Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-23 / 43. szám

4. DELMAGYARORSZAG 1934 február 23. Fák megkinozfafása A Délmagyarország legutóbbi vasárnapi számába! — több hasonló témájú közlemény után a vezi ikk éles kritika tárgyává tette és helytelenítette a városi főkertész működését. A cikk kétségkívül nemes intenciók által vezérelve Íródott, de figyelmen kivül hagyja azon okokat és célokat, melyek a főkertészt kifogásolt tevékenységében irányítják ós emiatt a közönség még szakértelmét is kétségbe vonhatja. Előre bocsátom, hogy nincs szerencséin ismerni a fökertész urat, ő maga pedig azt sem tudja, hogy csekélységem a világon van. Ezért teljesen elfogulatlanul és érdektelenül tárhatom fel az okokat. Aki figyelmesen szokott Járnt-kelni, észrevehette már néhány év előtt, hogy az ujszegedt Főfasor pintónjainak lombkoronája megritkult, a levelek összezsugorodtak, fonnyadtak voltak, a lombozat nyár derekán is alig adott valami kevés árnyékot. Ennek oka az volt, hogy a kelleténél sűrűbben ültetett fák lombkoronái belenőttek egymásba, pedig még csak érlntkezntök sem volna szabad Emiatt nemcsak a levegőből való gázcseréjük nehezedett meg, hanem a beárnyékolás folytén az asszimilációhoz nélkülözhetetlen napfény hiánya Is akadályozta anyagcsréjűket. Ezért mutatták a szomorú vegetálás képét mlndnddig, mig a középső platánsor loinhkoronálnak leszedése után a megmaradtak több levegőhöz és fényhez jutva, sürübb és zöldebb lombkoronát növeltek. A középső platánsor volt a legsiralmasabb állapotban, mert ezt két oldalról is elnyomta a többi. Iís mégis milyen pompás, nagy levelek fakadtak a lecsonkitott törzsön fokadó uj hajtásokon. <5s Itt van a magyarázata annak Is, hogy miért kell az idős fák ágait időnkint levágni. A'ért,mert a fa törzsén át a földből felszivárgó tápnedveket és sókat az aránytalanul megvastagodott oldalágak használják el, a leveleknek és hajtásoknak már nem jut. Csenevész levélzet pedig a gázcserét, a növény lélekzését nem tudja közvetíteni, ez viszont a nedvkertngést csökkenti és ennek következtében az Ilyen öreg fa valósággal megfullad és éhen hal, mint ezt a korzón számos kipusztult platán dokumentálja. A levágott vastag oldalágak helyén nzonhan uj hajtások erednek és a fa újra kezdi . életét. ' A platán kétségen kivül hercegi rjngot visel a fák társadalmában, de zárt, városi területre mégsem alkalmas. Magas növése által még a 2—3 emeletes házakat is eltakarja, mint az a Széchenyitéren is tapasztalható. Emiatt a tér építészeti szépségei nem érvényesülhetnek kellően és aki eljön megnézni az ország egyik legszebb terét, az egészből csak a magasra nőtt fákat láthatja. A tulnvomórészben alacsony épületes Boldognsszony-sugárut platánjai nemcsak esztétikai, hanem növénytani okokból sem voltak tovább tarthatók, mert a rendkívül sűrűn ültetett fák egymásután pusztultak elBelső részek fásitására a platán még igen lassú fejlődése miatt sem alkalmas. Ezzel szemben a Kass-Bzálló terraszán ültetett fák gyorsan, szinte szemlátomást szökkentek néhánv év alatt dus, terebélyes, a platánnál sürübb árnyékot adó lombkoronába. Ajánlatos volna a kipusztult platánokat már most ilyenekkel pótolni, Többféle szempontból lehet Indokolni a Széchenyi-tér fttalnkitását ls. Elsősorban semmi szükség sincsen arra, hogv az ország legszebb barokkpalotáját továbbra ls eltakarjuk a szemlélő