Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-16 / 37. szám

4. ¿őséghez, a Délmagyarország szerkesztőségéhez és Pásztor Józsefhez intézett levelét, amelyben elismerte utólag is, hogy a rendezők a város érdekében dolgoztak önzetlenül, céljukat el is érték és ezzel nagy szolgálatot tettek a város­nak. Bárányi Tibor főispán kihallgatását is kéri az előkészítési munkák egyes részleteiről. Mindezeket azért tartja fontosnak — mondot­ta —, mert a cikk teljesen rosszhiszemű, ugy állitja be a dolgot, mintha a cél az 5000 pengő bezsebelése lett volna, holott ezt a pénzt a város visszakapta és igy a városnak a szabadtéri játé­kok egy fillérjébe sem kerültek. Dr. Lévay Ferenc válaszul azt felelte, hogy Pásztor József a Belvárosi Mozitól olcsóbb je­gyeket kapott és azt árusította, ebből is szár­mazott haszna. — Erre a vakmerő és igazságtalan ténválli­tásra vonatkozólag — válaszolta dr. Barta De­zső — becsatolom a Belvárosi Mozi levelét, amelyből kitűnik, hogy a mozi a szabadtéri játékok céljaira a szabadtéri játékok rendező­ségének adott olcsóbb jegyeket. \ bíróság ezután határozott a bizonyítási ké­relmek felett. Elrendelte dr. Pálfv József és Seultétv Sándor tanukénti kihallgatását arra nézve, hogvan számolt el a várossal a szabad­téri játékok rendezősége és hogv eredetileg1 meg volt-e állapítva, hogy az őOOO pengőt, ha nem lesz deficit, vissza fogják adni. végül arra: meqfelel-e a valóságnak, hogy a rendezők nem saiát hasznukra rendezték a szabadtéri játé­kokat. Elrendelte továbbá a bíróság a kisgvü­lési határozat megfellehbezőinek, továbbá Pásztor Józsefnek és R á c z Antalnak a ki­hallgatását. A bíróság ezután a főtárgyalást elnapolta. Fiizőszalon megnyitás! Tisztelettel értesítem a n. é. hőlgvközőncéget, hogy a budapesti „Reco" fűző és egészségügyi é< luxusfüzőszalon képviseletét é« fióküzletét Orosz­lán-ucca 5. sz. a. Orincsák Rózsi kalapüzletével kapcsolatban átvettem és megnyitottam. Elsőrendű munka, a legelőkelőbb párisi, berlini modellek alapján készült tartós és «elvem anyagok világhírű német szőtt és porosus gummíanyagok. Egészségügyi, orvosi terhességi haskötők a berlini klinikák kísérleti előírása szerint rugós felszerelésekkel. Pelottás testformálás, a test eset­leges elhajlásai kiküszöbölésére. Melltartók ere­deti párlat modellek után. Üzletvezető és helyi képviselő: Poldesz Honn. DÉLMAGYARORSZÁG Elutasítóak az ipartestület adókérelmeit Nem függesztik fel A végrehaltásokat (A Délmagyarország munlcatársálól) A szegedi ipartestület nemrégiben adóbizott­ságot alakított. A hattagú bizottságnak az volna a feladata, hogy az inarosok adó­ügyében az illetékes hívnta'o'-ban eljár­jon és könnyítéseket eszközftjiön ki. A bi­zottság megalakítása után felkérték a vá­ros hatóságát, engedje meg, hogy az adó­bizottság az iparosok adókönyvébe bete­kinthessen. Azt is kérte az ipartestület, hogy a polgármester a szegénysorsu ipa­rosoknak engedje el az inségjárulékot, végül azt kérték, hogy a szegedi kisiparo­sokkal szemben február 15-tól május 1-ig mindennemű végrehajtási eljárást füg­gesztessen fel a polgármester. A csütörtöki tanácsülés foglalkozott az ipartestület kívánságaival, amelyek közül azonban egyet sem teljesíthet a polgármes­ter. Az adóügyi törvény értelmébenugvan­is idegenek nem tekinthetnek bele az adó­könyvekbe és e tekintetben a polgármes­ter sem tehet kivételt. Tekintettel azon­ban az adóbizottság közérdekű munkássá­gára, ha a bizottsággal együtt az érde­kelt adózó is megjelenik az adóhivatali­ban, akkor az illető kifejezett kívánsá­gára, a bizottságnak is megmutatják az adókőnyveket. A kivetett inségjárulékok eltörléshez sem járulhat hozzá a polgármester. Az adótőrléseknél ugyanis a végrehajtási uta­sítás alapján kell eliárni és csakis akkor törli az adót az adőhivala1, 1-1 a bebizonyo­sodik, hogv azt az érdekelt iparos nem képes megfizetni Ha az 'inaros U"v látja, hogy az insé-M árulék behajtása veszélyez­teti