Délmagyarország, 1934. február (10. évfolyam, 25-47. szám)

1934-02-01 / 25. szám

DEMAGYARORSZAG SZEGED, <tze(kmxtAi«g' Somogyi ueco 22„l.em, Telelőn: 23-33.^Kiadóhivatal klilctOnkOnyvtAr é» fegylroda : Aradi ucca ». Teleion i 1 "t—<»<>. — Nyomda : l llw LlnAI ncrn 1<». Teleion r TAvlrn»' e* •eveiclm i'Mmimyarorííaii «*eoe«l Csütörtök, 1934 február 1. Ara 12 fillér X. évfolvam. 25. sz. II bethleni szolidaritás ­"Bethlen István debreceni hitvallása sze­rint a gyógyulás orvosszereit nem a libe­rális, kapitalisztikus elvek alapján kell keresni, hanem a társadalmi ^s gazdasági szolidaritás utmutatásai szerint. Hogy ez a terápia milyen kibékíthetet­len ellentétben van a diagnózissal, arról tegnap, ugyanezen a helyen, már szólot­tunk. Betlilen István szerint a liberaliz­mus véget vethetne a válságnak, de a gyó­gyulás útját nem a liberalizmus irány­vonalában kell keresni. A gyógyulás esz­közét — szerinte, — nem a beteg-éi ter­mészete s nem a betegséget előidéző okok, hanem a beteg lelkiállapota, elfogultsága és a társadalmi elvekkel szemben mutatott beidegzettségei állapítják meg. E szerint másként kell gyógyítani a himlős bete­get, ha az liberális szülők gyermeke és másként, ha konzervatív apától szárma­zik, más orvosszer győzi le a tüdővész baktériumait, ha katliolikus és más, ha református vallású a beteg. Lelkiisme­retes orvos, már pedig, aki nem lelki­ismeretes, az nem is orvos, a beteg va­gyoni körülményeit még csak kénytelen néha tekintetbe venni, de nem veheti te­kintetbe a beteg világnézetét, felekezeti, vagy társadalmi elfogultságát. Bethlen István nem a kapitnlisztikus elvek alapján keresi a gyógyulás ut'át. Vájjon ez azt jelenti, hogy elveti magától a kapitalizmus elveitf Józan ember elveti magától azt, ami beteggé tette s ami meg­gyógyítani nem tudja. Arra kell ta'án gon­dolni, hogy a kapitalizmus elveit Bethlen most megtagadja? Nagvon nehéz volna ennek a kijelentésnek minden konzekven­ciáját levonni. Amig ez a társadalom s annak minden erkölcsi, gazd sági, poli­tikai és uralmi intézménye a magántulaj­don elve alapján áll, addig tulsá^o^an ne­héznek, sőt kivihetetlennek látszik az, hogy legdöntőbb elha'.ározásában, — mert a válságból a kibontakozás utjának meg­keresése a legdöntőbb elhatározás felad i­sa, — mellőzze gazdasági élete alapjai­nak és felülépitményeinek szerepét. Azt kell feltételezni, hogv talán Bethlen Ist­ván mást gondol kapitalisztikus elvek alatt, mint amit általában ez alatt érteni kell, vagy talán csak a kifejezés pontat­lansága okoz kétséget ama terv és tanács között, amivel most a válság megoldásá­nak s a nemzet jövő utjai kijelölésének problémájával a nemzet elé áll. S vájjon a liberális irányzatot meg le­het azzal vádolni, hogy semmit nem tett a társadalmi szolidaritás szolgálatában? Nem az a meggyőződésünk, hogv eleget tett és nem az a meggyőződésünk, hogv idejében tette azt, amit tett, de igaztá­lanság volna azt állítani, hogy nem tett semmit. A polgári társadalom jótékonysá­gának minden eredménye, minden állami és köztestületi berendezés, ami az eleset­tek istápolását, a betegek gyógyítását, a gyermekek és öregek védelmét, a munka­idő szabályozását szolgálja, mind a tár­sadalmi szolidaritás jegyében jött létre. A kapitalisztikus tá~sadalom taíá'ta ki a szociálpolitika szavát s-a szociál 11 ika teendőit. A polgári társadalom, — kér­dezzék meg csak az iparosokat, keres­kedőket s álialában a munkáltatókat, — ma valósággal roskadozik a szociális ter­hek súlya alatt. Bizonyára hiba van az intézményekben is, de a segíteni akarás, ha olykor hibás útra téved s hibás esz­közöket vesz is kezébe, mégis megbecsül­hetetlen értéket jelent a szolidaritás felé törekvő ember számára. Ám Bethlen Istvántól mi mást szeret­nénk megkérdezni. Lehet, hogy neki iga­za lesz s lehet, hogy az államfejlődés az egész világon a szolidaritást fogja majd hangsúlyozni. A szolidaritás — igaz, hogy a faji szolidaritás, — jegyében szervezték meg a német népet s a nemzeti szolida­ritás alapján tették kifelé egységessé Olaszországot Is. A kérdésünk az, hogy a nemzeti határok között megszervezett s csupán az országhatárokon belül ¿lökre kiterjedő szolidaritás ki fogja-e vezetni a világ népeit a válságból s meg fog i a-e teremteni azt a nemzetközi együttműkö­dést, a termelésnek, elosztásnak és fo­gyasztásnak azt a nemzetközi szabadságát, amel fc — Bethlen István szerint — egyedül ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.2« Vidéken e» Budapesten 3.