Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-16 / 37. szám

DELM AGYAKORSZAG 9ZBUCD, Aeer*ie*ztO(«g! Somogyi ucea Z2„k.em, Teletöm Z3-33.^RladóhlvntRl kBIcíönkönyvtAr 6» (egyiroda : Aradi uccu 8. lelelo»: IMM). ^ Nyomda : LHw i <-IM ncca 19. Telefon, rftvlrnli é* lereicim > u«im«ayarom*a s*eoc« Péniek, 1934 február 16. Ara 12 IU16r X. évfolyam, 37. sz ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.ZO vidéken e» Budapesten J.OO, klIIIHIrtltn 6.4U penqA- ' Eqyet ftzhm ara Mtkifz» nno I*. vatár- e» Ünnepnap iü HU. Hir­detések lelvélele tarlia szerint. Meole­lenl1' h^fto lclvetelAvn< nnnonl^ flz osztrák eseménvek és Magyarország E sorok írásának pillanatában már nem kattognak a gépfegyverek Bécsben, de őr­járatok cirkálnak még a város uccáin, drót­akadályok és spa:.yol lovasok zárják el a. hidakat és legfontosabb utvonalakat, sőt talán még az ágyuk sem hallgattak el azokban a külvárosokban, ahol legerő­sebb harcra szervezkedtek a köztársasági védőszövetség osztagai. A jelek azonban arra mutatnak, hogy Dollfuss súlyos vér­áldozatok árán ura maradt a helyzetnek. Az események láttára, amelyek úgyszól­ván a szemünk előtt játszódtak le, szinte kínálkoznék annak vizsgálata, hogy mi lyen okok sorozata idézte elő az osztrá1 szociáldemokrata párt tragédiáját. Mi váltotta ki a véres összetűzést éppen az adott pillanatban, mikor a politikai adott­ság szövetséget diktált volna Dollfuss és a szociáldemokrata vezérek között — a hi'derizmus ellen és Ausztria állami ön­állóságáért vivott küzdelemben? És ha már a mérkőzés az államhatalom és a szo­ciáldemokrata párt között az előbbinek ja vára eldőlt, kínálkoznék azoknak a lehe­tőségeknek kérdés formájában való fel­vetése is, melyek Ausztriára várakoznak. Mennyiben fogja kibírni a kormány a je­lenlegi feszültséget s a két oldalról is je­lentkező, bel- és külpolitikai nyomást, amely nem lehet közömbös egy kicsiny, önmagábanerőllen és mások jóakaratától függő állami alakulat szempontjából? Kikapcsolva azonban mindezeket a kér­déseket, amelyek a bécsi forradalom és a vidéki forradalmi mozgalmak o-ztrák szempontból való megvilá d'á át je'ejte­nék, mindaz, ami ma Ausztriában törté­nik, ránk a legsajátabb masyar vo iatko­, zásban sem lehet közömbös. Hogy az osztrák tűzvész hozzánk is átterjedjen, an­nak veszedelme fenn nem forog. Éttől függetlenül azonban a legnagyobb ma­gyar érdekek fűződnek hozzá, hogy Ausztriában rend legyen és hogy Ausztria birtokában maradjon állami szuveréni'á­sának. A belső rendet biztosítani tudó, államilag független és velünk barát^á^os viszonyban levő Ausztria jelentette szá­munkra az utódállamok gyűrűjében a nyugat felé nyitott kaput, amelyre fel­tétlenül szükségünk van. Ennek a kapu­nak a bezáródása esetén egy megszaliiLat­lan és velünk egyáltalán nem rokonszen­vező politikai és geográfiái gvürü venne bennünket körül, ami magával hozná egész nemzetközi pozíciónk megromlását Nem tudjuk megállapítani, mi i«a~ azokból a hírekből, hogv külföldi szállít­mányok is működtek kö^re a és linzi forradalmi mozgalmak kirobbantá­sában és hogy nem csudán osztrák terü­letek kell keresni azoknak a fegyverek­nek az eredetét, amelyekkel uccai barri­kádharcokat és a városi munkáshá'ak vé­delmét megszervezték. Ilyen állításokat bi­zonyítani nagyon nehéz és az utólagos bizonyítás értéke minrli-r kétes. A 1 T:ct"­sége azonban az ilyen feltevéseknek nin csen kizárva. Vannak érdekek, jobbról és balról, északról, nyugatról éi úél ő1 egy­aránt, amelyekre csak kivánatos lehet, hogy az osztrák politikai pártokat és pár­tokon belül megszervezett fegyveres ala­kulásokat, eszközül tudják felhasználni idegen célok szolgálatában. A Drang nac' Oslen is a cseh-bal' á.:i ' o~"i 'o~ törekvé­sei pontosan a bécsi medencénél kereszte­zik egymást; az osztják polgárháború nyomán akármelyiknek a felülkerekedése vitálisán ütköznék bele Magyarország kül­politikai érdekeibe és a Trianon utáni ma­gyarságnak európai elhelyezkedésébe. Az értékpusztuláson s az emberi élet szörnvü pusztulásán kívül, ami az álta'ános emberi részvétet váltja ki, az osztrák polgárhá­borúnak ezek a különleges magyar vonat­kozásai. Ausztriában megkezdték a köztársasági