Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-14 / 10. szám

T934 január 14. •MmMm Dí LMAGYARORSZAG •» —KgBPH III — IIIIII HUI Hill «II» M I UlgUgjK- ¿OST A rendőrség keresi az Jlsrária Rt. kasszafuróit (A Délmagyarország munkatársától.) Be­számolt a Délmagyarország arról a kasszafu­rásrói, amelyet ptnteken virradó éjs akán követtek el ismeretlen tettesek az Agrária Rt. Széchenyi-reri irodájában. A betörők tuel­túrtak a páncélszekrényt, ahonnan ¿150 pengő készpénzt vittek magukkal. A helyszinen sem­miféle áruló nyomot nem hagytak, valószí­nűleg keztyüben dolgoztak. A rendőrségnek mégis sikerült támpontot találnia amelynek segítségével remélik, hogv elfoghatja a vak­merő kasszafurókat. Megállapították hogy -a. a kasszafurás hajszálnyira eqyezik a legutóbb Halason történt nagyszabású kasszafurásho A tettesek ott is az alsó ajtótábla Kimetszése után hatoltak be a helyiségbe és ott is ugyan­ilyen módon szétroncsolták a kasszát. A ayo­mozás folyik. Öngyilkossági kisérlet világitógázzal (A Délmagyarország munkatársától.) Szom­baton reggel a Valéria-tér 10. szám alatti házba hívták a mentőket. A ház egyik lakásában világitóqázzal öngyilkosságot kísérelt m>-g Higye Erzsébet 27 éves cselédlány. Az ön­gyilkossági kísérletet a iány valószínűleg lefekvés után követte e4. mégpedig olyan mó­don, hogy kinyitotta a gázcsapot, az.án lefe­küdt és igy várta a halált. Reggel felfed ezt >k tettét, a lány még élit, amikor rátaláltak. A mentők beszállították a belgyógyászati klini­kára. Állapota SMIVÍW, reménytelen. A lá.iv beszállítása óta egy percre sem tért ma­gához, kihallgatni nem lehetett Búcsúlevelet sem hagyott hátra és igy egyelőre nem tud ják, hogy miért akart megválni az élettől Meddig él az ember? Purfesz professzor előadása (A Délmagyarország munkatársától.) Az lákolánkivüli Népmüvtíési Bizottság egészség­ügyi előadássorozatot rendez. Szombaton este dr. Purjesz Béla egyetemi tanár nagyszámú közönség előtt tartott előadást a vegytani in­tézet termében. Olyan sokan jelentek rne;; az előadáson, hogy közel százan a folyosókon hallgatták végig az előadást. A rendkívül nagv érdeklődésre való tekintettel a ¡övő héttől kezdve az előadásokat a bölcsészeti kar nagy előadótermében rendezik meg. Dr. Purjesz Béla .,A vérkeringés' szervek egészségtana, a vérkeringés betegségei és zz emberi életkor" címen tartotta meg eőadását. Azzal kezdte a professzor, hogy a szív műkö­dése hasonlatos a motorokéhoz. A szívverés tempójáit az életkor és a test nagysága befolyá­lyásolja, de a szabálytalan szívműködés még nem jelenti azt, hogy egészségét illetően rossz gondolatokkal legyen eltelve az emb°r. Szabálytalanul működő szívvel is el lehet élni hosszú évtizedekig. Azelőtt az átlagos <'mheri életkor — mondotta a professzor — 30 évig terjedt, most a férfinél 50, a nőnél 53 ts félév. Az általános felfogás az, hogy aki mértékle­tesen él. meghosszabbítja az életét. De egyál­talán nem szabály az, hogy csak a rértéklt­tesséa hosszabbítja meg az életet, mert olyan példát is látunk, hogy azok az emberek is hosszú életűek voltak, akik mérték nélkül éltek. Azzal fejezte be Purjesz professzor tiagy fi­gyelemmel kiöért előadását, hogy az ükohol és a dohány, valamint a kávéfélék túlságos élvezete bizonyos elváltozást idéz "lő az ér­rendszerben, de az emberi életkorra tu'ságos befolyással mAg sincsenek ezek a szerek. mm míi co. eredeti svájci gyártmányú női és iérii Karórák crom é* aran-vból nrücts'ós ss-erJtezeitel. a lenrno­dernabb minták w. ReÉ(hnál,Kelemen u.U. m izzólámpa» fogadion el­Tungsram izzók: KLEIN és TSU Makó Forradalom és szellemi együttműködés Irta Zolnai Béla A Szellemi Együttműködés Nemzetközi Szö­vetsége (Fédération Internationale des Unions Intellectuelles), amely nem tévesztendő össze a Népszövetség Coopération Intellectuelle bi­zottságával, sem a Coudenhove-Calergi-ié\e Páneurópa-mozgaloanmal és amelynek csupán az a célja, hogv nz egve*. < • ¡ ' ! más9al szellemi érintkezésbe hozza, az idén Budapesten tartotta kongresszusát. Bécs, Hei­delberg, Barcelona, Krakkó, Zürich után alkal­ma volt egy körülbelül 80 tagu európai társa­ságnak hozzánk is eljönni, miután az előző kongresszusokon már megismerkedhettek a magyar arisztokrácia és szellemi