Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-27 / 46. szám

Í951 ZT> D tL MA G 7 Ä RÖRS Z Á G /I Kisgyűlés sszerdai ülése A Somogyi-telep uf leiekbérlői a bérek leszállítását kérik (A Délmagyarország munkatársától.) Bárá­ny i Tibor főispán szerdán délután négy órá­ra hívta össze a törvényhatósági kisgyűlés feb­ruári ülését A szerdai kisgyűlésen dr. P á 1 f y József polgármesterhelyettes fog elnökölni, mi­után Bárányi főispánt hivatalos elfoglaltsága Bajára szólítja át A kisgyűlés napirendjét hét­ión délelőtt állította össze a polgármesterhelyet­tes elnőklésével a tanács. A napirendre jelentő­sebb ügy alig került. A Somogyi-telep uj telekbérlői már régebben fceadványt intéztek a városhoz és kifogásolták, hogv tőlük a város lényegesen magasabb te­lekbért kiván. mint a telep régebbi telekbérlői­től. Azt kérték, hogy telekbérüket a régi bér­lők által fizetett bérek nívójára szállítsa le és biztosítsák számukra ugyanazokat a fizetési feltételeket, mint amilyeneket a régi bérlők él­veznek. A tanács szerdai kisgyűlésen a telek­bérlők kérelmének teljesítését javasolja. Javasolja a tanács, hogy a kisgyűlés szavaz­zon meg tízezer pengőt uj apaállatok vásárlá­sára, mivel a legutóbb vásárolt apaállatok szá­ma nem elegendő. A szerdai kisgyűlésen adják vállalatba a vá­rosi épületek villanykörte-szükségletének szál­lítását, a városi házinyomda papirszükségleté­nek szállítását, letárgyalnak egész sereg köz­térhasználati kérvényt, illetőségi ügyet és a kisgyűlés ismét foglalkozik az ujszegedi viga­dó bérbeadásával, miután legutóbb U] pályázat kiírását rendelte el. Most két pályázó jelentke­zett a vigadó bérletére. Horváth Ferenc, az ed­digi bérlő, aki hajlandó tízezer pengő költség­gel nagyobbarányu beruházásokra, átalakítá­sokra es átépítésekre, ha a város a jelenlegi bér mellett további tiz évre szóló szerződést köt vele; a másik pálvázó pedig Puzsin Miklós, a tiszaparti Onozó-csárda jelenlegi bérlője, aki­nek csárdáját márciusban lebontják, mivel a mérnöki hivatal megállapítása szerint a régi épület életveszélyes. Kollektiv szerződést kötöttek a festőmunkások és a munkaadók CA Délimgyarország munkatársától.) A leg­több iparban régebben kollektiv szerződéssel szabályozták a munkavállalásokat és a munka­vállalók bérét. A háború után a kollektiv szer­ződéseket megszűntették. Hosszú szünet után most az első kollektiv szerződést hozta létre a szegedi Munkaadók Szövetsége és a Szakszer­vezeti Bizottság a szobafestőiparban. A tárgyalásokat Pongrác Albert gázgyá­ri igazgató, a Munkaadók Szövetségének elnö­ke vezette, a munkavállalók részéről Lájer Dezső, a szociáldemokratapárt szegedi titkára és a szobaofestő munkavállalók megbízottai voltak jelen a megegyezésnél. A szobafestő­iparban létrejött kollektív szerződés a mun­kaidőt heti 50 órában állapítja meg, túlórázást esak indokolt szükség esetében engedélyez, ezért azonban kilón pótlék nem jár. A béreket a következőképpen szabályozták. felszabadult segéd 1 évig 28 fillér óra­bért kap, 3 evig 36 fillért, 3 éven felül 46 fillért. A jobb, önállóan dolgozó szakmun­kások a 46 filléres órabéren felül egyénileg maximálisan 60 fillérig terjedhető órabért kaphatnak. Munkafeltételül az maradt érvénvben, ami korábban is szokásban volt. A