Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-27 / 46. szám

DÉLMAGYARORSZAG SZEGED, §zerKetst0Mg: Somogyi occa J2..1.em,Telefon: 23-33.^Klndóhlvoíol )(iHc««nk)fnyvlár éi Jegyiroda: Aradi ticcn 8. Telefon r 13-00. — Nyomda : LHw JLInM ncea 19. Telefon i 13—oO. Távirati i levélplm DélmnnynronzAa Szeaed függetlensége A főváros hétfői tanácsülésén nagy vihart keltett a közigazgatási tisztviselők politikai befolyásolásának kérdése. Budaipest polgármestere kijelentette, hogy a székesfőváros tisztviselőinek lelkiismereti Szabadságát nem korlátozza a főváros vezetősége s a tisztviselők egyenrangú tagjai a közgyűlésnek, — de ki hiszi azt el, Jiogy ezek a helyes és bölcs dogmák az 'élet ismeretén alapulnak? Szürke minden ¡elmélet, de zöld az élet termőfája, — jahogy a Faustban olvastuk, — szürke Sijpőcz Jenő elmélete is a tisztviselők lelkiismereti szabadságának sértetlenségéről, de az élet termőfája egészen más leheleket hajt ki és sokszor a főpolgármester, sokszor a polgármester irja alá ezeket a — leveleket. Mit akart a törvényhozó akkor, amikor pazar bőséggel osztotta ki a törvényhatósági tisztviselők között a közgyűlési tagságot? Ugyanazt akarta vele a törvényhozó, amire az érdekképviseleti rendszerrel, a h ivatalból való tagsággal, a virilisek választásának korlátozásával törekedett. A törvényhatósági törvény a választás kérdését olyan módon szabályozta, hogvha a •választópolgárság egyhangúlag választaná meg a bizottsági tagokat, hogyha például Szeged város negyvenötezer választója kiVétel nélkül az utolsó szavazópolgárig meg tudna egyezni abban, hogy kiket választ "be a közgyűlésbe, a választott tagok akkor js csak kisebbségét alkotnák az egész közgyűlésnek. A törvényhozó elérte célját, de a betöltött cél leleplezi a szándékot. A szándék arra irányult, hogy a választott tagok befolyása háttérbe szoruljon s ne a választolt tagok akarata érvényesüljön a törvényhatóságban. A törvény szűrökről gondoskodott. Ilyen szűrő a választói jogosultság megállapítása s az a különös eset, hogy a közigazgatási választói jognak több előfeltétele van, mint az országgyűlési képviselő megválasztásának. A törvény még azokat is átszűri, akiknek a képviselő választására választójogot ad. De ez a szűrő egymagában még nem eleget válogat ki. Jönnek a szakképviselők, jönnék az érdekképviseletek, jönnek a hivatalok és intézmények képviselői, jön a közvetett választási rendszer s jönnek az ajánlások s a vége az-, hogy a polgárság választottjai a törvényhatósági közgyűlésnek kisebbségét alkotják csupán. A törvény a polgárság akaratát transzformálja, mielőtt a közigazgatás motoriába bekapcsolja s a többségi akaratot kisebbségi képviseletté szeliditi. Az egyik ilyen transzformátor a tisztviselői szavazat is. Mert igaz az, amit a székesfőváros polgármestere mond, hogy a tisztviselők egyenjogú tagjai a közgyűlésnek s miután a tisztviselőnek joga van ugy szavazni, mint ahogy a polgármester kívánja, a tisztviselő ugy is szavaz, mint a polgármester. Nem kevés esetben fordult már <aő, hogy a tisztviselők szavazatával jutott <5&Sk többséghez a polgármester eíőtprjes&Sse. J£z a bflyzjft megfelelhet a törvényhozó saáncrekának, de nem felel meg az önkormányzat követelményének. És Kedd, 1934 február 27. Ara 12 fillér X. évfolyam, 46. sz nem felel meg a polgármesteri állás tekintélyének sem. A polgármester előterjesztéséből ne azért legyen határozat, mert a polgármester alárendeltjei azt megszavazzák, a polgármester előterjesztése a törvényhatóság akaratává csak akkor váljon, ha a polgárság képviselete helyesli az előterjesztést. Mi szüksége van nem a polgármesternek, mert a polgármesternek szüksége van rá, de mi szüksége van a törvényhatóságnak arra, hogy a tisztviselők s nemcsak a választott, hanem a kinevezett tisztviselők is szavazati joggal bírjanak? A törvényhatóság akaratát a tisztviselők végrehajtják, de miért vehetnek részt az akarat kijelentésében is? Mi szükség van arra, hogy egyes tisztviselők szakképzettségüktől és hivatali teendőjüktől egészen távoleső ügyekben szavazhassanak? A feleletet nagyon könnyű megfogalmazni, — nincs arra semmi szükség. Legalább is: az önkormányzatnak nincs arELOFIZETÉS: Havonta helyben 3.2Ü