elől. Ami értékes fa és cserje előtte volt, azt áttelepítették máRhová és az, hogy ezt rengeteg fáradságot, vesződséget igénybevevő szinte akrobata-mutatványok árán ts megvalósították, inkább tanúskodik a fökertész növény-szeretete mellett, mint ellene. A többi, elvénhedt, formátlan, rongyostvukas lombozatú fenvőt és egvéb növénvzetet pedig már amúgy ts régebben kl kellett volna cserélni. Másodsorban szükségessé tes*i a térrészlet átalakítását a gróf Klebcliherg Kuno iránti kegyelet, amely nem engedi, hogy az általa ajándékozott művészi értékű szobrok továbbra ls a mérnökség anyagraktárában rozsdásodjanak. Harmadsorban idegenforgalmi érdekek szólnak a tér átalakítása mellett. Nekünk nincsenek hegyeink, barlangjaink, vízeséseink, — még csak egy rendes kiránduló-helyünk sincsen. Belső városképünk mesterséges kiképzésével .szépítésével kell Sregedet látogatásra érdemessé tenni. Az ország második városának nem lehet csak egy „tiszta szobája" (a Dóm-tér), hanem az egé^z várost vonzóvá kell tenni az Idegenforgalom számára, mivel n ma már csak puszta lé'fentartásáért küzdő iparn tk és kereskedelemnek ez az egyedüli reménvséga. Csak helyeselni lehet a Boldogasszony-sugárut poros, sáros és gödrös lovaglóutjának virágoskertté való átalakításét. Építés, újjáalakítás nincsen rombolás nélkül. Az a néhány, csekély értékű növény, amelynek fejsze lett a sorsa, nem lehet akadálya annak a szép képnek, amely helyükön ki fog alakulni és idegenforgalmi attrakciója lesz a városnak. Ábrahám János. II kisvasút elgázolt egy domaszékl legényt (A Délmagyarország munkatársától.') Csütörtökön a déli órákban súlyos szerencsétlenség történt a kisvasutnak a Sárkány-dülő melletti átjárójánál. Szabó Sándor 19 éves Domaszék 470. sz'ám alatt lakó legény át akart szaladni a kisvasat előtt, de a vonat motoros mozdonya elkapta és elgázolta. A vonatot azonnal megál'itották, az eszméletlen legényt vonatra tették és behozták Szegedre. Időközben értesítették a mentőket, akik az átrakó áPomáson várták a sebesültet. A közkórháziban megállapították, hogy a legény súlyos belső és külső zuzodásokat é's agyrázkódást szenvedett. Állapota súlyos, életveszélyes. A rendőrség megindította a nyo^ mozást a szerencsétlenség részleteinek ki-* derítésére. Budapesti Mezőgazdasági KlálUtés. • - féláru vasúti ¡egyek vásárlására jogosító igazolványok darabonként 1 pengőért Qélmanvarnrszáti kiadóhivatalában válthatók. Jobbról is, balról is telebbeznek a makói ipartestületi közgyűlés ellen Bizalmatlanságot szavaztak az IPOK elnMfének (A Délmaayarország ir.zliói tudósítójától.) A makói ipartestület közgyűlésének izgalmai mé« mindig nem ültek el. A közgyűlésen történtek és különösen az elnöknek, Papp Józsefnek elnöklési módja, amely éles kritikát szült az iparosság körében, uj tápot kapott elsősorban a miskolci ipartestület közgyűléséről érkező hírekben. A miskolci ipartestület ugvanis bizalmatlanságát nyilvánította az IPOK elnökével, Papp Józseffel szemben és a bizalmatlansági határozat nyilvánosságra került indokai kőzött szerepel az, hogy Papp József tiszteletdíját havi 300 pengőről 600 pengőre emelte fel a nagyválasztmány. A miskolci gyűlésen nemcsak, hogy a bizalom kérdésének tárgvalására volt meg a mód, amit a makói közgyűlésen nem találtak meg, hanem azt is részletesen tárgvaUá'v", ho<nr miiven adósságokba verték annakidején a makói