Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-25 / 45. szám

Ii DÉ (MAGYARORSZÁG rervitm» irr Legszebb a <>FB Legfőbb a GFB Legolcsóbb a <"FB harisnya pnllRk T ényesben és mattban P 195, 2.50, 2.90, 3.50 árban. • wllUII I igy nagyon sok vonatkozásában el is avult. Egy varosismertetőt egy Budapesten tartott előadásom nyomán én állitottam össze 1926­ban, de ennek már egy példánya sincs forga­lomban. Tavaly, mikor a filléres vonatok meg­indultak, néhány egészen jó kis kalauz jelent meg Szegedről, ezek azonban csak azok szá­mára valók, akik egy napot akarnak Szegeden tölteni és legfeljebb arra érnek rá, hogy futó­lag ismerjék meg a várost és nevezetességeit. Ha ezzel szemben azt látom, hogy mas vá­rosok, elsősorban Pécs és Sopron, milyen szép könyvecskékben ismertetik meg magukat az idegenekkel, annál kirívóbb modon látom a magunk szegénvsé«ét ezen a téren. Pedig itt történni kell valaminek, ha az idegenforgalmat nem akarjuk kimeríteni azzal, ho^y tartunk fenn egy tiszteletbeli idegenforgalmi hivatalt, amely ódacsetlik ,ahova nélküle is odabotlik néhány idegen. Nézetem szerint a nyomtatványok utján ki­fejtett idegenforgalmi propagandának a követ­kező eszközeit kellene alkalmazni. Szükség v;in mindenekelőtt egy hat-nyolc oldalas egé­szen rövid kalauzra az egv napos látogatók számára. Ilyen már van, de magánvállalkozás formájában és természetesen pénzért. Ezt, vagy bármely más ehhez hasonló füzetet ugy kellene terjeszteni, hogy ingven osztogassák a menet jegyirodákban, a budapesti szállodák halijaiban és megkapják a filléres vonatok Szegedre jövő utasai és tömeges látogatások, kongresszusok, dalosversenyek alkalmával az összes résztvevők. Mindig irigylem Sopront, mikor a soproni városház tornyával ékesített kis füzetet díjtalanul látom kitéve a budapesti szállodákban. Ugyanezt a kis füzetet ki kelle­ne adni német és angol nyelven is. Fontos az ilven füzetnél a jó fotografía és az érdeklődést felkeltő illusztráció. Különösen fontos lesz ez a füzet, ha csakugvan állandósítjuk Szegeden a szabadtéri játékokat. Ez esetben a füzet uj kiadásánál a salzburgi prospektusokat kellene mintául venni, amelyek azt igyekszenek bele­vinni a köztudatha, hogy Salzburg egyebeken kivül a szabadtéri játékóknak és az osztrák mmészetnek reprezentatív városa. A másik nyomtatvány volna egy szabatos városismertetes, körülbelül abban a terjede­lemben, ahogy én 1926-ban megcsináltam. Nyolcvan-száz oldal olyanok számára, akik nem csupán meglátogatni, hanem megismerni akarják Szegedet. Ebben a kis könyvben rö­viden össze kellene foglalni a város geográfiái képét, múltját, jelen gazdasági életét és kultu­rális képét. Ismerietni kellene benne a város legfontosabb problémáit is, ugy, hogy aki vé­gigolvassa, nagyjából képet tudjon alkotni ma­gának Magyarország második városáról. Azok, akik sok idegen emberrel érintkeznek, egy ilyen könyvecskének a hiányát érzik legjob­ban. Tulajdonképen mindennek a váza meg­van az én 1926. évi ismertetőmben, csak mo­dernizálni és kiegészíteni kellene a legújabb adatokkal. A nyomtatott propagandának harmadik for­mája volna a plakát. Nagy örömmel láttam, mikor két esztendővel eze' lőtt a Máv. is meg­kezdte a belső idegenforgalom fejlesztésének ezt a külföldön már régóta gyakorolt módsze­rét és egymásután néhány igen szép plakátot jelentetett meg magvar vidékről és maygar vá­rosokról. Szerepel ebben a plakátsorozatban Budapest, a Balaton, a Bakony, a visegrádi Dunaszorulat, Eger, Sárospatak, a Hortobágy, Sopron és ha jól emlékszem, Pécs és a Mecsek. Szegedet ellenben mindezideig sajnosan