Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-23 / 43. szám

SZEGED, SserkeMctOtég! Somogvl ncea 22,,l,em, Telefons Z3-33.^Klndöhlvnlnl k«lc*»nkOnyvl&r é» Jegyiroda r Aradi uoca S. Telefon i 13-0«. - Nyomda t l»w Linót nccn 19. Telefon t ranrntt é« JeTílcLa" DélDaorammaa szeged Péntek, 1934 február 23. Ara 12 fillér X. évfolyam, 43. sz wxw -» ELŐFIZETÉS: Havonta helvben 3.2 O Vidéken e» Budapetlen 3.00, ktlliHIdHn 8.40 penqO- * Egye» *zAm árn hélkHz« nap ÍZ, voíAr- e« tlnnennnp ZO (111. Hlr­detetek felvétele Intim »zeiinl, Meote­JenlK tvtifHO kivételével naponta reqgel sa ellenében meg tudná kapni Ausztriát hét millió színtiszta német lakosával, egyszerre helyre volna ütve a veszteség, sőt végered­ményben Németország belsőleg homogéneb­ben és megerősödve emelkedne ki a közép­európai államok sorából. Német szempontból igy mutat a számvetés. Ámde Németország megerősödése nem érde­ke Franciaországnak és Olaszországra nézve sem közömbös, hogy a német birodalom ha­tára előretolódjék a Brennerig és Tarrisig. Csehországra pedig éppen életkérdés, hogy ne vegye körül egy megszakíthatatlan német gyürü Szíléziától Pozsonyig. Az okok eltérők és mégis hasonlók, a cél ellenben azonos: megóvni Ausztria függetlenségét és megaka­dályozni a hetven milliós középeurópai né­met blokk kialakulását. A kérdés bennünket is nagyon Közelről ér­dekel. Politikailag azért, mert alig hihető, hogy a német Drang nach Osten Ausztria be­kebelezése esetén megálljon a hegyeshalomi vámsorompóknál. Hiszen a pángermán túl­zók már most is hangoztatják a dunántuli sváboknak a németség törzséhez való tarto­zandóságát. De gazdaságilag is fontos ránk az önálló Ausztria, mert Ausztria az a legter­mészetesebb gazdasági terület, amellyel keres­kedelempolitikai csereviszonyba léphetünk és ahol terményeinknek és termékeinknek a kölcsönösség alapján piacot biztosithatunk. A jelen pillanatban ez a magyar érdek és min­den agresszivitás nélkül ennek biztositására kell törekednünk. Félévre szóló pénzügyi diktatúra Franciaországban (Budapesti tudósilónk telefonjelentére ) Pá­riából jelentik: A kamara messzemenő, pénz­ügyi felhatalmazási adott a Doumerque-kor­mánynak. A felhatalmazás szerint a töivény alapján a kormánynak jogában áll, hogy á parlament megkérdezése nélkül szükfénren­delet utján hajtsa végre a szükségesnek mu­tatkozó megtakarításokat az állami költség­vetésben. A felhatalmazás október 31-ig szól. A lapok megállapítják, hogy a javaslat meg­szavazása több, mint féléves pénzügyi dikta­túrát jelent Franciaország számára. A' kor­mány tisztában volt azzal, hogy a képviselő­ház nem merné vállalni a felelősséget az ál­lami háztartásban szükségessé vált további megtakarítás újjászervezéséért, éppen *zért a E énzügyi diktatúra utján választotta abban a iztos tudatban, hogy a kamara többsége megkönnyebbüléssel veszi tudomásul a kor­mánynak arf az elhatározását, hogy leveszi a pénzügyi szanálás tervét a parlament vállá­ról. Feloszlik as osztrák keresztényszodálifta párt Hatálytalanítják a Habsburg-ház tagjainak kitiltásáról szóló tffrvényt Ausztria függetlensége Egy esztendő óta tagadhatatlanul nagy mozgolódás folyik Ausztriában és Ausztria körül. Ha csupán azokat a formailag udva­riassági látogatásokat soroljuk fel, amelyek­nek Ausztria volt cselekvő vagy passzív ré­szese, — Dollfuss Genfben, a magyar minisz­terelnök Bécsben, Suvich olasz államtitkár Bécsben, Dollfuss Budapesten, a magyar mi­niszterelnök és az osztrák kancellár tervezett látogatása Rómában, — akkor a kombiná­cióknak és következtetéseknek egész soroza­tát lehet felállítani. De mindezeknek a kombi­nációknak és következtetéseknek a közép­pontjában kétségtelenül egy centrális jellegű problémát lehet felfedezni és ez a probléma Ausztria függetlenségének biztosítása. Az elv le van ugyan fektetve már a versaillesi és st. germaíni békeszerződésekben, mégis Anglia, Franciaország és Olaszország szükségesnek látták, hogy külön deklarációban garantálják az osztrák állam önállóságát. Kétségtelen az is, hogy ugyanez a probléma szolgáltatta a felsorolt sürü külügyi látogatások legfonto­sabb tárgyalási anyagát. Alighanem igazuk van azoknak is, akik azt tételezik fel, hogy ennek a kérdésnek szóba kell kerülni Suvich államtitkár mostani budapesti látogatása al­kalmával is. Miért lett most Ausztria függetlensége egy­szerre legfontosabb kérdése az európai nem­zetközi politikának? A felelet erre a