megélhetését, akkor azon adók, neve­zetesen a kereseti és a jövedelmi adók­nak elengedését kell kérnie, amelyek alap­ján az inségjárulékot kivetették. A végrehajtások felfüggesztését sem ren­delheti el a polgármester. Egyéni kérel­mekre e- e'W szüneteltetni le! et a végre­hajtási el'árást, de ilyen esetekben is a felfüggesztési határidő hat hétnél nem le­het hosszabb. Fontos kör "dménv az is, 1934 február lo. hogy a pblgármester csakis azokkal szem­ben függeszti fel a végrehajtást, akiknek az adóhátralékuk nem haladja meg az 509 ¿••¿•••••iHMHMVMaBHMaWMHMa ~ FAKUTYA-VERSENY A NAGYSZÉKSÓSTÓI JEGEN (A Délmagyarorízág munkatársától.) C«ak nagyon kevesen tudják, hogy a város közelében, könnyen hozzáférhető helyen nagyszerű — téli sportpálya terül el, amelyen a Balaton nagy di­vatba jött sportjára, a fakutyázásra nyilik nagysze­rű lehetőség. A fakutya: egy szántalpakkal fölsze­relt karosszék, amelyben helyet foglal a sports­mann vagy a sportlady és ugy lökdősi nwgáí két hegjesvégü bottal előre a sima jégen. Nagy sebes­séget érhetnek el ezek a fakutyák és akik belekós­toHak ebbe a téli örömbe, fogadkoznak, hogy ez a legkellemesebb téli szórakozás, különösen olyan helyeken, ahol hegyek hiánya miatt ródtízásra, vagy síelésre nincs lehetőség. Arról van szó, hogy alig félórányira Szegedtől, közvetlenül a kisvasút nagyszékeósi állomása mellett nagyszerű fakutyázó jégpályát fedeztek fel a téli sportok kedvolői. Itt terül el a közel kétszáz­holdas Nagyszéksós-tó, amelynek jege tükörsima és a fakutyák villámgyorsan száguldoznak rajta. A város csak az elmúlt napokban bukkant rá erre a Jégpályára, még pedig igen érdekes körül­mények között. Nemrégen Szegeden járt a kultusz­miniszter megbízásából dr. Simon László minist. t«rl titkár és Berán Lajos, a kultuszminiszté­rium számvevőségének főtisztviselője, akik Kiss Károly tan,felügyelő társaságában sorra látogatták a tanyai iskolákat. Az iskolalátogatások célja az volt, hogy a minisztérium megállapíthassa, melyik' Iskola fölszereléséből ml hiányzik. Felkeresték a nagvszéksósl Iskolát Is, de ide kissé megkésve ér­keztek, az Iskolaidő elmúlt, az iskolában már sem az Igazgatót, sem a tanítókat nem találták meg. — Kinn van a jégen — igazította útba a látoga­tókat az egvik nagyszéksósí gazda. Azt hitték, hogv korcsolyázik a tantestület, de aztán a legnagyobb meglepetésükre azt látták, hogy a hatalmas létrfelületen nemcsak az Igazgató és a tanitók fakntyáznak, hanem az iskola apró növendékei is. A hivatalos urak szintén kedvet kaptak a szórakozásra, beálltak ők Is a fakutyá­zók közé és valóságos verseny keletkezett a nagy­szék sóst jégen. A tanfelügyelő Jelentést tett Bárányi főispán­nak erről a felfedezett „sportpályáról" és — ugy tudjuk —, hogv a főispán már szervezi a nagyszék­sósí expedíciót, hogv annektálja a város számára a Nagvszéksóstó jegét. Homor István A korzón most bontják el a régi parktflkröket; a városháza felé eső oldalon, a virágárusok egy­kori tanyájához közeli sarkon a csupasz ták tit­kos erőktől hajtva lesik az uj formákat, várják a székeket, de hiába várják vissza a leghívebb törzs­vendéget, aki számtalan esztendőn keresztül ide járt megpihenni. Ha nem ie elrejtőzködve, de elő­térbe nyomulva sem. A város népe, — az, ame­lyik törődik valamit a tegnappal Is és nem fecsé­rel mindent el a Ma kétes tartósságu sikerei ked­vóért, — az öreg fák felé közeledvén, halkabbá vált hangban, mintha az emberből kiirthatatlan őrök-diák tenne szordínót a temperamentuma lár­más hangszerére ós letompította a sarka kopogá­sát. akárcsak a katedra felé közelednék. — Az Igazgató ur... Ott ült, kényelmesem szinte beleroskadva a bér­székbe a krisztusi arcú Homor István, akinek egész lelkületét ts a názáretinek szelídsége, min­dent átölalő szeretete ejtette volna hatalmába, aho­gyan azt a tekintete hirdette. Mosolygó, tiszta szem, telve jóhiszeműséggel és érdeklődéssel, cso­dálkozva, hogy mennyire rohan a világ, milyen