Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-18 / 39. szám

DEM AGYARORSZA •ZEOED, SaerkeuHM««) Somogyi ucco IIni.em, Telelőn: Z3-33.^Klodohlvaíal kö!c»»nkflnyv1Ar «» fegylroda : Aradi UCCU S. Telefon: IW».*Nyomdiit LWw Ll»l>( occo tO. Telefont rovirníl levélcím • Mlmaoyarawfftg s^epeil A piafán és az önkormányzat Ha a város ujjáépitésének félszázados év­fordulóját várostörténeti kiállitás rendezésé­vel akarta volna megünnepelni, akkor aligha találhattak volna ki idegeneket csábitóbb gondolatot, mint ami már hetek óta folyik a Széchenyi-téren. íme a várostörténeti kiálli­tás legnagyobb attrakciója : természetben be­mutatása annak, hogy milyen volt a Széche­nyi-tér akkor, amikor a viz elvonult róla. íme: természetben bemutatása a félévszázad előtti uccatöltésnek és városrendezésnek. Hát nem kegyeletes ez a gondolat: bemutatni az utódoknak, nem képben és halvány, torz le­írásban, hanem az őszinte, a mezitelen, a tár­gyilagos valóságban, hogy milyen volt az a munka, amit apáink végeztek. A városi főkertész átalakítja a Szé­ehenyi-teret s ez az átalakítás körülbelül olyan, mint amikor női ruhát alakítanak át. A ruha éppen olyan jó volt átalakítás előtt, mint amilyen jó lett átalakítás után, de máshol van a zseb, más díszt tettek rá, változtattak a ruha „vonala n" és ami a. legfontosabb, beleke­rült egy csomó költségbe. így alakitiák át a Széchenyi-teret is, máshová helyezik el a fákat, máskép rendezik el a diszeket s mi­után divatbajöttek női ruhákon a fémdiszek, két kis bronz-szobrot is kap az uj ruha és elkölt rá a város potom tizennégyezer pengőt. Természetesen, ez ellen nem lehet kifogást emelni, mert amennyi pénzbe került volna ennek a tizennégyezer pengőnek az őrizteté­se, ez a tizennégyezer pengő ugy mozgoló­dott már a város pénztárában, hogy az kibír­hatatlan volt s ha már egyszer el kellett köl­teni, lehetett-e más célra félhasználni, mint a Széchenyi-tér átalakítására. Most majd el­helyezik ott a két Tisza-szobrot, a romboló és az alkotó Tisza szobrait, (régi függet­lenségiek szerint Tisza István és Tisza Lajos szimbólumai lesznek a szobrok), elköltik a tizennégyezer pengőt, a főkertész bebizonyít­ja, hogy nemcsak fejszével tudja irtani a fá­kat, lassú halállal is el tudja őket pusztítani s az áldott jó önkormányzat pedig szépen ál­modik tovább s nem zavarja a törvényható­ság szerveit az ilyen elhatározások és intéz­kedések alkalmatlanságával. Mí elhisszük, hogy a hársfát délibb tájakra kellett költöztetni s a magnólia sem birta már ki a zord klímát a városháza előtt, csak azt nem hisszük már el, hogy valahais a vá­rosi főkertésszel meg iehet még szerettetni afákat. Láttunk már had­ügyminisztert, aki nem akart katonát látni s van fókertesz-lnic, aki nem akdr fai 'étni. A minap olvastuk egyik véleményét a főker­tésznek, amelyikben a kívánt átalakítót azzal ellenezte, hogy fákat kellene kivág­n i. Megdörzsöltük a szemünket, — a szege­di főkertész azért nem vállalkozik valamire, mert fákat kellene kivágni? Hát a Boldog­asszony-sugárut leborotválása kinek a nevé­hez fűződik ? Ki vágatta ki a nemes platáno­kat s kinek fejében született meg az a gondo­lat, hogy a hatalmas, dűslombu, egészséges fákat csenevész pázsittal kell pótolni ? Ha tő­lünk függne, mi megfelelőbb helyre 'udnánk allitani a főkertészt: rábíznánk a városi erdők irtását. Milyen öröme lehetett volna az el­múlt evben. amikor egyszerre két évi forgót Vasárnap, 1934 február 18. Ara 20 tUlér X. évfolyam. 39. sz kel'ett kivágni. Fejszékke', fűrészekkel neki leheteti menni a fáknak s még a gyökereit is ki lehet szaggatni az anyaföld!-űl. van-e en­nél me.íóbb kertészeti feladat, van-e űdvös­ségesebb férfimunka — kertész számára? Ami azonban nem a fairtásra, hanem a köz­igazgatásra tartozik, azt ajánljuk az a ' k o t­mányvédő szövetség figyelmébe. A közgyűlésen ugyanis kiderült az, hogy a Szé­chenyi-tér átalakítását nem a polgármester határozta el, nem a kisgyűlés, nem a közgyű­lés, nem a mérnöki hivatal és nem a műszaki bizottság, — hanem egy belügym'nisz­teri megbeszélés. A belügyminiszté­riumban ugyanis megbeszélést folytattak a város vezetőivel az idei télen elvégzendő szükségmunkálatok felől s ott határoz­ták azt el, hogy — női ruhának fog­ják tekinteni a Széchenyi-teret és átsza­batják. Ez az elhatározás megtörténhetett annak az önkormányzatnak keretein belül, amiről a belügyminiszter ur a minap kijelen­tette, hogy korlátozására és megszükitésére nem is akar gondolni. De — kérdezzük a leg­mélyebb tisztelettel s a leglojálisabb ióhisze­müséggel, — kell még megszükiteni azt az önkormányzatot, lehet korlátozni még azt az autonómiát, amelyiknek megkérdezése. ELŐFIZETÉS: llnvnnla Melyben 3.20 Vidéken «» Budapetten 3.