Vidéken é» Budapesten 3.BO,klIltHldlin 0.40 pengd. Cgyes tzAm Ara bélkUü' nap 12, vasAr» Ünnepnap 20 (111. Hirdetések felvétele tarfia szerint. Megtelem« héti« kivételével naoonta rjeggel ra szüksége. Aljegyzők és árvaszéki ülnökök, akik egyébként igen jelentős és igen komoly teendőket végeznek, szavazhatnak például abban a kérdésben, hogv ki legyen a polgármester. Mindenki átérzi ennek a helyzetnek fonákságát. A polgármesternek lenne a kötelessége az, hogy minősítse és kiválassza az alárendelt tisztviselőket s ehelyett az alárendelt tisztviselők választják meg a polgármestert. Ha az árvaszéki elnöki állás megüresedik, akkor az árvaszéki ülnökök szavazhatnak abban a kérdésben, hogv ki legyen a főnökük. Ez csak egyetlen példa, de az esetek nagy számával lehetne bizonyítani, hogy, nem a tisztviselők lelkiismereti szabadságát kellene vitatni, hanem a tisztviselők közgyűlési tagságát kellene korlátozni. Az önkormányzatnak ez lenne az érdeke s éppen ezért nem is remélhetjük azt, hogy, ebből a kívánságból valamikor valóság lesz. Angol-olasz megegyezés ? Eden főpecsétőr tárgyalásai Rómában Mussolinivei és Suvich államtitkárral (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Rómából jelentik: Mussolini és Eden angol főpecsétőr hétfő délutáni első tanácskozása optimista hangulatot teremtett Rómában. A hivatalos olasz és római angol körök ugy látják a helyzetet, hogy Mussolininak sikerült meggyőzni az angol kormány megbízottját az olasz leszerelési tervezet előnyéről és elfogadtatja az angol kormánnyal a tervezetet a további tárgyalások alapjául. Ebben az esetben biztosítva lesz három európai nagyhatalom: Németország, Anglia és Olaszorszag egységes frontja a leszerelési kérdésben. Az esetleges angol—olasz megegyezés jelentőséggel birna Magyarországra nézve is, mert a katonai egyenjogúság elveinek gyakorlati megvalósítása nemcsak Németországnak tenné lehetővé az összes védelmi jellegű fegyverek és hadiszerek gyártását, hanem Magyarországnak is. Eden egyébként nagy érdeklődést tanúsított a magyar—osztrák—olasz probléma iránt és hosszas tanácskozást folytatott Suvich államtitkárral is, akinél aziránt érdeklődött, milyen eredménnyel jártak bécsi és budapesti tárgyalásai. Eden tárgyalásait kedden fejezi be, azután Párison keresztül utazik haza Londonba. Párisban felkeresi Barthou külügyminisztert, akii részletesen tájékoztat berlini és római tárgyalásainak eredményéről. Bécsi kombinációk az olasz-osztrák-magyar blokkról Mussolini, Dollfuss és Gömbös a közeljövőben letárgyalják a íervekeí (Budapesti tudósitónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: A Reichspost római jelentése szerint a magyar—olasz tárgyalások eredményének realizálása közvetlenül küszöbön áll. Római diplomáciai körökben elterjedt hirek szerint most már semmi sem akadályozhatja meg a dunai tárgyalások megvalósítását. Az erre irányuló gondolatokat Mussolini először Dollfuss kancellárral beszélte meg még a tavalyi ricconei találkozás alkalmával — irja a Reichspost. Suvich államtitkár bécsi, majd budapesti látogatása során tovább szőtte Dollfussal és Gömbössel a megbeszélések szálait. Mussolini ideá ja megvalósulás előtt áll és tervének végrehajtása a következő elvek alapján történik: Ausztria, Olaszország és Magyarországot a vámpreferenciák rendezésére épitik fel és az eddiginél szorosabbra fűzik gazdasági érdekközösségüket Az érdekközösség nem lesz exclusiv jellegű más állammal szemben és semmiképen sem nevezhető politikai blokknak. A Reichspost római távirata végül azt közli, hogy Olaszország és Franciaország között elhárultak a nézeteltérések, amelyek Mussolini tervével kapcsolatban felmerültek ugy, hogy Mussolini, Dollfuss és Gömbös a legközelebbi jövőben már összeülhet, hogy véglegesen tető alá hozzák a tárgyalásokat. Gömbös római utja Budapest, február 26. Hír szerint március 10—15. közölt történik meg Mussolini találkozása Rómában Gömbös miniszterelnökkel és Kánya külügyminiszterrel. Ugyanakkor utazik Rómába Dollfuss osztrák kancellár is. A római tanácskozások Mussolini elgondolása alapján kibővítik a kereskedelmi szerződéseket és a különböző kompenzációs megáilano.iásokat Olaszország, Magyarország és Au-:tria között.