Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-04 / 27. szám

1954 február 4: DÉLMAGYARORSZÁG AZ A DO Mii kell figyelembe venni a magánjogi elmen alapuló terhek levonásénál? Irta Hofbauer Arthur Lapunkban ismételten foglalkoztunk az adó­bevallás elkészítésével s általánosságban is­mertettük azokat-a szabályokat, amelyek a jö­vedelem és kereseti adók kivetéséről intézked­nek. Sajnos nincs terünk arra, hogy minden egyes tételt részletesen tárgyalhassunk, a leg­fontosabbakat azonban kissé bővebben is is­mertetni kívánjuk. Ennek során az alábbiakban azokat a szabá­lyokat ismertetjük olvasóinkkal, amelyek a magánjogi cimen alapuló terhek levonásából rendelkeznek. Magánjogi cimen alapuló terhek levonásának & jövedelemadónál van helye és pedig olykép, hogy az egyes jövedelemforrások együttes ösz­szegéből azokat a tényleg kifizetett összegeket lehet levonni, amelyek az összjövedelmet érin­tik. Ilyenek elsősorban az adófizető által az év folyamán fizetett adóssági kamatok. A telekkönyvikig biztositolt köztartozások után járó késedelmi kamatokat nem lehet le­vonni, mert azok a köztartozásoknál vétetnek figyelemben Azoknál a zadófizetőnél, kiknek adóköteles jövedelme kizárólag csak szolgálati illetmény­ből származik, nem csak a szolgálati illet­ményt, esetleg terhelő előlegek után felszámí­tott kamatok, hanem az egyéb adósságok ka­matai is levonhatók. Törlesztéses kölcsönöknél nem az évi amor­tizációt. hanem annak csak a kamatokra eső részét lehet levonni. Hogy ez a kérdéses évben mennyi volt, azt a hitelező pénzintézet tarto­zik igazolni. Csak'a kamatot és pénzintézet által felszá­mított kezelési költségeket lehet levonni, a tő­ketörlesztésre fordított összegeket nem. Az adósságot, illetve a fizetett kamatok ösz­szegét a hitelező által kiállított igazolvánnyal kell bizonyítani. Ebben fel kell tüntetni a hi­telező nevét, foglalkozását és lakhelyét is. A levonás tekintetében közömbös, hogy a kölcsön külföldi, vagy belföldi hitelezőtől ered s hogv külföldi pénznemben, vagy pengőben fizették a kamatot. Tekintettel arra, hogy a jö­vedelemadóra vonatkozó rendelet a ki nem fi­zetett terhek tartalékolását nem engedi meg, csakis a ténvleg kifizetett kamatok levonása van megengedve. Ennélfogva olvan bizonvit­vánv. mely arról tesz tanúságot, hogyakama­tot az adós számlaterhére irták, nem alkalmas igazolásra. Egyéb magán iogi teher cimén. mindazok a kiadások vonhatók le. amelyeket az adózó szerződés, birói ítélet alapián teliesitett. A» ön­ként adott adományok, segélyek és egvéb in­nvenes juttatások a jövedelmet nem kisebbí­tik. A magáriszolgálalban állók által fiz°Mt nyugdi¡alapjárulék azonban levonható kiadás. Igazolása a nvugdiialan verető^ge ¿]{a] kiá]]j_ tott isazlovánv alanián történik. A jövedelmet, mint már említettük jövede­lemforrásonként kell elszámolni. Ipv külön kell elszámolni n földből, házból, inarból, ke­reskedelemből stb. eredő íöv«delmel-»t s ezek v együttes összege adia a íövedelemadó alam'át. Előfordulhat azonban, hogv valamelyik iöve­delemfnrrás veszteséggel végződik, például az ndózó háztulaidonos. földt>irtokr>c és ke^ecVertó. A házból és kereskedelornhől jövedelme a föld­birtokon vesztesége volt. Fbben az esetben össz­jövedelmét a házból és kereskedelemből szár­mazó jövedelmek egvüttes összege adia. Fbhől azonban levonható az a veszteség. arr»'t a föld birtokán szenvedett el s jövedelemadót csak ennek a veszeségnek a levoná" ufán mu­tatkozó tisztajővedelem után köteles fizelni. AiWnan'ár Március 5, 10. 