Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)
1934-02-23 / 43. szám
SZEGED, SserkeMctOtég! Somogvl ncea 22,,l,em, Telefons Z3-33.^Klndöhlvnlnl k«lc*»nkOnyvl&r é» Jegyiroda r Aradi uoca S. Telefon i 13-0«. - Nyomda t l»w Linót nccn 19. Telefon t ranrntt é« JeTílcLa" DélDaorammaa szeged Péntek, 1934 február 23. Ara 12 fillér X. évfolyam, 43. sz wxw -» ELŐFIZETÉS: Havonta helvben 3.2 O Vidéken e» Budapetlen 3.00, ktlliHIdHn 8.40 penqO- * Egye» *zAm árn hélkHz« nap ÍZ, voíAr- e« tlnnennnp ZO (111. Hlrdetetek felvétele Intim »zeiinl, MeoteJenlK tvtifHO kivételével naponta reqgel sa ellenében meg tudná kapni Ausztriát hét millió színtiszta német lakosával, egyszerre helyre volna ütve a veszteség, sőt végeredményben Németország belsőleg homogénebben és megerősödve emelkedne ki a középeurópai államok sorából. Német szempontból igy mutat a számvetés. Ámde Németország megerősödése nem érdeke Franciaországnak és Olaszországra nézve sem közömbös, hogy a német birodalom határa előretolódjék a Brennerig és Tarrisig. Csehországra pedig éppen életkérdés, hogy ne vegye körül egy megszakíthatatlan német gyürü Szíléziától Pozsonyig. Az okok eltérők és mégis hasonlók, a cél ellenben azonos: megóvni Ausztria függetlenségét és megakadályozni a hetven milliós középeurópai német blokk kialakulását. A kérdés bennünket is nagyon Közelről érdekel. Politikailag azért, mert alig hihető, hogy a német Drang nach Osten Ausztria bekebelezése esetén megálljon a hegyeshalomi vámsorompóknál. Hiszen a pángermán túlzók már most is hangoztatják a dunántuli sváboknak a németség törzséhez való tartozandóságát. De gazdaságilag is fontos ránk az önálló Ausztria, mert Ausztria az a legtermészetesebb gazdasági terület, amellyel kereskedelempolitikai csereviszonyba léphetünk és ahol terményeinknek és termékeinknek a kölcsönösség alapján piacot biztosithatunk. A jelen pillanatban ez a magyar érdek és minden agresszivitás nélkül ennek biztositására kell törekednünk. Félévre szóló pénzügyi diktatúra Franciaországban (Budapesti tudósilónk telefonjelentére ) Páriából jelentik: A kamara messzemenő, pénzügyi felhatalmazási adott a Doumerque-kormánynak. A felhatalmazás szerint a töivény alapján a kormánynak jogában áll, hogy á parlament megkérdezése nélkül szükfénrendelet utján hajtsa végre a szükségesnek mutatkozó megtakarításokat az állami költségvetésben. A felhatalmazás október 31-ig szól. A lapok megállapítják, hogy a javaslat megszavazása több, mint féléves pénzügyi diktatúrát jelent Franciaország számára. A' kormány tisztában volt azzal, hogy a képviselőház nem merné vállalni a felelősséget az állami háztartásban szükségessé vált további megtakarítás újjászervezéséért, éppen *zért a E énzügyi diktatúra utján választotta abban a iztos tudatban, hogy a kamara többsége megkönnyebbüléssel veszi tudomásul a kormánynak arf az elhatározását, hogy leveszi a pénzügyi szanálás tervét a parlament válláról. Feloszlik as osztrák keresztényszodálifta párt Hatálytalanítják a Habsburg-ház tagjainak kitiltásáról szóló tffrvényt Ausztria függetlensége Egy esztendő óta tagadhatatlanul nagy mozgolódás folyik Ausztriában és Ausztria körül. Ha csupán azokat a formailag udvariassági látogatásokat soroljuk fel, amelyeknek Ausztria volt cselekvő vagy passzív részese, — Dollfuss Genfben, a magyar miniszterelnök Bécsben, Suvich olasz államtitkár Bécsben, Dollfuss Budapesten, a magyar miniszterelnök és az osztrák kancellár tervezett látogatása Rómában, — akkor a kombinációknak és következtetéseknek egész sorozatát lehet felállítani. De mindezeknek a kombinációknak és következtetéseknek a középpontjában kétségtelenül egy centrális jellegű problémát lehet felfedezni és ez a probléma Ausztria függetlenségének biztosítása. Az elv le van ugyan fektetve már a versaillesi és st. germaíni békeszerződésekben, mégis Anglia, Franciaország és Olaszország szükségesnek látták, hogy külön deklarációban garantálják az osztrák állam önállóságát. Kétségtelen az is, hogy ugyanez a probléma szolgáltatta a felsorolt sürü külügyi látogatások legfontosabb tárgyalási anyagát. Alighanem igazuk van azoknak is, akik azt tételezik fel, hogy ennek a kérdésnek szóba kell kerülni Suvich államtitkár mostani budapesti látogatása alkalmával is. Miért lett most Ausztria függetlensége egyszerre legfontosabb kérdése az európai nemzetközi politikának? A felelet