Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-18 / 39. szám

TQv1 február 18. DÉLMAGyARORSZAG 3 20 ezer pengd bértartozásén útépítési munkát fedeznek a tannak töldberlök (A Dél maggar ország munkatársától.') A törvényhatósági bizottság közgyűlése már régebben elhatározta, fiogv a ^á o~i bérlők régebbi keletű földbérhátra^W-^k rendezése érdekében ho""á á i'lt a hátralékok ledolgozásához. E't n d ->! atot az érdekelt bérlők vetrtték fel, akik belentették a város hatóságának, hogy ledolgoznák hátralékaidat a tanvai utak építési munkálat inál ugv kéúerővel, mint fuvarral. Az érdekes határozat végrehajtására ed dig nem kerülhetett sor, mert az id vá~ás nem volt alkalmas komolvabb f'é itésre. Szombaton délelőtt Hegedűs fíito János törvényhatósági bizottsági tag nagyobb bérlőküldöttséget vezetett dr. Pdlfij József pol^ármesterhelyett r, elé és a bé^ők nevében azt kérte, hogy a város a tervezeit tanyai u'éii'ési és u'ia i á i munkálatokat lehetőleg a tavaszi földmun' ák megkezdése előtt végezt-~se el, olyan id'íbeii, amikor a bérlőket saját bérföl'1'"'k megművelése mé" nem köti le. A polgármesterhob*ettes kijelentette, hogy a bérlők kivánságát ionosnak tart:a és megteszi a szükséges intézkedéseket az utépitési munkák előkészítésére. Elmondotta c1\ Pálfy József, hogy a könyvvivőség már összeállította a földbérhátra'.ékcsok kimutatását, amelynek alapján a bérlőket beosztják majd a munkára. A szá-nitások szerint a bérlők 20—30.000 vmnő értékű munkát vénezn^k imj a város -nk és envnyive cslökkentik hátralékaikat. ,NEM FELEJTÜNK EL KEDVES MÓRA BÁCSI SOHA..." A „Vadember" osztálytársai dolgozatot irtak Móra Ferencről (A Délmagvarország munkatársától.) Nyolc napja pihen Móra Ferenc a belvárosi temető koszorú serdő sir ja alatt, de — mintha valóra váltaná ez a sir a régen elkoptatottnak hitt közhelyet — a gyászoló város lelkében elevenebb életet él, mint valaha. Ez a sir Móra Ferenc városává avatta Szegedet, mórt hiszen a tékozló kézzel elosztogatott élet örök díszbe öltöztette. Csak most érzik lépten-nyomon, hogy milyen mérhetetlenül sokat veszített Móra Ferenc halálával Szeged, vagy talán, hogy milyen mérhetetlen sokat nyert Móra itt leélt életével. Azon nem szabad és nem lehet csudálkozni, hogy az ország minden részéből, még az elszakított részekből is eljut Szegedig a Móra-gvász fáidalma, mert kétségbeejtően szomorú lenne, ha mi, magunk sem tudnók lemérni és felismerni igazi értékeinket, de a messzi, idegen országokból, Angliából, Hollandiából, Olaszországból érkező sirató-levelek — bizonvára elindultak ezek a levelek a messzibb, a tengerentúli szivekből is, de még nem érhettek ide — cáfolhatatlanul bizonyítják, hogy Móra Ferenc nem csak Szeged, nem csak a magvarság halottja, hanem vesztesége ennek a sokat megcsúfolt egész emberi közösségnek. Szegedet Mórán keresztül fedezte fel a nagyvilág, vagy talán a betüszerető, a tudományt kedvelő emberek kisebb világa és az is bizonvos, hogv aki, akár magvar. akár idegen, életében csak egyszer jutott Móra közelébe, az nem felejtheti el soha. Szinte megmagyarázhatatlan hatása volt mindenkire. Gino Cucchetti, a neves olasz iró, a La Rívizta della Venezia Tridentina cimü olasz hetilap szerkesztője, aki nemrégen járt Szegeden és ellátogatott a Kultúrpalotába, most Bolzanó-ből irt Szőke Mihálvnak, a Kultúrpalota könwtártisztiének emlékező lapot róla. „A mai olasz újságokban olvastam a szegedi muzeum illusztris igazgatójának, dr. Mórának haláláról. Ha iól emlékszem .