munkaadók tu­domásul vették, hogy a munkások egves mfl­helvekben ellenőrizhetik azt, hogy a kollektív szerződést betart iák-e. A szerződéssel ellenté­tes kikötések érvénvtelenek, a felmerülhető vi­tás esetek eldöntésére választott bíróságot ala­kítanak, ebben a munkaadók és munkások egyenlő arányban vesznek részt, kívülük a Munkaadók Szövetsége és a Szakszervezeti Bi­zottság küld képviselőt a bizottságba. Értesü­lésünk szerint a szobafestőkön kivül több más iparszakmában is be fogják vezetni a kollektív szerződést. M, A leeközelobbi naookban megkezdik az utlavitási munkát a tanyai földbérhátra'ékogok (A Délmagyarország munkatársátólA novemberi kisgyűlés — mint ismeretes — elhatározta, hogv teljesiti a hátralékos földbérlők kívánságát és lehetőséget nvujt arra, hogy az 1932. évi, vagv a régebbi keletű földbérhátralékok felét az érdekelt bérlők a tanyai útépítési munká­latok keretében fuuarral és napszámos­munkával ledolgozhassák. Nemrégen egv bérlőküldöttség járt a pol«ármecter^e­íyettesnél, akit arra kértek, hogy még a tavaszi szántás előtt állíttassa munkába a hátralékos bérlőket, mert nagy kár érné őket, ha a közmunkát éppen a tavaszi földmunkák idejében végeztetné el a vá­ros. Dr. Pálfy József polgármesterhelyet­tes akkor meg is igérte, hogv sürgősen megteszi az ügyben az intézkedéseket és utasította az illetékes szakhivatalokat a tanyai útépítés előkészítésére. Azóta megállapították, hogy Alsótanyán 48, Felsőtanyán pedig 15, összesen tehát 63 kilométer hosszúságii tanyai dülőut és összekötő ut kaphat ilyen módon uj szik­burkolatot és előkészítették a bérlőkből alakítandó munkás-szakaszok megszerve­zését is. A város hatósága a napokban tájékoztatja a bérlőtársadalmat, hogy a hátralékosok milyen módon és mi­lyen feltételekkel jelentkezhetnek a tanyai munkára. Á munkárcsoportok­ba csak önként j ellent ke ző b értő­kéi vesznek fel és csak azokat a bérlő­ket, akiknek főldbérhátraléka 1932-ből, vagy az előző évekből származik. A bér­lőmunkások bérét egységárak alapján, vagy pedig a mérnöki hivatal által meg­állapítandó átalányban határozzák meg. A könyvvivőség már összeállította a munkára jogosult bérlők jegvzékét, amplv­nek egy-egy példányát megkapják a ta­nyai esküdtek, akiknél a bérlők jelentkez­hetnek. A jelentkezés alkalmával közlik a bér­lőkkel, hogv ki mennyi bérhátralékát dol­gozhatja le, a bérlőknek viszont be kell jelenteniük, hogy az utszikelési munká­ban fuvarral, talicskával, szerszámokkal, vagy csak kézierővel vesznek részt. A polgármesterhelyettes rendelkezése szerint az utszikelési munkát a legköze­lebbi napokban, még a tavaszi szántás előtt, megkezdik. Első dij .... 100 Második dij . . 50 Harmadik dij . 50 Negyedik dü . 50 pengő a Pélmaguarorsián Három ielölőlista várja az ipartestületi közgyűlést (A Délmagyarország munkatársától.) Va­sárnap délelőttre hivták össze az ipartestület tisztuiitó közgvülését, amelyet azonban határo­zatképtelenség miatt nem lehetett megtartani. A közgyűlést március 4-én tartják meg tekin­tet nélkül a megjelentek számára. A tisztújításra az iparosok körében nagyará­nyú előkészületek folynak. Valószínűnek lát­szik, hogy három listai szerepel majd a válasz­táson: a hivatalos, az egyesült iparosok és az ellenzéki iparosok