ÖO, kUll«ld»n <t.4U penqfl. - Ecryes »Am Ara hélköJ!­nnp fJt, voíAr- Unnennnp ZO illl. Hir­detések felvétele forlin szerint. Meqle­Irnl't héttő kivételével n»noot»i rr'iirl meghallgatása, megnyilatkozása és helyes­lése nélkül el lehet költeni pénzét gyönyörű sétányok átszabására, közmondást megha­zudtoló faátültetési akrobata-mutatványokra? A városházának az önkormányzat szí mbolumának kellene lenni s a vá­rosháza előtti térnek a város pénzén történő átrendezését a belügyminisztériumban beszé­lik meg és határozzák el. A belügyminisztei ur — jól esett hallani nyilatkozatát —, kije­lentette, hogy a vidéki önkormányzatok meg­szükitésére nem is gondol. De hogyan lehet­ne még jobban korlátozni és hogyan lehetne még inkább szükiteni a vidéki városok önkor­mányzati jogát? Az történik a fákkal, ami az önkormányzati joggal történt. Ezért nincsenek fák a Boldog­asszony-sugáruton, ezért kínozták meg a Szé­chenyi-téri fákat, ezért vagdosták le ágait, ezért fosztották meg lombjaitól — és ezért csonkult meg a városok önkormányzata is. Az önkormányzati jog a platánok életét élte végig, gyökeret hajtott, törzse megerősödött, lomb­sátora kinyílt, azután jött a kertész s — a megerősítés és megfiatalítás jelszavával ne­kiesett fürésszel és fejszével. Azóta senyved­nek a platánok és azóta senyved az őnkor­mánvzat. Nagyhatalmi nyilatkozat Ausztria függetlenségéről Franciaország, Anglia és Olaszország közös nyilatkozatban ga­rantálja Ausztria függetlenségét és területi integritását Szombaton publikálták a jegyzéket (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pá­nsból jelentik: A nemzetközi politika várat­lan eseménye az a tény, hogy az Ausztria füg­getlenségét és területi integritását garantáló npgvhatalmi nyilatkozat létrejött. A francia, olasz és angol kormányok között negyvennyolc órán keresztül szrnte szakadatlanul fo'vtak a tanácskozások, amelyek során az anqol kor­mány végig elutasító állásnontot fogialt el. Az angoi sajtó is azt hangoztatta, hogy Angliának nem áll érdekében egv ilyen nyilatkozat alá­írása. Annál váratlanabb vo!t a meglepetés bogy szombaton este a nyilatkozatot publikálták. A délelőtt folyamán Doumergue elnöklet éve' miniszterközi értekezlet volt, amelyen a kor­mány tagjain kivül résztvett Petam marsall, Denain tábornok repülésügyi és P;etr; tábor­nok tengerészeti miniszter. Az értekezleten részletesen megvilatták az osztrák be.yzetet és megállapították, hogy vagy sürgősen a Népszövetség fa­nácsa elé viszik az osztrák kérdést, vaqy a három nagyhatalom ün­nepélyesen garantálja Ausztria függetlenségét. Miután szombaton délben az volt a halyzet .hogy Anglia nem hajlandó a nyilatkozat alá­írására. a francia kormány elhatározta, hogy szükség esetén átveszi a kezdem é< nyezést és indítványozni fogja a népszövetségi tanács összehívását azzal, hogy Ausztria békéjével együtt Európa békéje is veszede­lemben forog. Kétségtelen, hogy a francia kormánynak ezen elhatározása mögött keresendő annak a ma gyarázata, hogy J tartózkodó angol kormány meg* adta hozzájárulását a nyilatko­zathoz. Bizonyos, hogy a Párisban időző Eden főpe­csétőr, a külügyminiszter helyettese ebben a kérdésben folytat tárgyalásokat Londont többször felhivta telefonon és jelentést tett kormányának a helyzet alakulásáról Az esti órákban azután publikálták a nyilatkozatot. melynek lényege a következő: Anglia, Franciaország és Olasz­ország leszögezik, hogy Ausztria függetlenségét és integritását az érvényben lévő szerződésnek meg­felelően fenn kell tartani Ez a nagyhatalmi nyilatkozat Mussolini sikerét jelenti, mert a kezdeményező lépésit ő tette.

Next

/
Oldalképek
Tartalom