15, 20: Havi 48-240 pengő áta­Tánvig a forgalmi adó egyhatod részének le­rovása. Március 15? Wavi 240 nen»*t meghaladó for­galmi adóátalánv lerovása. Fényűzési adó le­rovása előző hónapról. I SwimvmliHsbl&s&T mwT.b^r I I .„HUnriitkhan •»>ie,'r»t-r->^- - <*»', Kfllwev n 12. ] I Tn /«'I o ramat vételkénysror né'kflt to'- ní«" Télen is NIVEA » különféle sporthoz nélkülözhetetlen a Szél és hideg kiszárítja a bő:t, azért ilyenkor gon­dosabban kell ápolni és ha nem akarjuk, ho^y ki­vörösödött és cserepes legyen, akkor esténkent és reggel mielőtt a szabadba megyünk, dörzsöljük b« kezünket és arcunkat NIVEA-CREME-el vagy OLAJ-jal. Az eredmény: puha és sima lesz a bőrünk és sportszerűen üde lesz a külsőnk. A N1VEA-0REME és OLAJ eucerit-tartalma miatt kiváló és nélkülözhetetlen bőrápoló szer, A NIVEA-CItEME árai dobosban i P -.50-2.20 tubusban I P 1.— és LM A NIVKA-OLAJ árai P U—, 1.70 éa 3.50. VIL £c Romai riport ñz idegenforgalom napjaiból A fiamnak megígértem, hogy minden nap küldök neki anzikszkártyát Romából. Valame­lyik nap, hogy kijöttem a Vatikánból, leültem a Szent Péter-tér egyik kávéháza elé. A neve ennek a kávéháznak ..Bár Ferrante." Alkalma­sint a gazdáját hivják igy. Rendeltem kávét, előszedtem zsebemből az Angyalvár képét, ki húztam a ceruzámat és meg akartam címezni a levelezőlapot. A pincér, erősen göndör haja volt és homlokáról csurgott a verejték, udva­riasan, de határozottan igy szólott hozzám: — Ez a terrasz nem írószoba! Az ember el­jön ide, leül, megissza az espressót, fizet és máris megy. Tessek csak körülnézni! Látja itt azt a rengeteg embert?! Ez mind üres helyre vár... Szólt, zsebre vágta a nyolcvan centissimot. megvárta, amig üres lesz a csészém és már ment is továbh. Ez a rövid diskurzus, amelynél én a passziv tényező voltam, jellemzi Róma uccáinak mai forgalmát. A Szent Péter-téren valóban hullámzott, hömpölygött a nép. Nincsen egyetlen nációja a világnak, amely ne küldte volna el képviselőit ide. Francia zarándokok Normandiából, barna képű hinduk, öles íHvényekkel a szivük táián. koromfekete négerek Líbiából, szines zászlók alatt felvonuló svájciak, zarándokok kínai püs­pökök vezetésével, angolok, németek és hollan­dusok, B^edeckerreV a kezűkben, bábeli képet adnak a földkerekség legimpozánsabb terének. A vendéglők telis-tele. Elegáns restaurantok és olcsó trattoriák egy­aránt. És a retor:ák is, ahol vékony fadara­bokon a vendég orra előtt sütik szalonna kö­zött a „kis madarakat." Mindenütt várni kell, amig megürül egy asztal. Aki nem rendel előre szobát a hotelekben, vagv nem tagja egv megszervezett zarándok­csanatnak, az csak alapos utánjárás után jut éis^akai szálláshoz. Nanonta ezer és ezer ember utazik ki Ostíá­ba. Civitavecciába, vagv Tivoliba, mert Rómá­ban már nincsen üres szállodai szoba. És ez igv fart húsvét óta. M^czakitás nélkül. A ho­telek szobái hetekkel előre le vannak