nél­külözöm a Máv. plakát-propagandájában és éppen ugy hiányzik Szeged azokból az idegen­forgalmi propaganda-füzetekből is, melyeket a Máv. német, francia, angol és olasz nyelven adott ki külföldiek számára. Pedig szerényte­lenség nélkül mondva. Szeged is igényt tart­hatna arra, hogy az államvasút ebben a vonat­kozásban is gondozásába vegye. A propagandának többi módjait ezúttal nem kívánom érinteni. Egyelőre ennyi is elég. Ha céltudatosan megcsináljuk azt, amit nagyjából érintettem, mindenesetre tettünk valamit ab­ban az irányban, hogy ne kisértsen a város fö­lött Rózsa Sándor visszatérő szelleme és eltűn­jenek Szegedet ismertető kolléganők fantáziá­jából a szegedi ingoványok. Ê Ptl L E TF A ASZTALOSÁRU PADLÓDESZKA I TŰZIFA SZÉN KOKSZ BACH Telefon 11-2© Párisi Krl 35 Volt Somló telep és Szent István lér. Mátyás király vadászterületén a Bükk rengetegében, építik meg a világ egyik legszebb verseny­pólyáját Lillafüred, február. Százezer hold erdőség egy tagban... Valamikor Mátyás kergette itt a szarvas­bikát, a vadkant és a medvét. Izmos karú apró­dok tarka ruhájának cifra ujján pihent arányos láncon a sólyom. Alabárdot tartottak kezükben a vadájszok és címerükön a Hunyadiak holló-ma­darának csőrében csillogott az arany karikagyűrű. Most is a magyar arisztokrácia nevén áll te­lekkönyvben az erdőségek legnagyobb része. De a legnagyobb erdőbirtokos a magyar állam. Kö­lel ötvenezer holdon övé a bükk, tölgy és fenyő... Keskeny erdei ösvények évszázados csöndes ~íjaln dolgozik most a munkások hadserege. Szik­lakat robbantanak dinamittal, sebes hegyi pata­kok medrét szelik keresztül miniatűr hidak, mér­nökök szúrják le léceiket százados tölgyek te­kergő gyökerei közé: épül Magyarország legszebb és legnagyobb autóversenypályája. Lillafüredről indul ki az ut és oda is torkollik vissza. I>édeslg már készen van az ut. Szentléleken ke­resztül halad, a páratlanul szép Rénvölgyl uton. A dédes-felnémetí részt most építik. Ez a rész a Bflkk rengetegének romantikus vidékén halad keresztül, érinti Nagyvizsnvót, Szilvásváradot, Bé­lanpátfalvát, Szarvaskőt, majd Felnémetnél be­torkollik az egri hegyi útba, ahol negyven kilo­méteren keresztfii megszakítás nélkül valóságos őserdőben visz az autók útja... Mindvégig: bükk, tölgy és fenyveserdő, lép­ten-nyomon pisztrángban dus patakok, gyors víz­esések, az ut végigszalad az ország legmagasabb hegygerinvén, érinti Magyarország legmagasabban fekvő községeit: Ujhutát, ahol már a fenyő biro­dalma kezdődik. Egyik kanyar a másikat követi, a száznyolcvan kilométeres uton, amely megépí­tésében hasonlít a németországi nürnburgi-ríng­hez, száznál több, nagyszerűen kiépített kanyar van. Az ut mindenütt nyolc méter széles és előrelát­hatólag gondoskodás történik a megfelelő portala­nításról is. Lillafüredre szalad vissza, oda, ahol bronzoszlop mondja: 1847 ISTVÁN FŐHERCEG emlékére, aki meglátogatta e KIES VÖLGYET. Az ufolső esztendőben több, mint kétezer autó fordult meg Lillafüreden A miskolc-egri ország­út már ma is legjobb autóutja a világnak. Kitű­nően van megépítve. A nyolcszáz méteres Jávor­kútra külön megépített nagyszerű autóut vezet fel. Nincsen olyan autómárkája a világnak, amely ne állt volna meg itt. Legutoljára Ferdinánd volt bolgár cár érkezett meg ide hatalmas Nűrburg-Mrcedes kocsiján. Ugyanilyen kocsival járt itt a svéd trónörökös, aki inkognitóban a Graf von Haag nevet használ­ja. Behtlen István grófnak olasz kocsija van, a simán gördülő Lancia Lambda. Józset Ferenc főheroeg Mercedesén szokott eljönni ide. Valamennyi kocsi között legszebb volt az a