Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-07 / 29. szám

« DfCMAGYARORSZAG 1934. február 7. Fiiszer, termény t'tttlZ de a legjobb minőséget legotosóbban iiolgálom ki. Legkisebb rendelést házhoz szállítom. Kertész SL Mikszáth K. u.4 Mir>l|« n a céin. 137 Berlinben folyt tárgyalások fo­nalát Rómában, ahová Jungerth rendkívüli követet és meghatalmazott minisztert kiküldötte az­zal, hogy az ottani szovjet nagykövettel a két ország közti normális diplomáciai viszony helyreállítását megbeszélje. Az ez­év január 25-én kezdett tárgyalások ered­ményre vezettek. A két ország közötti diplomá­ciai összeköitelés létrejött és ezzel megnyílt az utja a rendes ke­reskedelmi forgalom megindulá­sának is. A kereskedelmi viszony szabályozására az érdekelt felek gazdasági megbízottai Budapesten folytattak tárgyalásokat, amelynek folyományaként magyar keres­kedelmi érdekeltségek egy küldöttsége elő­reláthatólag a közeljövőben Oroszország­ba utazik. Budapesti tudósítónk a szerződés aláírásáról ~ következőket jelenti: A magyar politikai életnek váratlan szenzá­ciós eseménye a római szerződés. A diplomá­ciai viszony helyreállításának nemcsak gazda­sági, hanem külpolitikai jelentősége is van. Köztudomásu, hogy a kisantant a közelmúltban gazdasági megállapodást kötött, amelyek al­kalmasak arra. hogy Magyarországot gazdasá­gilag nehéz helyzetbe hozzák. Ezt a szándékot hiúsította most meg az a lépés, amely lehetővé tette Magyarország és Szovjetoroszország kö­zötti gazdasági összeköttetés létesítését. A kormánypárt szerdai értekezletén Göm­bös miniszterelnök tájékoztatni fogja a pártot az aktuális gazdasági kérdésekről, elsősorban Dollfuss látogatásával kapcsolatban. Ezután Kánya külügyminisz­ter fogja bejelenteni a magyar—szovjet diplo­máciai viszony helyreállításának tényét és meg fogja indokolni annak szükségességét, hangoz­tatva, hogy Szovjetoroszország nem ismerte el a páriskörnyéki békeszerződéseket. Magyarország érdekeit egyelőre az ankarai követ fogja képviselni, moszkvai követté később — hír sze­rint — Masirevics Szilárd, volt prágai követet, vagy Jungert, rend­kívüli követet fogják kinevezni. Az uj orosz követ a legközelebbi időkben fog­lal ja el hivatalát Budapesten és megkezdi tár­gyalásait elsősorban abban az irányban, hogy Oroszország visszakapja Aranv János-uccai kö­vetségi épületét. Egyidejűleg megkezdődnek a gazdasági tárcrvalások Is. keretében ja|K 29-ÍŐI felír. 10-Í9 eladásra kerülnek 9 M C hímző, szőnyegfon*! festetett párnalapok, villám* szőttes anyag, klöptlcslpkök, stb. Kivételes vásárlási alkalom! Tegyen próbavásárlást! Márton Ne cseréljen! Ne cseréilen! «wfgmwinini i——n— Nálam csere nélkül is kap harminc szózalék engedményt az uj LAMPART RÁDIÓ barna és piros főzőedényekből e hó végéig. Győződjön meg egy próbavásárlással saját érdekében. Kapható : VCáYfan edény ár u ház á ban JLm^jr JL aAIL JEL JL VÍLJ' lls/aial»» k«rul 55. Telelőn 25-35. (Mihályi IU»zerei mellett.) isi A kúria érdekes ítélete a batlonyai leányrablás ügyében Felmentette a vádlottakat, mert „a legények tévedésben lehellek a leány tiltakozását Illetőleg" (A Délmagyarország munkatársától.) Batlonyai legények érdekes leányszökte­tési pprét tárgyalta a mult év tavaszán a -szegedi' törvényszék Radoszáv László le­gény udvarolt Krun:sics Radmillának és elhatározta, hogy a leányt a szerbeknél divatozó szokás szerint Vadoszán Miloszáv nevü barátja segítségével elrabolja. Egy este meglesték a leányt, feltették Rado­száv kocsijára és a szomszéd községbe vitték. A leány szülei feljelentést tettek a legények ellen és így a leányrablásból nem esküvő, hanem bűnvádi eljárás lett. A törvényszék előtt a legények azzal vé­dekeztek, hogy a szerbeknél az ilyenfajta nőrablás nemzeti szokás és ők csak ezt a szokást követték. A leány vallomása so­rán előadta, hogy tiltakozott, védekezett a rablás ellen, de a leg'ények ennek elle­nére is elvitték. A vádlottakat a biróság bűnösnek mondotta ki és Radoszáv Lász­lót 