Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-23 / 17. szám

DíTMAGYARORSZAG 1934 fanuár 24. A főispán kormányzói kihallgatása Bárányi Tibor főispán — mint ismeretes — szombaton jelent meg kihallgatáson a kor­mányzó előtt. A főispán audienciájával kap­csolatban különböző kombinációk keltek szárnyra. Ezekkel kapcsolatban kérdést intéz­tünk a főispánhoz, aki a leghatározottabban kijelentette, hogy a kombinációk minden ala­pot nélkülöznek. — Kizárólag azért jelentem meg az államfő­nél — mondotta —, hogy megköszönjem Bács­bodrog vármegye és Baja város főispánjává történt kinevezésemet és azért jelentem meg csak most a kormányzó előtt, mert a májusra, majd a szeptemberre kitűzött audiencián beteg­ségem miatt nem jelenhettem meg. — Harmincöt percig tartott a kihallgatás. A kormányzó ur rendkívül melegen érdeklődött Szeged és a szegedi dolgok iránt és különösen meleg érdeklődést tanusitott dr. Somogyi Szilveszter polgármester állapota iránt, őszinte örömmel vette tudomásul a íelentésemet, hogy a polgármester egészségi állapota a javulás ut­ján van. — 'A szegedi paprika elnevezése. A paprika­szaktanács — mint ismeretes —, bizottságot küldött ki legutóbb annak az indítványnak a megvitatására, amely a paprika „egységes elne­vezese", illetve a szegedi paprika külön elne­vezésének megszüntetése ügyében került leg­utóbb a paprikaszaktanács napirendjére. A bi­zottság a földművelésügyi minisztériumban szerdán ül össze. Szegedet a bizottságban dr. Pálfy József polgármesterhelyettes, dr. Tő­nél 11 Sándor kereskedelmi kamarai főtitkár, Madarász János paprikakikészitő, K o­r o m Mihály a termelők és V á g ó Oszkár a kereskedők megbízott ja képviseli. — Előadás a bécsi Szent István-templomról. A szegedi ipartestület hölgybizottsága Körmendy Mátyásáé vezetésével vasárnap este kitűnően si­került teaestélyt rendezett A tea estély keretében dr. Landesberg Jenő, a kereskedelmi és ipar­kamara úgyvezető titkára a bécsi Szent István­dómról tartott nagy érdeklődéssel kisért előadást Bevezetőben ismertette a dóm alapitását, fejlődé­sét, a dómmal kapcsolatban terjesztett mondái­kat ismertette. A 64 vetített képpel kisért előadást dr. Landesberg titkár a következő szavakkal fe­jezte be: „örülök, hogy nekem jutott a feladat, hogy a dóm szépségeit a szegedi iparosasszonyok jótékonyságával kapcsolatban és mutathassam be. Hogy a dóm most könnyeket szárit. De másra is megtanít bennünket a dóm. Ez órában, amikor elhalkul szavam és a gép nem vetíti a dóm szépsé­geit, csand borult a dómra is. Belsejében Berezeg a hivők által meggyújtott gyertya via&zkja halkan permetez, imbolyog a gyertya fénye. Kívülről zaj­lik a bécsi élei És a templom oromzatai, díszítése kőzött, száz méteres magasságban meg­búvik a galambok serege, fehér, fekete, tarka, vö­rös vegyesen. A dóm mindenkinek menedéket ád és a galamb visszabújva megfér egymással. Csak az ember, a teremtmény koronája az, mely még a tem­plom árnyékában is öli, pusztítja egymást a saját ma­ga dicsőségére. A dóm tornya, mint hatalmas mutató­uj. az emberek figyelmeztetéséül tőr a magasba, az ég felé. hirdetvén minden világtája felé: Emberek — szeressétek egymást, nagy az Isten!" A nagy tapssal fogadott előadás után a hőlgybizottság tagjai teát szolgáltak fel a nagyszámban