szakállas öregek ténferegnek errefelé, pedig csak tegnap voltak pajkos kisdiákok, csínyeket klesze­lők, lecke-sülyesztők. beteg-szimulánsók. Hát nem kár. hogy minden elmúlik, az ártatlan vonások ráncos durvaságba görbülnek, mintha boldogabb lenne az emberiség, amióta a fizika tudománya mérföldöket járó csizmában végtat az egyéni bol­dogság elsülyesztése felé, megfogja a levegő lát­hatatlan és megfoghatatlan erőit, dölyfös eszével kinyomozza a titkait, hogy a maga igájába hajtsa; drót nélkül táviratoz, egy-időben hallja a világ másik végének hangjait, akkor teremti maga elé a tlz, meg tízezer mértföldön élők arcát, amikor akarja s laboratóriumokban percről percre ujabb találmánnyal szenzáclóskodik, hogy minél gyor­sabban tudjon majd elpusztítani mindent, amiért agyát fárasztotta, idegeit ölte, amivel fölébe akart kerülni a világegyetemnek a szent Tudomány nevében. Szédületes az utja ennek a tudománynak azóta, hogy Homor István a jó tanítók útjára lépett. Megbolygathatatlannak hitt tételek szálfái törtek össze recsegve és még mindig nem tudjuk, mit hoz a holnap. Az öreg ur podig, immár nyugalomba vonulva a hosszú kötelesség-végzés után, a kezdő ifjú rajongásával tudta kísérni ezeket az ujabb cso­dákat, sőt ő magyarázta meg a legjavát a Dugo­nics Társaság hálás közönségének, amelyből há­nyan értenek csak annyit a villamossághoz, hogy az egésznek egy falba erősített kattantyu a lé­nyege! A legkiválóbb pedagógus volt a maga nemében, mint ahogy a száz éve felé közeledő szegedi fő­reáliskola tanári karához hasonló sültje kevés tan­intézetnek volt. A hosszabb járatú találkozókra készülők még tisztán emlékeznek Hoffer Endrére, Homor magyar-szakos elődjére, (aki iskolatársa és később is jó barátja volt Arany Jánosnak), Zá­vodszky Adolfra, aki az ábrázoló geometriát tudta előadásával vonzó csemegéjévé avatni. Matskéssy Józsefre, a francia nyelv tudósára, aki innen in­dult főigazgatói széke felé, Czógler Alajosra, a legnépszerűbb tankönyvíró fizikusra, az Akadémia által számtalanszor kitüntetett Kiss Lajos tőrté­nelemtudósra, Bauer Simonra, aki a német és a francia tudományokba vezette be bizton diákjait, Farkas Antalra, a pedagógiai legendák hősére. Csak találomra kaptuk elő ezt a néhány nevet a sok érdemes többi közül, jellemzéséül a régi múlt­nak .amely a feledhetetlen alapot adta meg a Je­les mának. Homor Isván eleintén a matematikát tanította, a fizika Czógler Alajos területe volt, az ő tan­könyvét használta az egész ország s ő mert szem­beszállani Fehér Ipolylyal Is, a hatalmas főigaz­gatóval, akinek a tankönyve aztán kiszorította Czoglerét. (Ha egyszer valaki megírná a tanköny­vek történetét, detektivregénnyel felérő szenzáció­kat tálalhatna a közönség elé.) Csak Czógler után vette ét Homor a fizika tanítását Is, teljes mérték­ben megtartva azt a nívót, amely a tárgyhoz és a szegedi intézettől méltán elvárt eredményekhez fűződött. Homor elsősorban nevelő volt s róla em­lékezvén nem frázis a megállapítás, hogy jósága és hatása a gyermek iránt vetekedett szülőkével. Ezt • frázist ugyanis szívesen használják idővel azoknál Is, akik legfontosabb pedagógiai elvnek a nyaklevest tekintik. — Nincs rossz gyerek, mondta a krisztusi lelkű pedagógus, nem tűröm, hogy ilyenről egyáltalá­ban beszéljenek. Csak eltérő szokásokról lehet szó, apró szabadosságokról, de az a kötelességem, hogy ezeket a sallangokat lefaragjam róluk. A tanügy emberei tudják a legjobban, hogy egy puhább egyéniségű tanárra mennyire rákap ar a lurkó-had. amely pszihológusnál különben kiisme­ri az emberi gyengéket és nem volna gyerek, ha nem Igyekezne velük visszaélni. Ellenben Homor Istvánnál megtörtént az a cso­da, hogy hatott a szelídsége. A kevésbé vad csikó is megkísérli, hogy kihúzza nyakát a pányvából, de kezes báránnyá juhászodik, ha érzi, hogy embe­rére akadt. Homor István épp ugy nem büntetett, mint ahogy óvatosan vigyázott rá, hogy különb-

Next

/
Oldalképek
Tartalom