Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-24 / 44. szám

5ZEOED, ScertteiztOteg: Somogyi ucca X2..1.rra, Trlolon: Z3-33.^K!adóhlvatal kOleMtnk«nyvl&r é» Jegyiroda i Aradi uooa 8. Telefon : 13—OO. — Nyomda : LBw LlpAt ucca 19. Telefon > 13^-oft. TATlrnfl Jevélclm • DélniBgyarnnzAg í«eoe«l IHBMHHMBBBHHBHrai Szeged nem kiskorú Azok a fáradozások, amelyeket azért vál­lalt a Délmagyarország, hogy az Ördöglovas előadása kapcsán eléljen némi idegenforgal­mat, sikerrel jártak. Ez ma már nem vitás. Bejöttek, illetőleg bejönnek Szegedre Alsó­tanya, Dorozsma, Sándorfalva, Kiszombor, Makó, Kistelek, Félegyháza és Kecskemét érdeklődői. Nem emlékszünk ehhez hasonló megmozdulásra. A szinház eddig egészen más okokból jött számításba. Egyes urak, hatósági urak részére is, kedvtelés volt a szín­házzal foglalkozni. Más uraknak más szem­pontjaik voltak. Szintén nem egészen szín­házi szempontjaik. Egyszer csak, ma sem tud­juk, miért, ma sem tudjuk, hogyan, nyakunkba szakadt a házikezelés. Utána elkezdtük falni a színigazgatókat... Nem következik itt vádbeszéd. Se az álta­lános kultúrpolitika hiányáért. Se azért, mert nincs céltudatos szinházpolitikánk se. Min­den attól függ, hogy ki vezeti a muzeumot, ki írja a zeneiskolai anyakönyvet, ki irányítja, illetőleg nem irányítja a Képzőművészeti Tár­sulatot, ki fejleszti a filharmonikus zenekart és kit juttatott szeszély, protekció vagy más meleg ajánlás a színigazgatói stallumba. Most azonban egészen másról van szó. Ar­ról, hogy miként kárhoztatták Szegedet egyes szegediek is, immár évtizedek óta, kiskoru­ságra és hogy milyen balhitek gátolták és gá­tolják ezt a várost a szárnyaló fejlődésben. Az alsótanyaiak mult heti berándulását ké­szítettük elő. A munka lassan haladt előre. Bizonyos idegenkedéssel és merevséggel állt az akciónkkal szembon majd minden hatósá­gi közeg. Nem mondjuk, hogy rosszakarat volt ebben a magatartásban. Bizonyára indo­lencia sem. De nincsenek a városházi embe­rek a felekkel való bánásmódra, kultúrpo­litikai és idegenforgalmi gon­dolkodásra nevelve. Ennek tulajdo­nítjuk, hogy például a Mávnál sokkal rövi­debb idő alatt lehetett kieszközölni külön­vonatot, mint a tanyai vasútnál és hogy a Máv sokkal nagyobb kedvezményt adott, mint a tanyni vasút. Pedig a Máv deficitjét nem mi viseljük. A tanyai vasút deficitjének utolsó fillérjéről is nekünk kötelességünk gondoskodni. Aztán tulajdonjogilag is mégis csak más a viszonyunk a tanyai vasúthoz, mint a Mávhoz. A Máv bizonyos számú utas esetén föltétlenül ad különvonatot. Ezentúl talán a tanyai vasút is ad. De jellemző, hogy a tanyai vasút főnöke például a mult héten nem bizott abban, hogy annyi utas fog Alsótanyán jelentkezni, amennyi kedvéért érdemes kü­lönvonatot inditani. A nivós operaelőadásnak mindig voTt Sze­geden nagy közönsége. Andor Zsigmond operabemutatót rendezett és sorra szerepel­tetett nagy külföldi énekeseket. Az operakul­tuszról Görög Sándor sem feledkezett meg és Sziklai, aki konszolidált viszonyok között igazgat, rendszeresítette az operaelőadásokat De közvetlenül Andor előtt olyan igazgató állt a szinház élén, aki azt vitatta, hogy a sze­gedi szinház nem birja el az operát, őt meg­előzően pedig a kultuszminiszter előtt vitatta a színigazgató, hogy a komolyzenének Szegeden nincs talaja. Azt a másfél évtizedet, amely alatt mint ..polgármester Somogyi Szilveszter állt az ad­Szombat, 1934 február 24. Ara 12 fillér X. évfolyam, 44. 