ÖO, kUliöldön 0.40 penoA- ' Fqyes MAm Ara hétkilr­nap 12, vasár- é« llnnennno ZO MII. Hlr­defeaek lelvélele larlia »zertnL Meafe­lenfr kivételével nnnontn remei volna alkalmas a válság megszüntetésére. A szolidaritás megszervezésére nem egy példa volt már. Volt Idő, amikor vallási alapon szervezték szolidárissá a társa­dalmat s volt Idő, amikor a nemzetiségi eszme volt a szolidaritás alapja és tenge­lye. A történelem azonban arra tanit. hogy minden szervezkedés, aminek rá­dlusa csak az országhatárokig ér, a nem­zetek közötti, a szolidari!ások közötti el lenségeskedésre vezet. Jobb lesz majd Európa s a világ népének sorsa, ha nem az egyes nemzetek, hanem az egyes szo­lidaritások fognak egymással megmérkőz­ni a hatalomért, a Diacért. vagy nz aranyért? Legyen nemzeti élet és legyen nemzet­közi szolidaritás. A nemzeti szolidaritás nem a fogalmakat gyúrja át, csak a ne­veket kereszteli el. Már pedig nem más szóra, hanem más gondolatra, nem más, elnevezésre, hanem más tartalomra, nem más kifejezésre, hanem más irányra, más lelkiségre van szüksége ennek a meggyö­tört világnak. Az orosz sztratoszféra-reoülők halálos szerencsétlensége A ballon a rekordrepülés után lezuhant és felrobbant — A három repülőt holtan találták meg a gondolában Varsó, január 31. Hármas halálos tragédiá­val fejeződött be az orosz tudósok sztratosz­féra repülése. Mint tegnap jelentettük, az Osso­viachim léggömb kedden reggel szállt fel a sztratoszférába és a rádió jelentések nemsokára ujabb csodálatos rekordról számoltak be. A repülők 77 fokos hidegben 20.600 méter ma­gasságba emelkedtek és közben fontos mérése­ket, megfigyeléseket végeztek. A rekordmagas­ság elérese után jelentették, hogy megkezdték a leszállást. Ezután sokáig nem erkezett hir, mig most a kutatásukra indult repülőgépek a mosz­kva—kazáni vonal mellett holtan találták meg a tudós repülőket gépük roncsai között. A katasztrófáról jelentéseink a következők: Moszkvából jelentik: Az Ossoviachim társa­ság különböző szikratávíró állomásokról azt a jelentést kapta, hogy a sztratoszférarepülőket Moszkvától többszáz kilométer távolságban hol­tan találták meg. Az orosz katonai ós polgári repülőflotta több repülőgépe a szerencsétlenség színhelyére indult, hogy a részleteket tisztázza. A Reuttr Iroda moszkvai jelentése szerint az orosz sztratoszféra léggömb 3 utasát a léggömb gondolájában holtan találták meg. A gondolára a moszkva—kazáni vasútvonal mellett fekvő Potinszky falu közelében bukkantak rá. Ugy látszik, bogy a gondola leszakadt a léggömbről és ugy zuhant a földre. Moszkvából jelentik: A kommunistapárt gyü­fésén szerdán este bejelentették, hogy kedden dclután a sztratoszféra léggömb gondolája Kosz­tocsnik állomástól 8 kilométernyire lezuhant. A három repülő meghalt. Az egyik holttest a fel­ismerhetetlenségig összeroncsólódott. Egy szem­tanú elbeszélése szerint a katasztrófa pillana­tában két erős robbanás hallatszott. A gondola elvált a léggömbtől és lezuhant. A léggömb a következő pillanatban felszállt és eltűnt. A tu­dományos műszerek teljesen elpusztultak. Dollfuss kiáltványa Ausztriához Könyörtelenül hozzálát az állam ellenségeinek kiirtásához Megtisztítják a köztisztviselői kart (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Bécs­ből jelentik: Dollfuss kancellár szerdán kiáltványt intézett az osztrák néphez és beje­lentette, hogy a kormány könyörtelenül hoz­zálát az állam ellenségeinek kiirtásához. Nem lesz tekintettel senkire és semmire, könyörte­lenül megindítja a harcot az állam ellenségei ellen. A kancellár ezután bejelentette, hogy meg­bízta a közbiztonsági ügyek legfőbb vezetőjet, Fey helyettes kancellárt, tegye meg haladék­talanul mindazokat az intézkedéseket, amelye­ket szükségesnek tart az állam és a lakosság tel jes biztonságának védelmére. Felhívta külö­nösen arra, hogy a megbízhatatlan állami al­kalmazottak eltávolításáról szóló szijkségren­deletet a szövetségi, a tartományi, a közigazga­tási és a közbiztonsági szervekkel szemben i* alkalmazza. Felszólította ezenkívül a szemé­lyi ügyek kormánybiztosát, kezdje meg a most

Next

/
Oldalképek
Tartalom