Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-02 / 26. szám

1954 február 2. Díí MAGYARORSZÁG 3 Figyeljen a névre! ^ak .tótithh lisztet teii m ~ Bviixedelc óla elismerten a legjobb. Mindenüií kap&aió. névre! Rassay Károly liberális gazdaságpolitikát, a közmunkák kiírását, az időszerűtlen alkotmányjogi kérdések kikapcsolását követelte és sikraszállt a diktatórikus törekvések ellen a Nemzeti Szabadelvű Párt szegedi vacsoráján ( Délmagyarország munkatársától.) A Szegedi A'emzeti Szabadelvű Párt csütörtök este tartotta meg idei első pár [vacsorá ját az ipartestület nagytermében. A vacsorán résztvett dr. Rassay Károly, aki Bródy Ernő társaságában a félhatórás gyorssal érkezett Szegedre. Az állomáson dr. Pap Róbert vezetésevei a párt elnöki tanácsa és a vezetőség fogadta. Rövid üdvözlés ulán Rassay Károly a Tiszába hajtatott, itt küldöttségeket fogadott, kéréseket, panaszokat hallgatott meg. Közvetlenül a vacsora előtt hatvan tagu tanyai küldöttség kereste fel Rassay Károlyt. A küldöttség vezetője meghatott szavakkal köszönte meg Rassay Károly karácsonyi ajándékát, mellyel a tanvai nincstelen gyermekeket ruházta fel. Fogadta még a felsővárosi cipőgyár kisiparos alkalmazottait, akik informálták az IOKSz-szal való harcukról és közbenjárását, segítségét kérték. Megígérte a küldöttségnek, hogy ügyükben tárgyalni fog Jakabffy kormánybiztossal és minden lehetőt elkövet, hogy sérelmeik orvoslást nyerjenek. A vacsora fél kilenc órakor kezdődött, azon Rassay Károlyon és dr. Bródy Ernőn kívül résztvett a párt tel jes vezetősége és a párt tagjai közül igen sokan. A hatalmas termet zsúfolásig megtöltötte az érdeklődő közönség, szép számmal jelentek meg tanyaiak: csizmás férfiak és fejkendős asszonyok. A vacsora után az első beszédet dr. Pap Róbert mondotta: — Sokszor hallottuk legutóbb Bethlentől, hogy a liberalizmus, a polgári szabadsággondolat kimúlt, a feltámadás reménye nélkül. Sokszor elparentáltak már bennünket és ime. az első hivó szóra megjelentek körünkben városunk polgárságának a legkülönbözőbb osztályokhoz tartozó tagjai, hogy tanúságot tegyenek közös eszméinkhez való ragaszkodásukról és Rassav Károly iránti bizalmukról. Bizalommal visel'etfink a mi képviselőnk iránt Ma Jálszlk ^Kéchenvf Mozi l'olsó n*p íz erdő szerelmese Zane Grey közismert regényének filmváltozata Smaragdtolva! Izsralmas detektív dráma Szombat Szómba A Metró hatalmas uj fi mszenzációja: Vacsora nyolckor Estélyi ruhák, frakkok és meztelen lelkek a teritett asztal köríil mert látjuk azt a nagyszerű harcot, amelyet elveink megvalósításáért, a polgári szabadságjogokért és gazdasági boldogulásunkért szóval és tollal folytat. Lehet, hogy az általa hírdetelt igazságoknak mi vagyunk az utolsó papjai és szolgái, lehet, hogy felőrlődünk a küzdelemben, amelyet folytatnunk kell, de a történelem meg fog emlékezni róla, hogy élt Szegeden egy nemzedék, amely végsőkig kitartott Kossuth, Deák, Eötvös törekvései mellett. — A mostanában oly sokat emlegetett nemzeti öncélúság eszméje szent előttünk, de abban a meggyőződésben vagyunk, hogy az állami öncélúság önzelen szolgálatát csak egyéni felelősségtől áthatott független szabad polgároktól várhatjuk. Éppen ideje volt. hogy egy táborba szálljon az alkotmányvédők serege és egyesült erővel fölvegye a harcot a végrehajtó hatalom tnltengése ellen. Pap Róbert Rassay köszöntésével fejezte be hatásos beszédét Ezután Kertész József üdvözölte néhány szóval dr. Bródv Ernőt, maid lelkes éljenzés között Rassay Károlv állott fel szólásra és mondott nagyszabású beszédet: Rassay Károly beszéde — Amikor Pap Róbert szavait hallottam most és láttam azt a lelkesedést, amelyet szavai keltetlek, valahogy ugy éreztem magam, mint a ködös időben előreküldött járőr, aki a felsza kadt köd mögött az övéit látja. Néha a mi lelkünkre is ránehezedik az az érzés, hogy vájjon nemcsak az ideák vannak-e