megje­lent közönségnek. A teaest jövedelmét az elaggott iparosok házépítésének alapjára fordítják. — Előkészületek a 6-ik szegedi ipari vásárra. A szegedi ipartestület vásárrendező bizottsága hétfőn este ülést tartott, amelyen megkezdte a hatodik szegedi ipari vásár előkészítését. A vá­sár május 20-án kezdődik és junius 4-ig tart A vásárbizottság felkéri mindazokat, akik az idei vásáron részt akarnak venni, hogy szán­dékukat legkésőbb március l-ig jelentsék be az ipartestület vásárirodá jában. — A Lőránttty Zsuzsanna Egyesület Leányköre vasárnap délután jöl sikerült műsoros teadélntánt rendezett, A műsort Csórja Eta nyitotta meg, utá­na Magyar László olvasta fel egyik hangulatos el­beszélését, majd Szotyory Boriska vallásos tár­gyú dalt adott elő. Girth Irén Mécs László költemé­nyét szavalta, végül Szokolay Kató dalokat éne­kelt A műsorszámokat a teadélután szépszámú kö­zönsége nagy tetszéssel fogadta. Áldott állapotban lévő nők és llfu anyák a természetes »Fererc József* keserű­víz használata által rendes gyomor- és bél működést érnek el. A modern nögyógyltás főképviselői a Ferenc József vizel igen sok esetben kipróbálták és kivétel nélkOt gyorsan, megbízhatóan és iáfdalomnélkfll hatónak ta­lálták. A Ferenc József keserűvíz gyógyszer­tárakban, drogériákban és ffiszerűzletekben kapható. B.I — Előadások az alsóvárosi népművelési tanfo­lyamon. Ma este 7 órakor Csapó István polgári iskolai igazgató tart előadást „Mit dolgozott a nemzet hazája földjéért" címen, utána 8 órakor dr. Falcione Kálmán ny. hadbiró-alezredes tart előadást „A magyar katona világtörténeti jelen­tősége" cimen. — Lévai Jenő: Éhség, forradalom, Szibéria — Délmagyarország-Kölcsönkönyvtár. — Az elhagyott árva gyermekek segélyezésére ujabban a következő adományok folytak be: Feke­teszéli Gazdakör 1. Rosenfeld Vilmos 5, Vig Asz­taltársaság 2, Boros Miksa 2, Szegedi Katolikus Kör 10, Szegedi Központi Társadalmi Kör 5. Sze­gedi önsegélyző Hajós Egylet 10, Szegedi Ipari rt. 2, Csehó Károly 3 pengő. MAKÓI HÍREK A Justh Oyula-ueeai Függetlenségi és 48-as Kör vasárnap tartotta éves közgyűlését Márton Bálint elnökletével. Dombi Mihály ismertette a kör mult évi működését, majd N a g y Gy. Mihály a mult évi számadásokat, Csomor Sándor indítványára el­határozta a közgyűlés, hogy az eddigi 5 pengős tag­sági dijakat 4 pengőre szállítják le. Elnökké álta­lános lelkesedéssel újból Márton Bálintot vá­lasztották meg. akit a terembe léptekor meleg ün­neplésben részesítettek. Első alelnök: Kardos Bá­lint, második: Börcsök István, ügyész dr. Könyves­Kolonics József, jegyző Dombi Mihály, ellenőr Ba­log János, háznagyok: Mágori Sándor és Molnár Mihály, könyvtáros ifj. Barta István, a számvizs­gáló bizottság elnöke dr. Fried Annin. Márton Bálint elnöki megnyitójában rámutatott arra, hogy a kör célkitűzése: ápolni a kossuthi hagyományo­| kat és küzdeni a polgári demokráciáért. „Azt akar­juk, — mondotta —, hogy mai szűkös viszonyaink kőzött mindenki egyformán vegye ki részét a szem­I vedósekből és egyformán részesüljön az itt megma­radt kenyérben." A Függetlenségi Kör közgyűlése távozásra hiv­ta fel dr. Csorba Jánost. A Justh Gyula-uocai Füg­getlenségi Kör vasárnapi közgyűlésén szenvedé­lyes kirobbanások közepette tárgyalták azt az ügyet, amely