erre a kérdésre meglehetősen egyszerű. Azért, mert a nemzeti szocializmus jegyében átszervezett Németország politikája fokozott mértékben orientálódik Ausztria felé. Hatalomra jutása után Hitler olyan külpolitikát kezdeményezett, amely még két-három esztendő előtt is a felháborodás viharával söpörte volna el Stresemannt, Marxot és Brüninget. Nemcsak ismételten a legünnepélyesebb formában jelentette ki, hogy Németország örökre lemondott Elzász-Lotharingiáról és eltemette Franciaországgal szemben a csatabárdot, hanem tíz esztendő tartamára meg nem támadási szerződést kötött Lengyelországgal is, ami egyértelmű körülbelül a danzigi korridor és a Németországra nézve sérelmesen megállapított keleti határ elismerésével. Ezzel szemben Németország, ha nem is hivatalosan, de mindenesetre igen erős eszközökkel törekszik bevinni a közvéleménybe azt a tudatot, hogy a totális német állam Ausztria csatlakozása nélkül nem lehet teljes és csak a horogkereszt jegyében átalakult Ausztria elégítheti ki a németség politikai aspirációit. A német politikának, vagy helyesebben a Horogkeresztnek ez az agresszív magatartása Ausztriával szemben egyszerűen megmagyarázható. Minden nagy nép külpolitikai törekvéseinek levezető szelepre van szüksége. A francia és lengyel határ irányában történt lemondás után ez a szelep csak Ausztria lehet, amelyet megcsonkított formájában a békét diktáló nagyhatalmaknak az akarata tart életben. Ausztriában, főleg az intelligencia és a középosztály körében talaja van a horogkeresztes mozgalomnak. A német horogkeresztes politika most igy okoskodik. A császári Németország a versaillesi békediktátumban vesztett hat és félmillió embert, de nagyrészben olyan elzásziakat és lengyeleket, akik megbízhatatlanok voltak a birodalom szempontjából. Ha most Németország békekészségének nyugat és kelet felé való demonstrálá(Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécsből jelentik: Az osztrák belpolitikában döntő események vannak küszöbön. Dollfuss kancellár elhatározta, hogy végleg likvidálja az elmúlt hét eseményeit és az összes aktuális E robiémák gyors megoldásával hosszabb időre iztositja a kormányzati rendszer stabilitását. A legközelebbi napokban a keresztényszocialista párt kimondja feloszlását és végleg beolvad a Hazafias Frontba, a tartományi kormányok átalakítása a tekintély elvén már szintén folyamatban van és a legközelebbi jövőben végleg tető alá kerül az uj alkotmányreform is. Ennek egyik legérdekesebb rendelkezése a Habsburg-ház tagjainak kitiltásáról szóló szakasz mgváltoztatása és a nemesség eltörlésére vonatkozó rendelkezés kihagyása. Kormánykörökben már most hangsúlyozzák, hogy a Habsburg-ház tagjaival szemben elkövetett jogsérelem orvoslása korántsem jelenti a Habsburg-ház restaurációjának előkészítését, mivel a restauráció gondolatát a mértékadó tényezők továbbra is időszerűtlennek tartják. Három halálos iiélet Linz február 22. MTI. A rögtönit'15 bíróság csütörtökön délután mondott itéietet három védőosztagos felett, akik az első forradalmi napon Linz közelében agyonlőttek egy katonai autóval haladó főhadnagyot és négy katonát. A rögtönitélő bíróság mindh'árom védőoszagost halálra itélte. A linzi rögönitélő biróság nz egyik elitélten, Bulgarin a halálos itéietet végrehajtotta. A másik kettő büntetését kegyelem utján élet-; fogytiglan tartó fegyházra változtatták át. Ui koncentrációs tábor Bécs, február 22. MTI. Mintegy 800 forradalmár ellen folyik még az eljárás Ausztriá-i ban. A kormány elhatározta, hogy Alsóausz-* tria területén ujabb koncentrációs 'ábort lé-> tesit. A tábor ne'yét még nem állapították meg, de valószínűleg valamelyik elhagyatott gyárte'epet rendezik bt erre a célra. rt OszírákeHenes tüntetés Zágrábban Zágráb, február 22. MTI. Csütörtökön dél-i előtt nagyobb munkáscsoport gyűlt össze az itteni osztrák konzulátus épülete előtt és tün+ tetést rendezett az osztrák kormány ellen a! legutóbbi eseménytik miatt. A tünteiők ezután kőzáport zúdítottak az épületre. A rfndőrjóg szétkergette a tüntetőket. Interpelláció az ancjo! alsóházbar London, február 22. Az alsóházban Wed-i gwood ezredes interpellációjában figyelmeztette a külügyminisztert, hogy Ausztriában to-< vább folynak a kivégzések az osztrák kormánnyal szemben kifejezett intelem ellenére. Kérdezte, hogy mit szándékozik a kormány tenni? Baldwin, a titkos tanács elnöke, a kül-i