velünk, a nehéz sorsban éló polgárság ott áll-e még a hátunk mögött Amikor idejövök Szegedre és látom, hogy a polgárság nagy tömege a szabadelvűsig gondolata mellett hitet tesz, akkor azt érzem hogy azok vagyunk ma is, akik együttérzéssel küzdünk a közös nagy célokért. Régen voltam Szegeden és ennek két oka volt. Az egyik az, hogy az én cselekedeteim, sokszor hallgatásaim, önök előtt ismeretesek. Ma oly nehéz időket élünk, hogy mindenkinek szordinőt kell tenni, a hangjára, mert néha egy elhamarkodottság, egv elcsúszott szó többet árt azoknak, akiknek érdekében folyik a küzdelem. Rassay ezután Bethlen debreceni beszédével foglalkozott és idézte Bethlennek azt a mondását. melyet a diadalmas választási küzdelemre vonatkozólag tett. A kormány választási agitációja után jött a súlyos visszaesés, amely megtagadta az adóemelés, a fizetéscsökkentés elleni Ígéreteket. Én, egy meghajszolt ellenzéki választási küzdelemben azt hirdettem, hogy ne legyünk optimisták hogy meg nagy szenvedések várnak reánk. Ez a mi politikánk reátitását, őszinteségét igazolja. összeomlott mindaz, amellvel Bethlen és nártia ezt a választási harcot végigharcolta. Én azóta is megmaradtam ellenzéki politikusnak. az ellenzék soraiban. S hogv most nem állok itt a sokat hangoztatott nemzeti egvség ielvénvével, az talán nem is az én bűnöm, hanem azoké, akik ezt az egységet a szolgai meghódolás alapján kívánták véghezvinni. Azóta volt kormányváltozás. Én a jelenlegi kormánval szemben is ellenzéki á"áspontot képviselek. Elismerem, hogy a mai viszonvok között nemcsak ez a kormány, de senki sem lenne képes csodákra, azonban a csodalevés és a cselekvés közölt igen nagy terrénum van még. A jelenlegi kormány szemére két dolgot vetek: amit nem fesz meg és amit megtesz. Nem feszi meg mindazokat az intézkedéseket, amelyeket a vá'ság lekötésének érdekében meg ket'ene tennie. Beméinek arról, hogv a romlási folyamat megállott. Roldog volnék, ha ez ténvleg igy lenne, de figyelmeztetek mindenkit, hogy optikai csalódással állunk szemben. 1931. hatalmas összeroppanása után, amikor nagy cégek dőltek össze és megindult az elszegényedési folyamat, nem állott meg a romlás, hanem jelenleg is ha talán kevesebb recsegéssel, de tovább tart. Hiába keressük a javulás jeleit, hiába keressük az uj egziszteni ciákat, csak azt látjuk, hogy minden tovább pusztul. A kereskedelmi mérlegünk javulását hozzá 1c fel ellenérvül, azt mondják, hogy 81 millió pengős kivitelünk volt, de azt elfelejtik hozzá-1 tenni, hogy ez a 81 millió pengő a zárolt peiw gők felváltásából állolt elő. Ez téveszt meg mindenkit és nem látják, hogy emellett normális piacaink nem szaporodtak. A legnagvobb baj a mezőgazdasági válságban jelentkezik. Azon az uton, melyen a kormány t jár, nem lehet a bajokra orvoslást ^ találni. A sok áruboletta-kisérlctezés után még mindég mesterséges uton akarják a termények árát felemelni, egy azonban bizonyos: a gazdasági törvényeket semmiféle mesterséges beavatkozással nem lehet halálra Ítélni. Most a legújabb gondolat az, hogy a mezőgazdasági cikkek árát az iparcikkek árával egv szinvonalra kell emelni. De ilyen intézkedések nyomán a fogyasztás csökkenése jár. Egy ilven elgondolás logikai képtelenség, ámbár ielenthet egyesek számára átmeneti előnyöket. Ennek éppen a megfordított ját kellene tenni. El kell fogadni azt a tényt, hogy a magyar mezőgazdaság nem belső okainál fogva, hanem az egész világon duló baiok miatt kerüli szorult, válságos helyzetbe és ehhez a megállapításhoz kell mindent mérnünk. igv az állami költségvetést, az ipari termelést, be kell vezetni azokat a rendszabálvo-' kat. melvek a többi árak csökkenését igvekezleltári vAsárnnk legújabb szenzációja összes kö$öt?-szővött harisnya. ke'tyü. szezoncikkek áraik 2® -50 százalékkal mérsékeltük Nézze meg mi mindent kap nálunk 10 fillérért! Clíückstiiil és Társa Csekoni» ucsa 3.