42 minisztráció élén, sok minden körülmény teszi emlékezetessé. Ez alatt a másfél évtized alatt épült fel az egyetem, a fogadalmi templom, a tanyai vasút. Nem épült ez alatt a másfél évtized alatt egyetlen egészséges kislakás sem. Ez alatt a másfél évtized alatt a vita egészségtelen, sokszor elfajult hangja kapott lábra a közgyűlésen s egyes tisztviselők ér­tékeinek megítélésében ez alatt a másfél év­tized alatt követték el a legnagyobb botláso­kat. Szóval voltak Somogyi Szilveszter eddigi polgármesterkedésének kisiklásai is, hibái is, de voltak kimagasló erényei is. Valamennyi erényét túlszárnyalta azonban közügyekben való állandó jóhiszeműsége és megbízható nyiltszivüsége. Nem kertelt és nem taktikázott akkor sem, amikor a szabadtéri játékok ren­dezősége tavaly hozzáfordult, őszintén meg­mondta, hogy félti a város kasszáját, de félti azok zsebét is, akik vállalkoztak a rendezés munkájára. A polgármesternek ez az aggo­dalma általános volt a városházán. Senkisem hitte, hogy hatalmas deficit nélkül lehet szabadtéri játékot rendez­n i, m ég kevésbé gondoltak olyan átütőerejümüvészisikerre, mint amilyent el lehetett érni. A város egyik közlekedési vállalatainak" ve­zetője olyan kijelentést tett, hogy ő más kul­turát vinne a tanyára, mint az Ördöglovest. ELŐFIZETÉS: Ravonla helyben 3.20 Vidéken ihidrpe len 3.00,kUI)«ldHn 6.4Ü penaA. ' Fgyea tzAm Ara héikilz' nap 12, vo»Ar- 6» Uanennnp ZO >111. Hlr­det«aek íelvMele tarfia »zerlnt Meote­leniu h«ttö Klv lalérel nnpnnta reoqel Van ebben igazság, tagadhatatlan. Mi is szi­vesebben hoznánk be a tanyaiakat Kerék­jártó matematikai, Vogel művelődéstörténet! előadásaira, vagy olyan szinházi előadásra, amelynek szinlapján Shakespeare, Moliere, Geraldy, Pirandello, Goethe, Móricz Zsig­mond, Zilahy vagy Molnár Ferenc a szerző, színészek gyanánt pedig Csortos, Somlay, Bajor Gizi, Törzs, Góth és Tőkés Anna sze­repelnek. Szívesen állítanánk össze könyv­tárvonatokat is. Mondjuk, hetenkint kétszer, száz-száz utassal a Somogyi-könyvtárba. Az Ördöglovasról nem olyan rossz a vélemé­nyünk, mint az illető közlekedési szakférfiú­nak Kálmán Imrének pedig elévülhetetlen érdeme, — most a muzsikáról ne beszéljünk —, hogy ez a magyar tárgyú, magyar levegőjű operett többször, mint kétszázszor ment Bécs­ben s kedves és megható történed reminisz­cenciákkal és epizódokkal észrevétlenül vég­zi népszerűsítésünk áldott munkáját. Ahhoz az állapothoz képest, amelyben ma él a tanya, az ördöglovas a kultura magas iskolája. Szí­vesen szállítottuk a tanyának. Nemcsak a ta­nya, a város érdekében is. Ugy éreztük, hogy olyan szárnyaknak adunk megint kis lendü­letet, amelyek fel tudnának emelkedni a ma­gasba és ott repülnének mindig, ha kishitű­ség és félénk aggodalmaskodás gátlásai nem akadályoznák állandóan a lendületben. Suvicfp államtitkár he/e/esie tárgyalásait Hivatalos Közlemény a tanácskozásodról - Szombaton reaael utazik el Budapestről