foglalva. — A Szent Év előtt Róma «7állodáinak nagy része a legsulvosahb krízis előtt állott — mon­dottn az egyik ismert szállodatulaidonos. — Most? Valamennyien gazdag emberek lettek. Tessék kiszámitoni: mit ielent egv szálloda életében, ha hat hónapon keresztül nincsen egyetlen üres szobája... És mindezt^az okos megszervezettségnek köszönhetiük. Mejjn het­venszázalékos vasúti kedvezménvnek. Avasut is jobban jár. ha z«ufo1va szalad, mintha nin­csen kedvezmény, de üresek a vaggonok. Az olasz határtól Rómáig az ut oda és vissza má­sodik osztálvon százhuszonkilenc lira. Ez a hetvenszáz ilékos redukció mentette meg a római szállodaipart... Azt mondta egy no«tás. aki a főposta expe d'Vió'óban dolgozik. hogv húsvét óta több. mint százmillió anzikszkártyát szállítottak el i Rómából. Naponta átlagban harmincezer ember ér­kezik. Pedig Rómában mindig a szeptember a leg­gyöngébb hónap. Az uccákon elkénzelhetetlen forgalom. Az autók vadul száguldanak. Italiában semmiféle rendelkezés nem korlátozza a sebességet. A for­galmi rent' ">r olt áll a posztián, de alig csinál valamit. Szük uccákban a Lungo Tevere mel­lett, olvan szűkek ezek, hogy nálunk még a konfliskocsit se engedik be, iobbra is. balra is rohannak az autók. Végigmentem egy ilyen uccán, a hajam az égnek állt. Minden percben a kapu alá kellett állanom. És mégis Rómában a legkedvezőbb a for­galmi statisztika. Itt történik a legkevesebb uccai baleset. Az autók mffőrjei vadul szágul­danak, de tudnak vigyázni. És vadul szágulda­nak az autóbuszok is. Valamennyi zsúfolva. És mégsincs lökdösődés. Csak egyirányú for­galom van. Ezt ugy kell érteni, hogv az utas rsnk hátul szállhat fel és elől kell leszállania. Villamoson és autóbuszon mindenki megy elő­re. Átszállójegy nincs. Azok a hangos uccai árusok, akik a Szent Péter-téren öt Uráért fekete kendőt adnak köl­csön a náoni andenciákra igvekvöknek. — a páoa elfojtó termeibe csak fekete kendőben léphetnek be a nők — sok ezer lira forgalmat bonyolítanak le. Gyönyörű anzikezkártvákat kapni, réznvo­mással, hti«z darabot egv líráért. És a vatikáni postahivatalokban néha negyedóráig kell vár­ni, mig megürül egv helv az as7tal mellett, ahol az anzikszokat címezik. Megfigyeltem egy sváicit, az reggel kilenctől délig folvton anzik­szokat cimzett. Csodáin to^kénen azonban a hallatlan ide­genforgalomból c«ak a szállodáknak, a kávé­házaknak, a vendéglőknek, a kegvszorkereske­dőknek van hasznuk. Meg n moziknak. És azoknak, akik kénes levelezőlapokat, meg lát­képps könyveket árulnak. Az üzleti élet pang. Senkinek sincs pénze arra, hogy vásárol ion. Kalanot, vagv nyakkendőt, vagy selvem kesz­kenőt a Marisnak, aki odahaza maradt. Üresek a borbélyüzletek is. nedig nvitva tartanak va­sárnap délután is. Mindenki egvedűl borotvál­kozik. És a strandokon sorba állanak az autók. Senkisem viteti magát taxin. Az autóbusz és a villamos mindenhova elmegv. Panaszkodnak az idegenvezetők is. Csak csoportokat vezet­nek. ők másként képzelték el a Szent Évet. Paál Jób. Senki olyan olcsón.•• nem adja, mint mi a f'ézpinunkafoiialakat: Te'IrfenSI fa legfinomabb) 17i/s fillér dekája Tisia Áruház, |Jüs {nzíir ép let íSzaup^nüz'e mel e?H

Next

/
Oldalképek
Tartalom