kérdésre meglehetősen egyszerű. Azért, mert a nemzeti szocializmus jegyében átszervezett Német­ország politikája fokozott mértékben orientá­lódik Ausztria felé. Hatalomra jutása után Hitler olyan külpolitikát kezdeményezett, amely még két-három esztendő előtt is a fel­háborodás viharával söpörte volna el Strese­mannt, Marxot és Brüninget. Nemcsak ismé­telten a legünnepélyesebb formában jelentet­te ki, hogy Németország örökre lemondott Elzász-Lotharingiáról és eltemette Franciaor­szággal szemben a csatabárdot, hanem tíz esztendő tartamára meg nem támadási szer­ződést kötött Lengyelországgal is, ami egy­értelmű körülbelül a danzigi korridor és a Németországra nézve sérelmesen megállapí­tott keleti határ elismerésével. Ezzel szemben Németország, ha nem is hivatalosan, de min­denesetre igen erős eszközökkel törekszik be­vinni a közvéleménybe azt a tudatot, hogy a totális német állam Ausztria csatlakozása nél­kül nem lehet teljes és csak a horogkereszt jegyében átalakult Ausztria elégítheti ki a né­metség politikai aspirációit. A német politikának, vagy helyesebben a Horogkeresztnek ez az agresszív magatartása Ausztriával szemben egyszerűen megmagya­rázható. Minden nagy nép külpolitikai törek­véseinek levezető szelepre van szüksége. A francia és lengyel határ irányában történt le­mondás után ez a szelep csak Ausztria le­het, amelyet megcsonkított formájában a bé­két diktáló nagyhatalmaknak az akarata tart életben. Ausztriában, főleg az intelligencia és a középosztály körében talaja van a horog­keresztes mozgalomnak. A német horogkeresz­tes politika most igy okoskodik. A császári Németország a versaillesi békediktátumban vesztett hat és félmillió embert, de nagyrész­ben olyan elzásziakat és lengyeleket, akik megbízhatatlanok voltak a birodalom szem­pontjából. Ha most Németország békekészsé­gének nyugat és kelet felé való demonstrálá­(Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: Az osztrák belpolitikában döntő események vannak küszöbön. Dollfuss kancellár elhatározta, hogy végleg likvidálja az elmúlt hét eseményeit és az összes aktuális E robiémák gyors megoldásával hosszabb időre iztositja a kormányzati rendszer stabilitását. A legközelebbi napokban a keresz­tényszocialista párt kimondja fel­oszlását és végleg beolvad a Ha­zafias Frontba, a tartományi kormányok átalakítása a tekin­tély elvén már szintén folyamatban van és a legközelebbi jövőben végleg tető alá kerül az uj alkotmányreform is. Ennek egyik legérdekesebb rendelkezése a Habsburg-ház tagjainak kitiltá­sáról szóló szakasz mgváltoztatá­sa és a nemesség eltörlésére vonat­kozó rendelkezés kihagyása. Kormánykörökben már most hangsúlyozzák, hogy a Habsburg-ház tagjaival szemben elkö­vetett jogsérelem orvoslása korántsem jelenti a Habsburg-ház restaurációjának előkészítését, mivel a restauráció gondolatát a mértékadó tényezők továbbra is időszerűtlennek tartják. Három halálos iiélet Linz február 22. MTI. A rögtönit'15 bíró­ság csütörtökön délután mondott itéietet há­rom védőosztagos felett, akik az első forradal­mi napon Linz közelében agyonlőttek egy katonai autóval haladó főhadnagyot és négy katonát. A rögtönitélő bíróság mindh'árom védőoszagost halálra itélte. A linzi rögönitélő biróság nz egyik elitélten, Bulgarin a halálos itéietet végrehajtotta. A másik kettő büntetését kegyelem utján élet-; fogytiglan tartó fegyházra változtatták át. Ui koncentrációs tábor Bécs, február 22. MTI. Mintegy 800 forra­dalmár ellen folyik még az eljárás Ausztriá-i ban. A kormány elhatározta, hogy Alsóausz-* tria területén ujabb koncentrációs 'ábort lé-> tesit. A tábor ne'yét még nem állapították meg, de valószínűleg valamelyik elhagyatott gyárte'epet rendezik bt erre a célra. rt OszírákeHenes tüntetés Zágrábban Zágráb, február 22. MTI. Csütörtökön dél-i előtt nagyobb munkáscsoport gyűlt össze az itteni osztrák konzulátus épülete előtt és tün+ tetést rendezett az osztrák kormány ellen a! legutóbbi eseménytik miatt. A tünteiők ezután kőzáport zúdítottak az épületre. A rfndőrjóg szétkergette a tüntetőket. Interpelláció az ancjo! alsóházbar London, február 22. Az alsóházban Wed-i gwood ezredes interpellációjában figyelmez­tette a külügyminisztert, hogy Ausztriában to-< vább folynak a kivégzések az osztrák kor­mánnyal szemben kifejezett intelem ellenére. Kérdezte, hogy mit szándékozik a kormány tenni? Baldwin, a titkos tanács elnöke, a kül-i

Next

/
Oldalképek
Tartalom