ipartestületet. Az izgalmas közgyűlés a felsőbb hatóságokat is foglalkoztatja rövidesen, mert a fellebbezések egész sora készül ellene. A legelső súlyos kifogás a közgyűlés ellen az, hogy a közgyűlés alaki okokból megtartha'ó sem lett volna, mert az eln jk-égnem küldött az ipartestület valamennyi tagiának meghívót, hanem csak azoknak, akiknek két évet meghaladó tagdíjtartozásuk nem voll. Ezt az alaki szabálytalanságot a közgvülésen jelenvolt irarha'ó á^i biztosnak tudomására hozták, aki azonban érthetetlen módon, elmulasztotta a kérdés tisztázását. Ezen alaki okon kivül az egyes ha'á""o-at-l* és olnóM i"té?kedések legtöbbjét is fellebbezéssel fogják megtámadni. Az ellenzék részéről küvsülő fellebbezések mellett a legbensőbb t ^stületi körhői is olyan hírek szivárognak ki, amelyek hasonlóan fellebbezést ígérnek. A test-'bti kormányzópárt sulvos veresége volt az iparosszéki elnökválasztás, anr-l'-b^n Antal József ügyvezető-elnök aki nyílt szakításba került Papp Józserfel, aratott fölényes győzelmet. Az ő megvá'a:zlását azon az alapon kívánják megfellebbezni, hogy mint eiŐljárősági tag, a testül0! ü vvezető-elnöke nem lehet az iparosszé' n?k is elnöke. Antal József azonban már lemondott az ügyvezető-elnökségről, ar elyet különben égy most kiadott miniszteri körrendelet eltöröl az ipartestületeknél a diszelnöki tisztségekkel együtt. Szövetkezetet alakítottak a taískolatulaidonosok ós virágkertészek (A Délmagyarország munka fá fsától.) Nagv érdeklődés mellett alakították meg csütörtökön délután az ujszegedi Gyárfásféle vendéglőben a szőregi és szegedi faiskolatulajdonosok és rózsa- és virágkertészek szövetkezetét. Az alakuló közgyűlést Rozgonyí Géza, a 'Szőregi Falskolások Egyesületének elnöke, nvitotta meg. Az Országos Magyar Faiskolai Szövetség idei közgyüélsen elért sikerek elmélvjtése végett szükségesnek tartja az eddiginél nagyobb érdekképviseletek létesítését és Így, a szegedi és szőr:gi faiskolások egy egyesületben való egyesítését. Kolauch Károly ismertette az uj alakulat célját, a közelmúlt időkben egyik csapás a másik után érte S-"?g?rl és vjdíkének faiskoláit és kertészeteit. Alapos okok nélkül került Szeged vidéke vesztegzár alá; A most alakuló egyesület célja a közelebbi célkitűzéseken felül: a kis egzisztenciák megmentése és felvirágoztatása. Ezután a jelenlévők kimondották az uj egyesület megalakítását, majd a következő tisztikart választották meg: diszelnökök Bárányi Tibor, Fáy Islván. ^róf Széchenyi Károly, dr. Somogyi Szilveszter, dr. Kászonyi Richárd és Frass Károly, elnölí dr. Hunyadi-Vass Gergely, társelnök Kolauch Károly, ügvvezető-elnök Rozgonyi Géza, alelnökök: Lengyel István és Sándor János, ügyész dr. Jezerniczky Ákos, főjegyző: Sándor Ferenc, jegyző: Uj. Horváth István, főpénztáros: Domonkos József, pénztáros: Baráth Ján s, számvizsgáló bizottsági elnök: Kovács Márton, tagjai Demeter Ferenc, Horváth János, ellenőr: Dani János, gazda: Lengyel Mihály, zászlótartó: Kársai Sándor. \ tisztikar nevében a megválasztást dr. Hvnyadi-Vass Gergely köszönte meg. Reszé lében a megértés és az ezen alapuló egyetértés szükségességét hangoztatta. Az uj egyesület »Tisza—Marosszöai Faiskolai Szövetséi« cimen működik. Svábhegy Szanatórium (Budapest centrumától 12 percre) Ideális subalpin klima — Ideális diétás ellátás — Legnagyobb luxus — Mérsékelt árak — Kura — Snort — Szórakozás