éppen ő volt az, aki szegedi látogatásom alkalmával olyan szivesen vezetett végig a muzeum termein, az ő muzeumáhan, amely annyi ősrégészeti értéket rejteget. Szegény megboldogult! Kérem, legven olyan szives és tolmácsolja az annyira lesújtott családnak legszeretetteliesebb részvétemet." Gino Cucchetti talán csak egyszer találkozott vele," de nem felejti el ezt a találkozást, pedig magyarországi utja alkalmával nagyon sok szívességgel, kedvességgel szeretettel találkozhatott. És nem felejtik el Mórát a belvárosi elemi iskola III. a. osztályának kis tanulói sem, vitéz Nemes Árpád igazgató tanitó tanítványai, szegény kis Vadember osztálytársai. Pedig igy, együtt, talán csak kétszer látták. Amikor az első osztály vizsgáiára vonultak föl és egy év múlva, a második vizsgán. Mert Móra ott volt mind a két vizsgán, unokája bimbózó életének ezen az első két komoly állomásán. Végighallgatta a remegő, megilletődött feleleteket, végignézte az ártatlan emberpalánták első birkózását a tudományokkal. aztán megesett raituk a szive, mérhetetlen izgalmukat Móra-me«ékkel envhitette. Odaült a katedrára, a tanitóbácsí mellé és mesélt. így avatta felejthetetlen örömünnenoé ezeket az első kemény, izgalmas vizsganapokat. A dédelgetett osztálytárs, a Vadember — talán minden kis társa irigyelte ezüstös hajú, mesemondó Apapá iáért — a szomorú csütörtök óta nem jelent meg az előadásokon. Pedig most beteg sem volt. A tanitóbácsí mondta meg az órán, hogy mérhetetlen gvász érte, elveszítette irigyelt Ananáiát. Hétfőn pedig, a temetés után való első fogalmazási órán dolgozatot irtak a szomorú Vadember osztálvtársai Móra Ferencről. Vitéz Nemes Mihálv Igazgató-tanító a következő levél kíséretében pittatta el hozzánk ezeket a dolgozatokat: Kedves Főszerkesztő Uram! A Szeged belvárosi fiúiskola TIT a. oszt növendékei a Vadember osztálytársai, fogalmazási órán Írásban is megemlékeztek Móra Ferencről. Növendékeim első zsengéit a maglik eredetiségében mellékelve küldőm. Legyenek ezek a sorok tolmáesolói annak a szeretetnek és ragaszkodásnak, mellyel a kis gyermekek Móra Ferenc emlékének szivükben mindenkor áldoz^Kéchenv? MorJ Vasárnan Hétfőn Budapesttel eöqídöften Az évad legizgalmasabb filmje: A láthatatlan ember H. G. We'ls világhírű regénye filmen. Főszereplők: Ctoufle Rains, William Elarlgan es Glória Stuart SÁVSZŰRŐS abszolút tiszta hangú szelektív 3+1 lámpás EURÓPA -VEVŐ RADIO-7111 •CSa Kapható részletre is: Deutsch Albert elektrotechnikai vállalatánál Kárász ucca 7. szám. Bemutatás véte!kényszer nélkül, tapiató reszletre is es dijtaianui bemutatja Markovics SS" Tisza Lajos körút 4 4. SSSÜ Klein és Társa Makó nak. Kiváló tisztelettel: vitéz Nemes Árpád igazgató-tanító. A levél melléklete tizenhat dolgozat. Tanító-szemmel nézve is kiváló valamennyi. Az alig nyolc esztendős legénykék gyönyörűen írnak és gyönyörűen fogalmaznak. Helyesírási hiba még elvétve sem igen akad a tizenhat dolgozatban. És tul a tanítói szempontokon mind a tizenhat szomorúságtól megriadt gyereksziv dobo-> gását. tizenhat áhítatos gvereklélek vonzódá-> sát Apapa. minden gyerek megértő Apapá ia felé, akinek elnémult ugvan mesélő szája, de az elmesélt mesék nagyon sokáig csilingelnek még a fülekben. Tó és érdemes leftne szószerint.talán facsimilében is, leközölni mind a tizenhat dolgozatot, kár, hogv nincsen elegendő helv az újságban, de néhányat azért ideszorítunk. Szekeres József „Móra bácsi" cimen igy emlékezik: Móra Ferenc híres költő volt. Szép költeménveket irt. Ezeket is ő irta például: Didergő király, Bölcs Palkó. Leghatalmasabb, stb. Mind szép és érdekes, de most 54 éves korában elhunyt és ünnepélyesen eltemették. Hegdon György tolla már színesebben fogott: Szegény Móra bácsi meghalt. Maradt szegénvnek két unokáin Mötyő és Feri. Feri osztálytársunk. Móra bácsi nagyon jó iró volt. ö irta a Dióbél királyfit is, melvet én karácsonyi ajándékul kaotam és gyönyörűséggel olvastam. Azonkivül rengeteg kőnwet irt. A Kultúrpalota igazgatója is O volt. Bizony kicsordult a könny a szememből, mikor meghallottam, hogy meghalt Móra bácsi. H e 1 m é c z y Wigand fantáziáját a régészet is megfogta: Meghalt szegény Móra bácsi a szegedi nagy költő. A mi osztályunkba jár a Vadember. Az első és második vizsgát nálunk töltötte, de a harmadikon sajnos már csak a lelke lesz mi-