Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-04 / 27. szám

»934 február 4. DÉ IMAGYÁR ORSZÁG 5 A városok az államsegély felemeléséi kérik az ínségesek tavaszi és nyári foglalkoztatása érdekében 30 pengős próbaidős gyakornoki óllások a diplomás ifjúság részére (A Délmagyarország munkatársától. A Városok Kongresszusának Szociálpolitikai szakbizottsága Budapesten ülést tartott Bü­dapest. Szeged, Debrecen, Pécs. Szombathely kiküldötteinek részvételével. Szegedet az ülé­^en dr. vitéz Szabó Géza népjóléti tanácsnok képviselte» aki a bizottság határozatairól a kö­vetkezőket mondotta a Délmagyarország mun­katársának: — A bizottság három kérdéssel foglalkozott, az általános munkanélküliség és az állásnél­küli fiatalság problémájával. A szakbizottság szerint a munkanélküliség az elmúlt évben nem növekedett nagyobb mértékben, mint az előző esztendőkben. A városi szükségmúnkák költségeire a kormány a városok között való arányos fölosztásra 800.000 pengő államse­gélyt folyósított. Ezt a pénzt a városok az idei tél öt hónapja alaitt végzendő szükség­munkák költségeire használhatják fel. A bizottság megállapította, hogy a városoknak nemcsak a téli hóna­pókban kell gondoskodniuk a mun­kanélküliek ellátásáról, hanem a ta­vaszi, a nyári és az őszi hónapok­ban is. A bizottság ezért ugy határozott, hogy az ál- j lamsegély arányos fölemelését kéri a kor- ! Hiánytól, mert a városok mai helyzetükben I { 'át erejükből nem foglalkoztathatják a leli lónapók elmultával a munkanélkülieket. — A szakbizottság foglalkozott az állástalm ifjúság, különösen a diplomás fiatalok elbe­lyezésenek kérdésével. Ugy határoztunk, hogy minden évben pontos kimutatást készítünk a középiskolákból és az egyetemekről kikerülő fiatalemberekről és számszerűleg megállapít­juk. hogy a különböző városi és állami hiva­talokban évről-évre kihajás, vagy nyugdiiazás következtében milyen arányú utánpótlásra van szükség. A két statisztika egybevetése a tán lesz csak megállapítható, hogy mennyi állás­talan fiatalember elhelyezéséről, foglalkozta­tásáról kell külön intézkedéssel gondoskodni. A kérdés megoldására a szakbizottság ?zt a megoldásit találta a legalkalmasabbnak, ha a városi és az állami hivatalokban meafe'.dö számú gyakornoki állást szerveznek, ezínki"ül a városok is mozgalmat indítanak saját terü­letükön. hogy a magánvállalatok is szorítsanak helyet a fiatalságnak. A *erv az hogy a váro­sok próbaidős alapon alkalmazzák a gyakor­nokokat, havi harminc pengős fizetéssel két évi próbaidőre és két év leteltével további két évre havi 40. azután havi ötven pengős fize­téssel. A megho^zabbitbaló próbaidő aiatt a gyakornokokat a város minden pillanatban azonnali hatállyal elbocsájthatja de a próbaidő leteltével véglegesitheti őket óriási sikere van a leltári kiárusítás 10,20,39,58 és 95 Rágaimasási per a felsővárosi cipőgyár körül A bíróság elrendelte a bizonyítást (A Délmagrarország munkatársától.") A felsővárosi cipőgyár ügyei-ől t Vi ^e"1 beszámolt a Délmagyarország. A ci ő^vá körüli harcok egv mellékhajtása került szombaton dr. Lázár Ferenc já. á:;biró plé. Az IOKSz felmentést tett Jr. Kersch Fe­renc ügvvéd ellen, a gyár ki iparo JÜ let­részescinek ügvésze ellen, aki a gyár el'en vezetett végrehajtás alkalmával a követke­ző ki:clentést telte: »Ezzel kellett volna kezdeniük és nem azzal, hogy az embereket becsanták.