegeden. Gémes Boldizsárné száz év alatt sok mindent ité.lt már. a legjobban mégis azon csodálkozott,

Next

/
Oldalképek
Tartalom