Budapest, február 23. S u v i c h, olasz kül­ügyi államtitkár pénteken délelőtt másfél éra hosszat tartó tanácskozást folytatott Gömbös miniszterelnökkel és Kánya külügyminiszter­rel. A tanácskozások befejezése után Suvich fogadta a sajtó képviselőit, akik előtt a ma­gyar—olasz tanácskozásokról tett nyilatkoza­tot. Nyilatkozatában hangsúlyozta az olasz kül­ügyi államtitkár, hogy Mussolini nevében tett udvariassági látogatáson kivül eszmecserét folytatott a magyar kormányfővel és Kánya külügyminiszterrel. — Az Olaszország és Magyarország között fennálló barátság — mondotta —, ugy politi­kai, mint gazdasági téren már hosszabb idő óta megnyilatkozik állandó és szívélyes egvüttmü­kodés keretében. Olaszország, — mondotta ez­után Suvich —, amely Magvarországhoz föld­rajzilag is annvira közel fekszik, nem nézheti különös érdeklődés nélkül Magyarország sorsát és eseményeit. Ezután a gazdasági és politikai realizmus "Zeiteméről beszélt, amely kölcsönös a két or­szág kőzött, majd a fokozatos, de pozitív szel­lemben felfogott megoldási formák szükségsze­rűségét hangoztatta. Azzal feíezte be nvilatko­zatát Suvich. hogv nagvon hálás Magyaror­szágnak a kedves fogadtatásért. A Budanesti Értesítő ielenti: X magyar kor­máiiv és Suvich államtitkár között pénteken befeieződtek a tanácskozások. A tanácskozások befejezésével hivatalos közleménvt adtak ki, amelv szerint Suvich államtitkár lá­tngfitio!, uiabh hizonvsága a két állam köpött fennálló bensőséges és baráti víszonvnak. Ter­mészetesen. ez » *»1Vslmat »rra. ho<zv me-heszéliék mindazokat a nolitiltai é* gazdasági Kérdéseket, ^jw'^et* Oí^szorszá^ot és Magyarországod közelebbről érdekük. A meg­beszéléseken — mondja a hivatalos közlés — a jóviszonyt megerősítették és bizonyságot szol­gáltattak arról, hogy a kérdések minden vonat­kozásában teljes egyetértés áll fenn a két kor­mány között. Ezenkívül előkészítették a talajt a két kormány számára a középeurópai viszo­nyok megiavitását és rendezését célzó további tevékeny ségéh ez. Délután még különböző megbeszéléseket tar­tottak. majd Suvich államtitkár megjelent Ká­nya Kálmán külügyminiszter dinéjén a Nem­zeti Kaszinóban. Suvich csak szombaton reggel . utazik el Budapestről (Budapesti tudóstónk telefonjelntése.) Su­vich államt-'tkár az eredeti programtól elté­rően pénteken éjszaka nem utazott el Buda­pestről. 11 óra 55 perckor kellett volna a bécsi vonattal elutaznia, az államtitkár azonban a Nemzeti Kaszinóban Kánya külügyminiszter által a tiszteletére adott vacsorán olyan jól érezte marját, hogy utazását reggelre halasz­totta. A Keleti-pályaudvart az indulás előtti utolsó percben értesítették arról, hogy Su­vich nem utazik el, mire szalonkocsi ját le­kapcsolták a bécsi gyors szerelvényéről. Berlin a hármas vámunióról Berlin, február 23. Suvich államtitkár bu­dapesti útjáról szóló jelentések kapcsán a Ber­liner Tageblatt foglalkozik a hármas vámunió­ra vonatkozó állítólagos tervekkel. A lap töb­bek között ezeket írja: — Olaszország és Németország barátságát az osztrák kérdés nem zavarhatja meg és nem is szabad megzavarnia. Olaszország külpolitiká­jában a Nemetországhoz való szivélves barát-

Next

/
Oldalképek
Tartalom