8, Vadoszán Miloszávot 7 hónapi bör­tönre ítélte. A szegedi Ítélőtábla ezt az ítéletet hely­benhagyta. A kúria most érdekes állás­pontot foglalt el az ügyben. A két vád­lottat az ellene emelt vád alól felmentette, A kúria szerint a vádlottak tévedésben le­hetlek a leány tiltakozását illetőleg, miért azt hihették, hogy a leány, a szokásoknak! megfelelően, csak illendőségből tiltakozik, valójában azonban ő maga is kívánja, hogy elrabolják. FARSANGRA ciipkét, tíillöket, dinctattokat Az etienzék ostroma a fővárosi javaslat ellen A belügyminiszter beszéde — A többség a képviselőház bizottságában eltagadta a javaslatot Budapest, február 6. A képviselőház bizottsá­gai kedden délelőtt folytatták a fővárosi tör­vényjavaslat tárgyalását. A vita első szónoka Petrovácz Gyula volt. Kifogásolta, hogy a rendőrség betiltotta a nemzetpolitikai társaság ülését, melyen a fővárosi törvényjavaslatot akarták megvitatni. A novella korai, mert még az 1930. évi törvényt nem próbálták ki. A tör­vényjavaslatot nem előzetes megbeszélések után öntötték szakaszokba, hanem hirtelen jött létre. A javaslatot nem fogadta el. Jánossy Gábor a javaslatot örömmel el­fogadta. B r ó d y Ernő az önkormányzatok fejlődését vázolta beszéde elején. Az önkormányzat kér­dése nem egyszerű közigazgatási, hanem köz­jogi és politikai kérdés. A javaslatban az ön­kormányzattól elveszi a tanács eddigi kevés jo­gát, a főpolgármester és a polgármester diktá­tori hatalmat kap, ez ellen tiltakozik, örökös diktátor lesz az üzemi kormánybiztos is. Nem tudia; mi szükség van erre a törvényjavaslatra. W o 1 f f Károlv szerint a törvényhozó súlyos befolyás alatt állt a törvényjavasiát megszer­kesztésénél. Ez a befolyás az a párthangulat, amely a javaslat mögött usrásra készen állt. A javaslat mögött olvan politikai célokat is lát, amelyek talán a belügyminisztert is befolyásol­ták. Általánosságban sem fogadta el a javasla­tot. Lázár Miklós: A régi törvénnyel megcson­kították a főváros törvényhozását, most pedig hoznak egy uj törvényjavaslatot, melvben a b< lűgymjniszter az állam hatalmát és befolvá­«¡á' akarja növelni a központosítás utján. A ja­vislntot nein fogadta el. Kozma Jenő a javaslatot alkalmasnak ta­lálja arra. hogy módosításokkal törvényerőre enielkedjék. Az üzemi szabályrendelet megal­kotása a csökevények leoperálását már régen lehetővé tette volna. A délutáni ülésen Payr Hugó szólalt fel. A főváros jelenlegi gazdálkodásából körülbelül 15 --20 millió pengőt meg lehetne takarítani anél­kül, hogy az alkalmazottak fizetésének lineáris leszállításához kellene folyamodni — mondotta. A felszólalások után Keresztes-Fischer belügyminiszter mondott beszédet és azt mon-i dotta, hogy semmiféle pártpolitikai tekintet a kormányt nem vezette. Határozottan kijelenti a kormány nevében is, szent és megingathatatlan meggyőződése, hogy az alkotmány és az önkor­mányzati élet olyan fontos tényezője a magyar közéletnek és annak a magyar múltnak, ame­lyet a nemzet végig élt, hogy enélkül az alkot­mányosság és önkormányzat nélkül a nemzet már régen nem létezett volna. Ha tehát ez így áll, nem lehet jóhiszeműség mellett feltételezni a kormányról azt, hogy a javaslattal alá akarja ásni az önkormányzatot és sérelmet akar ejteni az alkotmányon. Ezután a javaslatról szólva, azt mondotta, a kormány kötelességének tar­totta. hogy idejében olvan eszközökről gondos­kodjék, amelyek lehetővé teszik a rendes, for­radalommentes alkotmányos államéletet még előre nem látott, dc bekövetkezhető viszonvok között is. így meg lehet érteni azt, hogy miért tartja szükségesnek az államfő hatalmát erősí­teni abban a vonatkozásban, hogy az az em­ber, aki a fővárosban az államhatalmat képvi­seli egvedül és kizárólag az államfő kinevezé­sétől függjön. Nem állíthatja senki — mondotta —. hogv ezzel a kormánynak pártpolitikai cél­jai volnának. A többség ezután a javaslatot általánosság­ban elfogadta. A részletes tárgyalást szerdán kezdik meg.

Next

/
Oldalképek
Tartalom