védőrség lefegyverzését Bécs elcsöndesedett, már csak a vidéken vannak kisebb összeütkö­zések — Az osztrák szocialisták tömegesen menekülnek Csehországba Bécs, február 15. Csütörtök reggel az égó Goethe-Hofot elkeseredetten védő rnunkásosz­tagok feladták az ágyuk ellen a küzdelmet. Ez­zel az utolsó komoly erőditményt átengedték a kormányésapatoknak. A fegyvereket az ellen­álló munkások feleségei adták át a kormány­csapatoknak. Bécsben a legtöbb házra kitűzték a fehér zászló mellé a feketét, jeléül annak, hogy a ház­ban halott van. Délben kisebb összetűzések voltak, különösen Floridsdorfban és Stadlauban, ugy hogy itt még mindig életveszedelemmel jár az uccai forgalom. A kormány eddig 4121 szociálde­mokrata községi képviselő mandá­tumát szüntette meg. Annyi a letartóztatott köztársasági védőrség tagjainak a száma, hogv egy gyártelepet kel­lett elrekvirálni, ahol elhelyezik a letartózta­tott munkásokat Az ottakringi kerületben fekvó Sandleiten­telepen a déli órákban váratlanul újból fellán­golt a harc. A Times bécsi tudósítója azt jelentette csü­törtöki lapjának, hogy a szociáldemokraták halottainak számát 1500-ra becsülik. (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: A háromnapos bécsi véres uccai harcok csütörtökön véget értek. Csütörtökön délután megtört a szociáldemokraták ellenál­lása is; a köztársasági védőrség a kagrani front­részen is letette a fegyvert. A köztársasági védőrség csapatainak leszerelése legkésőbb pén­teken estére befejeződik, szombatra az osztrák főváros visszanyeri normális képét. Nagyobb harcok már vidéken sincsenek, csak Bécsuihelven és Salzkammergutban kell még a karhatalmi alakulatoknak erélvesebb eszkö­zökkel fellépni. Csütörtökön délután a kormány hivatalos jelentést adott ki arról, hogy a polgárháború véget ért és hogy a tisztogatási akciót is befejezte. Mura-Bruck uiból a kormánycsapatok ke­zére került. A murabrucki védőrség vezére, Wallisch Kálmán a legutóbbi hí­rek szerint életben van és néhány emberével a közeli erdőkbe mene­kült. A kiadott hivatalos jelentések hangoztatják, hogy az összes munkásházak, amelyekben a munkásság ellenállást fejtett ki; szinte vársze­rű erődítmények voltak. A házak pincéi két emelet mélységig kavernaszerüen voltak ki­építve. A teherautók tömegekben szállítják most a különböző rendőrlaktanyákba a lefog­lalt fegyvereket, lőszereket, kézigránátokat, bombákat. Csütörtökön letartóztatták a városi gázmüvek üzemi tanácsát azzal az indokolással, hogy izgatások következ­tében léptek sztrájkba a gázgyári munkások és emiatt voltak zavarok a gázszolgáltatásban. A Laa-hegv elfoglalása, amelyért egész na­pon át sulvos harcok folvtak, a délutáni órák­ban hír szerint a várakozás ellenére ujabb har­cok nélkül sikerült. A csapatok felszólítására a védő szövetségesek elhagvták állásaikat és me­nekültek. A csapatok a Marx-udvart most már szintén minden harc nélkül megszállták. Salzkammergut környékéről jelentik, hogv a köztársasági védőőrség akcióba kezdett. A köztársasági védőőrök kénvszeritet­ték a gvárak munkásságát, hogy tartson velük, megtámadták a csendőrállomást, lefegyverezték a csendőröket, elfoglalták a postát, maid a Heimwehr ellen fordultak. Gépfegyveres kato­naságot küldtek, amelynek azonban nem si­került megközeliteni őket. mert az osztagok az egyetlen utat gépfegvvertüz alatt tartják. Genfi jelentés szerint a Népszövetség főtitkári hivatala elutasította a 17. internacionálé ké­rését, amelv arra iránvult, hogv az ausztriai eseménvek miatt hívják össze sürgősen rendkívüli ülésre a Népszövetség tanácsát. A Journal de fíeneve ielentéce szerint a genfi osztrák konzul eí'vmásután kapja a fenyegető leveleket, amelvek merénvleteket ielentenek be ugv ellene, mint Dollfuss ellen. A genfi munkásság péntekre nagyszabású tűntetést készít elő, hogv tiltakozzék a bécsi e«eménvek ellen. Csehország nyugtalan és (Budapesti tudósitónk lelefon jelentése.) Prá­gából jelentik: Nagv feltűnést kellő kijelentést tett a külügyi bizottságban csütörtökön délután B e n e s külügyminiszter állandó helyettese K r o f t a, az osztrák eseményekről. Krofta min­denekelőtt annak a nézetének adott kifejezést.

Next

/
Oldalképek
Tartalom