Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-17 / 38. szám

7934 február 17. DELMAGYARORSZAG 3 Figyeljen névre! „TÓTH"­M i csatit rr BvtisieaeK óla elismerten a legjobb. Mindenütt Kapíjaíó. n é 1 é» a kiló» maim) r »omoqolAsb.->n. lehír nz> inaoal. piros, zöld nyomfisínl. Figyeljen a vr e ! Május elseíéig meghosszabbítják az Inségmunkák Ideiét Naponta háromszázzal hevesebb ínséges dolgozik, mint a mull évben (A Délmagyarország munkatársától.) A ki- niszteri jóváhagyással fölvett a város még az rtó tél. az allanrlo fut™™ „«^¿„„a az ősszel a szukségmunkák programjába. A tartó tél, az állandó fagyos időjárás nehézsé­geket okozott az inségmunkák programjának végrehajtása körül. Mint ismeretes, a szegedi inségmunkák programjában a földmunkák uralkodnak, terek és uccák feltöltése, a gyü­mölcsexportrakodó feltöltése, a Széchenyi-tér középső parktükrének rendezése. Az állandó fagy miatt a talaj kőkemény és igy lehetetlen a munkálatok programszerinti végrehajtása. Ez az oka annak, hogy a népjóléti ügyosztály nem állithat annyi munkanélkülit munkába, mint amennyit tervezett a munkaprogram ösz­szeállitása alkalmával. Az elmúlt év február­iában átlag ezerkétszáz munkanélkülit foglal­koztattak naponta a városi szükségmunkála­toknál, ezzel szemben most csak 882 ember dol­gozik. tehát több, mint háromszázzal kevesebb. A népjóléti ügvosztálv most azt tervezi, hogy a szükségmunkák programját a munkaidő meghosszabbitásával hajtja végre. Az eredeti terv az volt, hogy a fizikai szükségmunkákat április 15-én befejezik és addig elvégeztetnek minden olyan munkát, amelyet a belügymi­hosszura nyúlt tél miatt ezek a munkák nem haladhattak olyan ütemben, mint ahogyan számították és április közepéig már akkor sem hajthatják végre teljesen a programot, ha az időjárás megenyhülne és igy nagyobb számú munkanélküli tömegek munkiibaállitására nyilna lehetőség. A népjóléti ügyosztály ugy határozott, hogy az inségmunkák idejét két héttel, tehát május elsejéig meghosszabbítja. Ez alatt az idő alatt minden programba vett munkát elvégeztet, befejezteti a Széchenyi-tér középső parktükrének átalakítását, feltölteti az exportrakodót, a Nemestakács-uccát és el­végezteti az árvédelmi, töltéserősitő munkála­tokat. A munkaidő meghosszabbítása csak fizikai munkálatokra vonatkozik. A szellemi munka­nélküliek foglalkoztatását április elsejével meg­szüntetik. mert ezen a téren a fagyos időjárás fennakadást nem okozott és mert addig a szel­lemi munkanélküliek foglalkoztatására bizto­sított fedezet kimerüL A közigazgatási bizottság az internacionális autóut építésének gyorsítását kéri a kormánytól A szegedi útszakasz kiépítésére csak 1936-ban kertll sor? — Jelenlékenyen csökkent Szeged húsfogyasztása (A Délmagyarország munkatársától) A törvényhatóság közigazgatási bi oHsá-^a pénteken délután .a.lotla idei első ülését dr. Pálfi/ József polgármestcrhelyeltes el­nökletével. A hivatalvezetők ezen az ülé­sen tették meg januá-i -^és^i' el \ fő­orvosi hivatal jelentését dr. ics Vilmos terjesztette elő. A jelentés szerint a helv­zet kedvező, csupán a d:ftériás megbete­gedések száma em Ikedctt, de járványról nem lehet beszélni. A jelentéssel kapcsolatban dr. Pap Ró­bert szólalt fel és hivatkozott a legutóbbi halálos kimenetelű boxmérkő[«. zésre. A meccs áldozata egv levente volt. Kér­dezte^ hogy az ilyen versenyek megfelelő orvosi ellenőrzés alatt á'lanak-e. Dr. Ács Sándor válaszában e'm id^'a. ho<xv a leventéket minden c ben megvizs­gálják. A legutóbbi szer^nrrétlensé^é-f senkit sem terhel felelősség, mert mint utólag kiderült, a szerenerétlcn boxotó ha­lálát szivbeterjséar okozta, a*uel,ret külső jelekből nnm lehetett megá'1 alítani. Ezután dr. Tóth Béla főjegyző ismer­tette gróf Bethlen István és 7^.hardt Ti­bor levelét, amebben a két politi':us meg­köszönte a közigazgatási vi-ottság hozzá­juk intézett üdvözlő iratát. A bicott^á'7 az angliai revHós nt >iepejezésé után üd­vözölte P~'blent és Eckhardtot. Bejelen­tette ezután a főjegyző, hogy Baja köz­igazgatási bizottsága is állást foglalt a szegedi Ítélőtábla körzetének kiiZ-'.lése és a bajai törvényszéki kirendeltségnek a szegedi tábláh r való csatolása mellett. A bizottság ezután az albizotlssk tagjait választotta meg. A gazdasági albi­zottságba Kiss l-e. ,-icet. Vali Fe.encet, dr. Hunvadi-Vass Gergelvt, Ba"árv Lász­lót, Barta .Mihályt és Wagner