listája. A két első lista nagy­jában egyező és a tisztségekre a következőket jelöli: elnök: Kőrmendy Mátyás, alelnökök: Takrcs Béla, Ábrahám Ferenc, Vénag Gyula, Vörös Jó­zsef, számvizsgáló bizottság: Schwarcz Manó, Wolf Endre, Ablaka György, Müller Antal, Takács Ferenc, ügyész dr Dettre János. Ipartestületi szék: elnök Rainer Ferenc, alelnök Schatz Izsó, rendes tagok: Déhm Péter, Erdélyi András, Sebestyén Jó­zsef, Segesváry Dezső, Szánthó Mihály, póttagok: Csányi Mihály, Juhász János, Méhes Lajos, Nyári István, Széli Sándor. Az egyesült iparosok listáján az ipartestü­leti szék alelnöki állására Schatz Izsó helyett Erdélyi Andrást jelölték, a tagok sorába pedig Frischmann Gábor a jelöltjük. Né­hány változtatástól eltekintve mindkét listán egyező az elől járósági tagságra való jelölés. A hivatalos listán alelnöknek jelölték a szociálde­mokrata kisiparosok egvik vezető tagját: V ö­rös Józsefet. Az ellenzéki iparosok listáján Körmend y Mátvással szemben. Rá ez Antalt ielölték az elnöki tisztségre. A többi vezető állásokra a következőket ielölték: alelnökök: Müller Antal, Podven Henrik, Ma­gyar Tmre. Stemler István, számvizsgáló bizott­ság: Schatz Tzsó, Nagv József, Kertész Józisef, Moskovitz Laios. Vörös József. Ipartestületi szék: elnök Rainer Ferenc, alelnök Rosmann Dávid, ren­des tagok: Kovács János, Szabó Sándor, Hernvák Tmre, Szűcs Kálmán, Gál József, pMtagoik: Hor­váth Ferenc. Deutsch Mór, Váradi Márton. Kocsis M'bálvné Koits MíIóti, ügvész dr Dettre János. Hétfőn este az ellenzéki kisiparosok a Baj­szár-vendéglőben értekezletet tartottak, ame­lven megvitatták a választások figvét. majd Müller Antal. Cserén Sándor. Olücks­mann Bertalan és többek felszólalása után R á c z Antal elnökjelöltsége mellett foglaltak állást. A rendőrség és az ékszerészek U3 rend az éks*mftsírlftsoknM (A Délmagyarország munkatársától J Dr. fínócz Béla fők'apitánvbelvettes a va­gijonbiztonsán mea'óvása érdekébon ren-« deletet bocsáitott ki. A rendelet értelmé­ben a rendőrhatóság területén működő ék­szerészek, ezüst-, vagy aranyám gvártá­sával foglalkozó üzemek, drá^akőkereske* dők, órások, zálogházak, zsibárusok kö­te'esek saját költségükön, a rendőrhatóság által mefbn»áro*anr1ó adatok beVgvzésé­re alkalmas vásárlói könyvet nyitni és azt hitelesítés céliából a rendőrhatóságnak bemutatni. A könyvbe minden magán-' egyéntől vásárolt értéktárgyat óaranyat, ezüstöt, ruhaneműt, gépet, alkatreszt. nn~ fikguitásf, zálogjegyeta jellegzetes tulaj­donságaikkal együtt bejegyezni. A köny­vet a hatóság, annak közegei bármikor megtekinthetik és ellenőrizhetik, az illető kereskedők kötelesek a könyvet előmutat­ni, vagy beszolgáltatni. Ha a kereskedők­nél gyanús egyén jelentkezik, kötelesek a rendőrséget azonnal és feltűnés nélkül értesíteni, esetleg a helyszínétől a legkö­zelebbi rendőrörszemnek átadni. Aki eze­ket a pontokat nem tartja be és cselek­ménye súlyosabb beszámítás alá nem esik, 100 pengőig terjedő pénzbüntetéssel büntethető. A kihágások felett elsőfokon a rendőrség szegedi kapitányságának a vezetője, vagy helyette a megbízott rend­őrtisztviselő, másodfokon pedig a bel. ügyrniniszter bíráskodik. A rendelet ked­den reggel lép életbe és 1935 december 31-ig érvényes.

Next

/
Oldalképek
Tartalom