Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-18 / 39. szám

TO34 Február T8. OeiMAGYARORSZÂG 15 ,v í fl jubiláló vezérigazgató Beszélgetés Grosz Marcellal (A Délmagyarország munkatársától.) A ozegedi Kereskedelmi és Iparbank igazgatósé ga pénteken megtartott ülésén ünnenelte Grosz Marcell vezérigazgatót abból az alkalomból hogy ebben az évben tölti el az intézetnél ,nü ködésének 25. esztendejét. Huszonöt esztendővel ezeiőtt, mint 17 éves fiatalember került cz intézethez, amelynek ma, 42 éves korában vezérigazgatója. Az iskolái elvégzése után ke* pálya között kellett vá asztania: a gabonaszakma és a bankszakma között. A* előbbi szakmában működött édesapja, ő a bankhoz vonzódott és belépett a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank szolgálatába. Grosz Marcell szokatlan gyorsasággal haladt előre pályáján. Hét év múlva. 19t6-ban a váltó- és jelzálogosztály vezetője tett. 19iyben cégvezetővé éptették eló, két év múlva aligazgatói rangja volt. 1922-ben. 29 éves korában Balázs Zo'*án távozása után ő lett a bank ügyvezető igazgatója és ettől az időtöi kezdve vezeti az intézetet. 1930-ban vezérigazgatóvá nevezték ki. 'Működésének id^je a legnehezebb évekrt esik. A békevilágöan kezdte municásságá: Vígigdolgozta a háborút, a forradalmakat, az inflációs és deflációs időket, a bankzárlatokat, a legnehezebb időket. Az intézet mü ködése mutatja, hogy Grosz Marcell teijes sikerrel megá'íta a helyét. Az intézet eliesitő képességét misem igazolja jobban, minthogy a bank az ó működése alatt 13 millió korona íugoszláv betétet likvidált, amelv ma kö rülbelül 400 ezer pengőnek felel meg Az intézet betétállománya ma is 60 százaiékát teszi ki a békebelinek, amikor pedig háron fiókja i* volt a banknak. A vezérigazgatónak nem kis része van abban, hogv ma q Szegedi Kereskedelmi és lparbank egyike azon kev^« vidéki intézetekn-k, melyek az utolsó évek megrázkódtatásait a legszilárdabban állták és annak ellenére, hogy két előkelő fővárosi intézet adlátusa alatt áll. kötelezetségein^k miniig a saját erejéből tudott megfelelni soha senkinek a segitségét igénybe nem v°tte. Grosz Marcell izzig-vérig bankember. Negyedszázadot töltött el Íróasztala meHett. de nehéz munkássága mellett arra is jutott ideje, hogy résztvehessen a város ügyeiben, közéletében. Tagja a törvénvhatósági bizottságnak a pénzügyi bizottság ülésein mindig figyel met kelt széles szakismerete. Beltagia a Szege di Kereskedelmi és Iparkamarának és helvet foglal több egyesület vezetőségében. A fiatal vezérigazgatót pénzügvi körökben körültekintő, értékes, komoly munkásságáért igen nagy ra becsülik és értékelik. Jubileuma alkalmából a bank személvzete elhalmozna szerencsekivánataival és a szakmából is igen sokan keresték fel iókivánságaikkal. A Délmagyarorszáq munkaiársa meglátogatta a iubPáns vezérigazgatót aki a következő ket mondotta: — Amilyen gyorsan eltelt ez a 25 év olyan tanulságos volt egy bankigazgató számára. Nem hiszem, hogv volt valaha is ennél mnz gaimasabb és fordulatosabb korszak a gazdasági életben. Aki ezt végigcsinálta az már jó1 megtanulta ezt a mesterséget. Ma, sajnos a lehetőségek terén korlátozva vagyunk de remélem, hogv- a viszonvok lassan -nesiiavulnak és a bankigazgató ma nem irigylésre méltó részben statisztikai tevékenységét mihama r?bb üzleti élet fogja felváltani. Megérkeztek a legmodernebb tparmilvészetl ikora Kristály vázák é. Ikora Kristály asztali villanylámDák Reich Mór és fia r!.~nél Kelemen-ucca 11. 104 EZ A TUNGSRAM LUMENJELZÉSÜ LÁMPASOROZAT Tungsram izzók: KLEIN és TSR Makó A törvényhatóságnak támogatni kell a művészeket Az Oroszlán-uccai városi bérház műteremlakása. a kisgyűlés határozata ellen Felebbezés Ismeretes, hogy a kisgyűlés P u i László magánhivatalnoknak adta bérbe azt a lakást, amelyet Nyilassy Sándor bérelt a város Oroszlán-uccai bérházában. Ez ellen a kisgyűlés! határozat ellen Pásztor József fellebbezést adott be, amelyben a következőket mondja: Méltóságos Polgármester Url A kisgyűlés 121—1934. számú határozatát, amellyel az Oroszlán-uccai bérház egyik negyedik emeleti lakását évi 700 pengő bérért bérbeadta Pui László magántisztviselőnek, megfelebbezem. Kérem Méltóságodat, szíveskedjék felebbezésemet felterjeszteni a Belügyminiszter úrhoz, akit viszont arra kérek, kegyeskedjék a kisgyülési határozatot indokaim alapján megsemmisíteni és az önkormányzati élet valamennyi szervének figyelmét felhivni a művészeti politika inaugurálásának kötelességére, szükségességére és fontosságára. Az Oroszlán-uccaí városi bérház negyedik emeletének azt a lakását, amelvet mosl a V 'sgyülés magánhivatalnoknak adott bérbe, műteremmel épitette a város. Akkor ugya' is. amikor elhatározták az építkezést, azt is elhatározták. hogy építtetnek egv-két lakást képzőművészek részére. Igaz, hogv akkor konjunktúra volt. De Szeged — a második város az országban — a művészetekkel szemben akkor épp oly kevéssé teljesítette kötelességét, mint most, a gazdasági krizis állítólag mélvpontján, vagy a legutóbbi konjunktúrát megelőző időben. Valamikor, talán 189fi-ban felépítette a város a kultúrpalotát, amelyet kiváló vezetők gondossága állandóan fejlesztett. Ma aztán az a helyzet, hogy Szegednek olyan gazdag képanyaga van, amelyből számottevő képtárat lehetne összeállítani. A festménvek egvrészét azonban városi hivatalokban helyezték el. egyegy tanácsnok szobá iában négy-öt festmény is van, más része a közönség számára hozzáférhetetlenül hever a muzeumban és csak elenyészően kisebb résznek iut relativ jó elhelyezés. De ez sem képtárszerü. A zeneoktatás Szegeden aránylag fejlett. De zeneiskolai épülete sincs Szegednek, azok a helyiségek pedig, amelyeket zeneiskolai célokra a város bérbevett, távolról sem elégítik ki az igényeket. Katonai szervezés nélkül nem működne a filharmónikus zenekar s csak ismételt indítványozással lehetett elérni, hogy évi 2000 pengő szubvencióval elősegítsék a filharmónikus-zene müvelését. Nem a művészetek, hanem a tudás népszerűsítésének eszköze lenne, ha muzeumszerüen lehetne elhelyezni azt * gazdag néprajzi, természetrajzi és ásatási anyagot, amelyről a szegedi muzeum az ország határain tul is hires. Mégis megemlitem, mert országos érdek, hogv mennyire szükséges, hogy lehetne elhelyezni azt a törvényhatóságok a szellemi élet minden területét áttekintő aktiv. bár racionális, de áldozatkész kultúrpolitikát alapozzanak meg és fejlesszenek. De megemlitem azért is. mert kultúrpolitikai alkotásoknak és intézkedéseknek, mint a ielen esetben is. hatósági javaslatokkal szemben gvakran kerékkötői városatyák. Nem akarom túlozni az aktuális lakásbérbeadási határozat jelentőségét. De bizonyára ezen a helyen kell legkevésbé bizonvitanom, hogy a művészeti élet a nemzet szellemi életének mennvire integráns része. Leromlott a közületek financiális ereje, de mi ez azokhoz a romokhoz kénest, amelvekre a magángazdálkodás széthullott? Kevés magános mellett iólmenő vállalatokra és a trianoni határon beliilmnrndt törvénvhatósáaokra hárul a feladat, hogv művészeinket meeélhetéMikben. az alkotási Figyeljen n é v r eJ vásárhelyi makói orosházi 99 d. legkitűnőbbek ! n TóTH"-MALMI LISZTEK Figyeljen 21U 1 4a 2 Kilo« malm I csomagolasbani, iphér szalnaaal. olroi ».91(1 nvá »1 ma n é v r ** f