Adolfot, a népoktatási albizottságba dr. Bicdl Sa­mut, dr. Széli Gyulát, dr. Tótli Imrét; az útügyi albizottságba dr. Dobay Gyu­lát, dr. Széchenvi Istvánt; a kisajátítási albi ottságba dr.' Pap Róbertet, d \ S éli Gyulát: a telnr>;'ésí albizo'tsá^ba dr. Aig­ner Károlyt, dr. Hunyadi-Vass Gergeb't; a közegészségügyi albizottsá ga Back Ber­nátot, dr. Pap Róbertet, dr. S'échenvj Istvánt; a fegyelmi választmányba dr. Szepessv Aladárt, Kiss Károlyt, Köllő Zoltánt, dr. Széli Gyulát, dr. Szivessy Le­helt, dr. Pap Bóbertet; a gvámügyi fel­lebbviteli küldöttségbe: dr. Pap Bó' ertet, dr. Széli Gyulát, póttagul Hunvadi-Vass Ger^lvt; az adóügyi albizo'tságba Back Bernátot, dr. Bi'-d1 Samut, dr. Dobav Gyu­lát, dr. Hunyadi-Vacs C-e T-ó>'agul dr. Tóth Imrét és dr. Pap Bóbertet; a fogházfelügyelő bizottságba dr. Dobay Gyulát és dr. Pap Bóbertet. Az árvaszék jelentését Uegedvs Ant^l árvaszéki elnök ismertette, majd 'dr. Bnócz Béla főkapitányhelyettes terjesztet­te elő a ren lőr é-* -'eV-f5 é\ a elyről la­punk más helvén számolunk be. Dr. Lindauer .fános pénzüg i"azgatóhe­Ivettes Venté^e s^en"! Széchenyi Mozi Budapesttel egiitdftben Az évad legizgalmasabb filmje: /Uáthofatlanerober H. G. We1 Is világhírű regénye filmen. [Főszereplők: ClflUde RalUS, William narigan es Glória Stuart januárban 11.000 pengővel több adót fizettek be Szegeden, mint az elmúlt év januárjában. Dr. Hunyadi-Vass Gergely felszól arásá­ban elmondta, hogv a külvárosi házak adóiát a haszonértek utá" 'Ua^itják meg a pénzügyi hatóságok akkor is, ha a gazda csak maga lakik a házában. A baj az, hogv az adóügyi hatóságok nem vették figyelembe a 20—25 százalékos házbér­csökkentést. Hatalmazza fel a közigazga­tási bizottság az adó felszól amlási bizott­ságot, hogv azt a csökkenést a fellebbezé­sek elbírálása alka'mával minden tágrbb­körü bizonyítás nélkül vegye figyelembe. A pénzngv-irfa/gatóhelvettes ismertette a törvény rendelkezését, amely szerint a fel­szólamlási bizottság mellőzheti a helyszí­ni tárgyalást is, ha arra nincs szükség. A háztulajdonosoknak tehát különösebb bi­zonvitá^ra nem kell felkészülniük. Dr. Tarajossy Béla ügyészségi elnök, majd az állam építészeti hivatal megbízott­ja ismertette jelentését, amely szerint a calais—sztambuli autóut kitűzési munkálatai folyamatban van­nak. Dr. Aigner Károly a bejelentést öröm­mel veszi tudomásul, de a kereskedelmi miniszter útépítési programjából sajná'at­tal állapítja meg, hogy a szegedi útsza­kasz kiépítésére 1936 előtt nem kerülhet sor, pedig a szegedkörnvéki müutak igen elhanyagoltak. Tartani kell attól, tiogyi késedelem esetén a szomszédállamok meg­előznek bennünket és Szegedtől elterelik a forgalmat, aminek végzetes következmé­nyei lehetnek. írjon fel a bizottság a ke­reskedelmi miniszterhez, mutasson rá ezekre a szempontokra és kérje a szegedi útszakasz soronldvüU kiépítését. Kérje meg a bizottság hasonló állásfog.a'.ásra az érdekelt törvényhatóságokat is. A terv az. hogy egyelőre csak Kecskemétig épí­tik ki az utat, — kérje a bizottság a mi­nisztert. hogy legalább Félegyházáig épít­tesse ki. Kérje ezenkívül, hogy a kitűzött ut mentén már most ültessék el az ut­menti fákat. Az ál'am építészet! hivatal vezetője be­jelentette a felszólalásra, hogy technikai okok miatt .1935 október előtt az útépítés befejezésére nem lehet szá-ni'.ani, mert különböző útkorrekciókra van szükség. A' facsemeték előre való kiültetése céltalan, mert az útépítés alkalmával ezeknek a fáknak legalább 98 százaléka elpusztul. A bizottság elhatározta, hogv az útépí­tés meggyorsifása érdekében felír a ke­reskedelmi miniszterhez. Dr. Aigner Ká­roly a fásitásra vonatkozó indítványát visszavonta. Sera Gyula gazdasági felügyelői jelen­tése szerint •y -•• — _ az 'őszi vetéseid egvrésze a keményebb fagyok idején taka­ratlan maradt és igy több helyen jelen­tékeny fagykárok mutatkoznak. Klekner Gé a állategészsé ügvl főfel­ügyelő összehasonlító statisztikát ismer­tetett az 1932. és 1933. évekről. A ki­mutatás szerint az állategészségügyi hely­zet kedvező volt T933-Lan. 98 vagon elő és vágott baromfit szállítottak külföldre Szegedről, négv vagonnal többet, mint az előző évben. Az állatkivitel 756 darab­bal csökkent. ICCO-ban a NJL.OS területén 11,CS9 szarvasmarha, 10.337 ló, 8077 ser­tés. 10.280 juh és 230 kecske volt, össze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom