Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-26 / 20. szám

WKmmmmgammrnmmiimm^mimmmmmmmm SZEOEO, SzrrK • Somogyi ucca 2Z.,l.rm, Telefon: 23-33.'Klod6hlvMat külcsönKönyvlAr és tegylroda : Aradi ucca 8. I elelon : 13-00. ^ Nyomdo : Ltlw UnAt ticrn ttt, Telefont 1Távirati levélcím : DélmagyamrizAo üzeaeil Panama — Dreyfus — Stavisky Ha az volna a szándékunk, hogy történetfilozóliát űzzünk ezekben a so okban, szinte kínálkoznék az alkalom, hogy öszszehíasonlitó elmefuttatás tárgyává tegyük az újkori francia parlamentarizmus történetének három kimagasló eseményét. Szinte megdöbbentő módon ismétlődnek az immáron három hetes Stavisky-botrány során mindazok a jelenségek, melyek akár a Panama-csatorna pénzügyi skandalumának kipattanása, akár pedig a két Dreyfus-per kapcsán felkavarták a francia közéletet. Akkor is nagystílű szélhámosok összeköttetései a legmagasabb körökig nyújtották ki csápjaikat, miniszterek és miniszterek közvetlen hozzátartozói falaztak büntető törvénykönyvbe ütköző cselekedeteknek, a parlament nvilt ülésén támadtak meg tettlegesen minisztereket, nagynevű politikusok intézték el párbajjal olyan ügyeket, melyek inkább a birói kivizsgálás és ítélethozatal révén lettek volna megnyugtató módon elintézhetők s a felkavart tömegindulatok akkor is heteken, sőt hónapokon át a Bourbon-palota körüli nappali és éjszakai tüntetésekben jutottak kitörésre, melyeknek korlátok közé szorítása nem kis megerőltetésébe került a párisi rendőrségnek. Ezeknek az analógiáknak keresése azonban nem lehet a mi célunk. Az sem lehet a feladatunk, hogy részletekbe menő alapossággal igyekezzünk kimutatni azt a nagy hasonlóságot, amely ezt a Stavisky nevü kis csirkefogót, akinek rendőri törzskönyvi nyilvántartását és daktiloszkópiai felvételét az öngyilkosság után facsimilében közlik a párisi újságok, nagynevű elődének, Kreuger Ivánnak silány xitánzójává minősíti. A különbség mindössze az, hogy mig Kreuger Iván állami kölcsönkötvénveket hamisított és ezeket adta el jó áron, vagy lombardirozta komoly pénzintézeteknél, addig Stavisky megelégedett egy vidéki városi zálogház kamatoző kötvényeinek hamri' á~á al és az így hamisított kötvények értékesítésével. Legfeljebb két olyan jelenség lehet, amely meglepővé teszi az esetét. Az egyik az, hogy mekkora gazdagság lehet felhalmozva egy olvan orszáqban, ahol százötven millió értékű kötvényt lehet hamisítani egy nem is túlságosan nagv vidéki város zálogházának címére s fel sem tűnik, hogy ezek a kötvények mekkora mennyiségben kerülnek forgalomba. A másik jelenség inkább kérdés formájába öltöztethető. Hogvan lehetséges az, hogv valaki, akit hat év előtt mint sikkasztót, csalót és hamiskártyást rendőri nyilvántartásba vettek s akinek letartóztatásáról akkoriban fényképekkel is tarkított cikkek jelentek meg az uisárjokban. ali<? néhánv esztendő multával mint miniszterek és nagy közéleti emberek barátin, ezek ajánlásával és ezek asszlsztenciá'a mellett bonyolíthatta le kisded üzelmeit? Ez a kérdés szintén nem reánk tartozik. A kloaka-tisztogatás munkáját a francia kormánynak, a francia rendőrségnek és a francia bíróságnak kell elvégezni. Bennünket, magvarokat-az egész ügyből csak az optáns-kötvények ügye érdekel, Péntek, 1934 január 26. Aro 12 fillér y. évfolyam. 20. sz. még pedig ez sem annyira jogi, mint inkább politikai vonatkozásaiban. A jogi rész ugyanis tiszta. Az optánsokat, akiknek birtokát az utódállamokban elszedték és politikai szempontok által irányított agrárreform céljaira felhasználták, nem készpénzben fizették ki, hanem kötvényeket adtak nekik, amelyeket a hágai és párisi megállapodások alapján létesített, de csak évek multán fizetőképes optánskassza fog annakidején készpénzre beváltani. Ezek a kötvények a dolog természetéből folyóiag eladhatók, vásárolhatók, egyszóval adásvétel tárgyát képezhetik. Senki sem kifogásolhatja tehát, ha az a kötvénytulajdonos, akit vagyonától megfosztottak s aki esetleg pillanatnyilag kényszerhelyzetben van, kötvénvét eladja annak, aki arra alapítja számítását, hogy ma tíz-tizenöt százalékot fizet a megszorult kötvénytulajdonosnak s évek mu1 tavai a teljes összeget fogia bezsebelni. Ezt csinálta Stavisky. Ilamis zálogházi papírokért kapott jó. valóságos frankokat s ezeknek a töredékéért optáns-kötvényeket vásárolt, természetesén ismét csak a kötvények névértékének egy töredékéért. Az így megvásárolt kötvényeket bizonyos haszonnal a francia pénzpiacon helyezte el. Annyira nyilvánváló. hogv ez az egész üzlet, amely különben is csak a kezdet kezdetéig jutott el. lisztán a ma«var kötvénytulajdonosok szorult helyzetének kihasználására volt alapítva és annviía kézenfekvő, hogy ismét azok vesztették el reménybeli vagyonuk egvrészét, akik kötvényeiket eladták, hogy szinte azt kellene hinni, hogv min'tnToknak. akik eHensé(Budapestí tudósítónk telefonjelentése.) Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter a képviselőház csütörtöki ülésén beterjesztette a fővárosi törvény reformjára vonatkozó javaslatot. A szociáldemokrata párt részéről élénk közbekiáltások kisérték a javaslat benyújtását: — TjX a diktatúra, jogfosztás, jogtiprás. Sürgősebb feladat nincs? — kiáltozták a szociáldemokrata képviselők. A javaslat a jövő héten kerül csak a képviselőház illetékes bizottsága elé, amelyek a sürgősnek kimondott javaslatot gyorsított ütemben fogják tárgyalni ugy, hogv az előreláthatóan a hét végén már a plénum elé is keriil. A képviselőház tagjai, főleg az ellenzék részéről, igen nagy érdeklődéssel várják a javaslatot, amelyet tulajdonképen még senki sem ismer. A gvakorlat az, hogy az illetékes miniszter egy-egy törvényjavaslatot végleges szövegezésben nyújt be. Most más a helyzet, mert a belügyminiszter a már benyújtott javaslat szövegezésén jelenleg is dolgozik. Szó esett erről a képviselőház folyosóin is. Rassay Károly, aki a javaslat szövegét a Ház elnöki irodájában meg akarta tekinteni, kérdést intézett a folyosón ezzel kapcsolatban a belüíjvminiszterhez és tréfásan olvan kijelentést tett előtte, hosrv « törvényjavaslat szövege eltűnt. A belügyminiszter „megnyugtatta" Rassavt és közölte, hoöv a javaslatot pénteken már nvomfatástian kapják Vézhez a Téz tf>«*iM. EpvéWoént a javaslatról csü•ArfKVftn félhivatalosan hosszabb ismertetést tettek közzé. mmmmmmrmmmmmrnBBamm x. m nj ji > ELŐFIZETÉS: Havonta Helyben 3.2U Vidéken e» Budapesten 3.*»0. kUliHlriUn ».•*« penaA. - egyes szAm Ara h«lk<lz> nap 12, vasár- és Ünnepnap ¿U Ilii. Hirdetések felvétele farlia szerint. Mroleleni«« tiétio kivételével nnnonln reonel ges indulattal viseltetnek irányunkban, ujjongani kellene a magyar vagyonnak ezen a pusztulásán. Ellenben nem ez történik. Az utódállamok sajtója és a francia sajtónak az a része, amely még mindig nem tud a győző és legyőzött ideológiájától szabadulni, a kénköves gyűlölet tüzét fújja a magyar optánsok ellen, akik eladásaikkal megkárosították a francia érdekeket. Vájjon meg lehet ezt józan ésszel érteni? A megértés nehéz, de egyes elejtet' nyilatkozatok alapján nem lehetetlen. A haragvó felfortyanás hátterében az a lit kos aggodalom lappang, hogy a kötvé nyek tulajdonosai ki találnak cserélődni s a fizetés időpontjában nem magyar, hanem francia állampolgárok lesznek, akik azokat kifizetésre prezentálják. Méltóztatnak érteni az elgondolást, amely kiváltja ezt az aggodalmat? Magyar állampolgárokat lehet esetleg csűrés-csavarással követeléseikből kiforgatni, egészen más azonban a helyzet, ha a francia kistőkések, a francia választók azok, akik mint igényjogosultak jelentkeznek. Ezt az eshetőséget kell megakadályozni s a Staviskv-botránv kihasználásával, ezért kell a francia tőkéseket a magvar optánskötvénvek vásárlásától elriasztani Az optánskötvénvek maradjanak csak magyar kezekben. Velük szemben nincs lelkiismereti kérdés és velük szemben lehet sui generis jogot alkalmazni. Jog uqvanis kétféle van. Az egvik jog az, amelyet akkor gyakorlok, ha idegennel szemben fizetni nem akarok, a másik jogra akkor fanyalodom. ha odahaza fizetni muszáj. A javaslat fölött előreláthatóan nagyarányú és valószínűleg viharos vita fog megindulni, mert az ellenzék az enyhített javaslattal szemben is komoly aggályokat táplál és ennek a képviselőházban kifejezést kiván adni. Nagyon valószínű, hogy a vita hosszabb ideig elhúzódik, számolnak tehát már most azzal, hogy a kormány nyolcórás ülésekkel sietteti a javaslat letárgyalását. Az ülésén az elnök bemutatta Rassay Károly roly levelét, amelyben lemond a 33-as bizottságban viselt tagságáról. A belügyminiszter ezután beterjesztette a fővárosi törvény módosításáról szóló iavaslatot, majd mentelmi ügyeket tárgyaltak. Felfüggesztették Farkas Elemér mentelmi jogát. Erődi-Harrach Tihamér ismertelte a bizottság egyik jelentését Büchler József mentelmi ügyével kapcsolatban, akit bejelentése szerint a csendőrök megakadályozták képviselői működésében. A bizottság nem találta fennforogni a mentelmi jog sérelmét. K é t h 1 y Anna kifogásolta, hogy ugyanazoknak a csendőröknek a jelentéséi adta át a belügyminiszter a mentelmi bizottságnak, akik annakidején megakadályozták Büchler Józsefet képviselői működésében. Kérte, hogy adják vissza az ügyet a bizottságnak. Farkas István a szavazásnál a határozatképessé* megállapítását kérte. A Ház nem volt határozatképes és ezért az elnök az ülést felfújjNyolcórás üléseken tárgyalva a képviselőház a csütörtökön beterjesztett autonómia-javaslatot Mentelmi ügyek szerepellek a Hóz csütörtöki napirendién