« A szombati tárgyaláson az IOKSz-ol dr Koch László képviselte. A vádlott a biró kérdésére kijelentette, hogy nem érzi ma­Ma JAttzlk Széchenyi Mo?5s A Metró hatalmas uj fí mszenzációja: Vacsora nyolckor Estélyi ruhák, frakkok és meztelen lelkek a teritett asztal körül gát bűnösnek, azonban elismerte, hogy az inkriminált kijelentést megtette. Kérte a valóság bizonu:tásának elrendelését köz­érdekből és jogos magáné. d:kből. Ö ugyanis azt is mondotta, hogy őt is be­csapták, mert a fúzió alkalmával neki is fixfizete'-e- ••^•és'i ál'ást i értek, de ezt az ígéretet azonban nem vállot'ák be. Elő­adta e~után, hogy amikor 1929-ben az IOKSz a Lehel Cipőtermelő Szövetkezetet és n Kispesti ri és '^rek Szövetkeze'él a Szegedi Cipő-, Csizma- és Papucsipari Szövetkezettel egve ite^i akar!a a ^zege'M gvár kisrésztulajdonosai vo"ak~dlak él­től a fuzió'ó!. A szegedi gyár akkor nagy­szerűen nrosne^ált, rllandóan 600 mun­kást foglalkoztatott. Fél'ek a^ó1, ho-n- 25 esztendei munkájuk megy kárba a fúzió következtében. Az 1929. júniusi közgyű­lést megelőzően tagértekedetet tarlollak, amelyen megjelentek az fOKSz kül löttei is, többek között Wittinger igazga.ó, aki mindent megi ért. K13-d.a a tagérteke lé­tén, hogy a fúzió a szegedi gyár szanálása érdekében történik, ujabb üzletré;zes tag­ja a szövetkezetnek nem lesz, hanem csu­pán a központ az áruk tartozá;ájól fenn­álló követelését jegyei ke üzleti-észként, azt is azért, hogy a jövőben ne kelben a szövetkezetnek kamatot téri.enie. A szö­filléres áruinak a fehércéatábfás * BOROSNÁL Btom? Nemi Valóság \ Február 11-ig Posztó liamasni 1..IO Gvermekcioftk 2.50 SeJvem eslélvi cipők .... 4.90 Gvermek bóclpő 4.90 N«i 'lóc'p'í 3.9S F^rfi sfranacloftk 6*50 Női slr^pacloők 6-50 vfeVoi csatos c:pö Férfi lakVc'pő 12-ffa, Nézze "^en kirakataikat! cínőáruház Ke'emen-ucca 13. vetkezetet a kátvuból kise 'ilí, de á szövet­kezetnek a vagvonát 2—3 év inul a termé­szetesen visszaadja. Azzal is érvellek, ho^i a tagok helvzete jobb lesz,, rpert nagyobb lesz a munka, nagyobb a jövedelem, be­vezetik az export-üzletága'. A szövetkezeti tagoknál a rezsimváltozás különösebb személyváltozást nem fog jelenteni, leg­feljebb egyeseknél annyiban, hogy a havi­fizetés helvett akkor3-munkabérek lesz­nek, de a jövedelem igy is több lesz, mint volt. — Az IOKSz-küldöttek azonban — foly­tatta vallomását — egy szót sem szóltak! arról, hogy naayjavadálmazásu IOKSz­tisztviselőket helyeznek el, hogy Budapes-» ten külön eladási irodát rendeznek be. A' kisrészvényesek ezen ígéretek alap ián' egyeztek bele a fúzióba. Az ígéretekből azonban nem váltottak be semmit, sőt a tagok helyzete egyre rosszabb lelt. A ta­gok nyomorba jutottak. Egyizben a tagok feleségei felutaztak Pestre és ott a köz* pontban se"i^céget kértek. Akkor leküldték Szegedre Wittinger igazgatót, aki a de­putációzó asszonyok férjei előtt ezeket mondotta: »Csaléteknek használták az egyesülés előtti Ígéreteket, mert tudták, hogy enélkül a tn^ok nem járultak volna hozzá az egyesüléshez.« A panaszokon nem tud segíteni — folytatta —, az ígé­reteket nem tudja bevallani, mert azolá nem voltak komolyak. — Később az történt — vallotta továbW dr. Kersch —, hogy a kisrészvényesek meghallgatása és beleegve ése né'kül az üzemet átruházták, a gvár ellen a vezetés folytán előállott veszteségek miatt végre­hajtást vezettek, amelyek során miiden vagyon veszendőbe került. így azután jo­gosan mondhatta ő is, a tagok is, hogy; Őket becsapták. A biróság az egész vonalon elrendelte a lyalódiság bizonyítását: vaijon igazak-e a vádlottt által előadott tények. A biróság számos tanút idéz meg a következő tár­gyalásra. aufogram­délelőtt 11a tél 1-kor a „Délmagyarország" kiadóhiva- \ falában Aradl-ncca 8. a Szegedi Hét rendezésében autogramot adnak Könyvei Töth Erzsi és Kemény László.

Next

/
Oldalképek
Tartalom