élet képvise­lőivel és a szövetség folyóiratából — az Euro­päische Revue-bői — a magyar problémának európai vonatkozásairól is értesülhettek ... Budapest ezúttal nem az etető-itató banket­tek sorozatával, zsúfolt kirándulási és városné­zési programokkal várta a külföldieket. A téli idő serai volt alkp.'mas erre, de magához az összejövetel exkluzív és spirituális jellegéhez sem illett volna, ha ilyen dolgokon van a hang­súly. És mégis: a kongresszus külsőségei sem­miben sem maradtak hátra az előzőek mellett. Az ismerkedési estély Zichy Rafalné grófnőnél, aki várbeli palotája antik termeit bocsátotta a vendégsereg rendelkezésére; az egyetem imá­ját megtöltő előkelő közönség; a dísz­előadás az operában; a kormány fo­gadóestélye a belügyminisztérium káprázatos nagytermében és szalonjaiban, ahol jelenvoltak főhercegek, miniszterek és diplomaták, unifor­misok é9 dekorációk, csillárok és tükrök, es­télyi ruhák és szines huszárok ragyogó kavai­gásában; az államfő megjelenése az utolsó elő­adási napon, amelyet a volt miniszterelnök, Bethlen I9tván gróf felolvaása és a oublkum összetétele politikai eseménnyé avatott; Teleki Pál g'óf személye a kongresszus elnöki tiszté­ben, a másik volt miniszterelnöké, aki min­den nyelven és minden helyzetben a szelle­messég és tudósság legfinomabbb szintézisét produkálta; a délutáni viták elnökei — Bran­denstein Béla báró es Thienemann Tivadar —, akik tanúságot tettek róla, hogy Magya^r>r«izá­gon a legklasszikusabb német filozófiai kultura mennyire otthonos; és végül a záróvacsora a Hungáriában: mindez a legjobb benyomásokat és a legszebb emlékeket kelthette a kongresz­szus résztvevőiben. Magyarországról elsősorban az egyetemek képviseltették magukat, különö­sen a pécsi egyelem, amely nemcsak relative, hanem abszolút számban is a legtöbb rérr*­vevőt szolgáltatta... Amit sajnálni lehet: az irók távolmaradása. Minthu a • <zétkezi ,zc'­lemi együttműködés nem érdekelné őket és mintha az arisztokrácia semmi kapcsolatot nem tartana fenn velük. Valamikor máskép volt... Igy aztán beigazolódik az a vád, ami­vel különösen francia részről illetnek bennün­ket, hogy — mint a németek — túlságosan egyetemiek (universitaire) vagyunk, Akadé­miánk is „tudományos", nem irodalmi. Pedig a szellemi veeztő szerep — mint ma Francia­országban — az Írókat illetné, jogosan, nálunk is... Ha íróink egy kicsit európaiabbak volná­nak; amilyenek voltak Bessenyei, Kazinczy, Eötvös idejében. A Fédération, amelynek irótagjai között olyan nevek szerepelnek, mint Paul Valéiy, Thomas Mann, Franz Werfel, Luigi Pirin­dello — idei kongresszusán mintha iejött. vol­na esztétikai és kulturfilozófiai elefántcaout­tornyából, hogy egy aktuális, sőt napipolitikai probléma körül szólaltasson meg »lőadókat és vitázókat. A régebbi, eszményi körben moz­gó tárgyak helyett (például: „a kultura vul­garizálása") a mostani téma volt: Európa ha­gyomány és forradalom között és az -^adáso­kat igen szerencsés tervvel ugy állították ösz­sze, hogy minden oldalról megvilágítsák az élettel-terhes problémát: a világkép, a tudo­mány, az élet, a művészet (Herkler Aniu), a gazdaság és végül a politika (Bethlen István gróf) szempontjából. * Ami az összes előadásokból és felszólalások­ból kimutatkozott és ami a kongresszusn ílc különös érdekességet adott az előzők után: ép pen ez az éleközetlség volt. A forradalmak ra ­alitása ma már a régi világ összes Rip ?an Winkléit felébresztette. Az egésr: kongresszus annak a ténynek hatása ailaitt állott, hogy a forradalom nem valami kivételes jelenség az emberiség életében, hanem állandóan ielenvaló lehetőság, az evolúciónak épugy „legitim" for­mája, mint a konszolidációs állapot lassú fej­lődéséi... Ennek a súlyos igazságnak felis­merése, mint valami nehéz atmoszféra olt kellett hogy lebegjen a januári kongresszus le­lett is. Mert az a generáció, amely a Féd-jra­ticn-t alapította, egészen más eszmények és normák között légkörben nőtt fei. N^m is­merte a háborút és a forradalmakat az érdé­Jól Jártak akik megvárták a Muskátli­kézimunkabolt gyapjufonal­akcióját. Igy most 18 fil­lérért veszik meg ugyanazt a zefir és berliner fonalat, amiért eddig 24 fillért ad­tak ki . Kárász ucca 3. szám

Next

/
Oldalképek
Tartalom