Nűrburg-Mercedes, amivel Jan Kiepnra, a világ­hírű énekes érkezett meg egy őszi napon. Sárga karaküllel van bélelve a kocsi, amelynek kiállí­tása pompájában minden képzeletet felülmúl. A technika csodája volt aztán az az autó is, amivel Sír Henry Deterding, az angol olajkirály érkezett meg Stéger Tibor táraságéban. A gépkocsit Maybach-motor hajtja, ugyanaz, amivel a Zeppe­lin-gépek szállnak a levegőben A chassanai mn­haradzia három Bolls-Roycon érkezett, a délame­kai gyémánt-király, Mr. Anthruper egy Morgan­kocsival jött meg. a hires Gordon-család Talbot kocsival, Fejős Pál, a hollywoodi világhírű ma­gyar rendező Packard kocsijával hajtatott fel. A berlini Guggenheim doktor svájci Röhr-kocslva! érkezett. Gregersonék Oslóból Graf-Stiíttel jöt­tek, Rolls-Rovce-val utaztak Ankarából a törökök, de Astis olasz követ pedig egy páratlanul szép Alfa Rómeóval. Zichy Rafaelné grófné Maybach kocsija ugyanúgy feltűnést keltett, mint Istenben boldogult Izabella királyi hercegasszony Lincoln­ja és a Palotaszálló bonjaiban kaptak helyet a Farlane angol ezredes Sunbeamja, vagy a Mr Brooks Armstrong-Síddeley autója­Két évvel ezelőtt egy nagyobb dán társaság járt a Bükk paradicsomában és véletlenül tanúja volt Hámorban annak, amint az emberek nyárson sza­lonnát sütöttek. A dánok ls kedvet kaptak a sza­lon nasűtésh ez, nagyon ízlett nekik a dolog, mert odahaza öles cikkeket írtak róla a lepedőnagysá­gu dán újságokban és azóta ha nagyobb külföldi társaság érkezik, első kérésük, hogy — szalonnát szeretnének sütni. Ha elkészül most a közel kétszáz kilométeres gyönyörű autóut, amely egész Európában ritkítja párját, alaposan megnövekedik a Bükk forgalma. Paál .Tób. Jlmia asz assszony KészimunlcásziU . .. Amig az asszony kezében tartja kézimunkáját és odatigyel a színek és vonalak kialakuló me­sevilágára, addig a lélek derűjét és az otthon han­gulatát nem kell félteni. Ezt maguk az asszonyok tudják legjobban és épen, mert tudják, azért ra­gaszkodnak annyira, minden takarékoskodási kényszer ellenére, régi, hü kalauzukhoz, a „Tün­dérujjak"-hoz. A „Tündérujjak" hölgyközönsége soha egy pillanatig nem volt zavarban^ milyen ké­zimunkába fogjon, hogyan dolgozza ki, mivel és mikor? Mert a „Tündérujjak" hónapról-hónapra ontotta a gyönyörű mintákat, a friss ötletéket, az értékes tanácsokat A pompás kézimunkaujság ed­dig is meghálálta közönsége ragaszkodását, első­sorban» példátlanul pazar ajándékaival. De most fi­gyelmességét még azzal is megtetézi, hogy az elő­fizetést hat havi P 2.40-es részletekben is elfogad­ja. Városunkban a Fiseher Kézimunkaházzal, va­lamint Márton Ilona, FAy Margit és Alexy A. kézi­munkaüzletével állapodott meg a „ Tündérujjak" olyan értelemben, hogy a lap megrendelése ott esz­közölhető. Ugyanott lehet kiválasztani a legjob­ban tetszőt a nagyszerű ajándékok közül: a négy finom párnahuzatot, vagy a Lampart rendszerű bájos asztali lámpát, vagy az ügyes és modern bú­tort: a Fakulit. Cipészmiihelyemet ™e,?of(am Tábor-ueea 7. sz. alatt (javadalmi hivatallal szem­ben). Készítem a legdivatosabb uri, női és gyer­mekcipőket mérték után, kitűnő anyagból olcsón, felelősség mellett. Javítások gyorsan és pontosan. Fülöp László P* __ _ * B— _ • WM • JF • __ ŰP II ' 100 modern kényelmes szoba. Liftek. Hideg-meleg •K ' íp® W <2! m3| M^ T Mk i W 91 B W S% Hk qv gft B B ¿0% folyóvíz. Központi fűtés. Az étterem és kávéházban Eh® I MW <35 Htar %0 • lm I I f33 I ¿7 a 1» W U& ém Cs I I %W minden este szalonzene. — Az „Erzsébet Pincé­Budapeil, IV. R e r., Egyelem-uccd 3. szóm Kndsz£7- Menü: 1'60 P>

Next

/
Oldalképek
Tartalom