a kör két tagja: Galamb Ferenc és dr. Csorba János kőzött keletkezett. Galamb Fe­renc bejelentette a kör elnökségének, hogy dr. Csor­ba János erős kritika tárgyává tette nemcsak a kör működését hanem a kör célkitűzéseit is és egy másik párthoz való csatlakozásra hivta fel a kör tagjait. A kör elnöksége igazolásra hivta fel dr. Csorbát Dr. K o 1 o n i c s József előadása szerint dr. Csorba az elnökség hozzáintézett felhívásának nem tett eleget, hanem az elnökség megkerülésé­vel a választmányhoz fordult s igy kettőjük ügye 8 kör vezetőségének a bizalmi ügyévé lett A vá­lasztmány legutóbbi üléséin már foglalkozott ezzel az üggyri s akkor ugy határozott, hogy dr. Csor­bát a körből való kilépésre hivja fel. A választ­mánynak ez ellen a határozata ellen fellebbezést jelentett be Csorba a közgyűléshez, amely tegnap újra tárgyalta az ügyet. A tárgyalás során dr. K o 1 o n i c s József ismertette dr. Csorba János eddigi politikai működését s ismertetése végső kö­vetkezményeit abban összegezte, hogy dr. Csorba János eddigi működésével nem az összefogás, ha­nem a széthúzás ügyét szolgálta. Csorba János dr. ezzel szemben azt igyekezett bizonyítani, hogy tettei, ha sokszor eltérőek voltak is a Kossuth­párt elgondolásától, végső következményeiben mé­gh az ellenzéki gondolatot szolgálták Viharos tüntetések voltak dr. Csorba ellen s amikor az el­nök szavazásra tette fel a dolgot, a közgyűlés tag­jai egyhangúlag bizalmat szavazlak az elnökség­nek és megerősítették a választmánynak azt a ha­tározatát amelyben a körből való kilépésre hív­ták fel Csorba dr.-t A eaanádmeevei sraidasári egyesület elnöke az Irányított gazdálkodásról. Ráth József birtokos, a megyei gazdasági egyesület elnöke most tette közzé tanulmányát az irányitott gazdálkodásról. Megállapítása szerint mai helyzetéből osak az irá­nyitott gazdálkodás vezetheti ki a mezőgazdasá­got. Felel arra a kérdésre, hogy melyik az a szerv, amely hivatva volna végezni az irányítás munká­ját A kamaráknak hiányzik a gazdálkodó közön­séggel való élő kapcsolatuk. A mezőgazdasági bi­zottságok legtöbb helyen csak papiron működnek. A szövetkezeti termelés és értékesítés még szintén gyermekcipőben jár nálunk és igy szintén alkalmat­lan ilyen nagy horderejű munka végzésére. Ezzel szemben az OMGE, amelynek kapcsolata van az összes vidéki gazdasági egyesületekkel, szerinte kevés átszervezéssel és megfelelő anyagi alátá­masztással bizonyosan megfelelne ennek a feladat­nak. Az OMGE-nek irányító, a megyei gazdasági egyesületeknek pedig végrehajtó szerepet szán. Felel arra a kérdésre, hogy mit jelentene az irá­nyítás? A mezőgazdaság jövedelmezővé tétele ér­dekében — mondja — az irányítást minden terme­lési ágra és minden gazdára, még a legkisebbre is, ki kell terjeszteni Az irányító szervnek tárgya­lásokat kell folytatni a termelést átvevő, feldolgo­zó és kiszállító szervekkel és a külállamok képvi­selőivel. Ármegállapításokat kell végeznie és meg kell határoznia, hogy hol mit és mennyit lehet ter­melni. Etekintetben alapul szolgálhat a gazda tudása, felszerelése, szakértelme és földjének minősége Cél: felkutatni azokat a módo­kat, amelyekkel leszoríthatjuk a behozatalt és csökkenthetjük a termelési költséget, legfőképen pedig olyan cikkek termelése, amelyeket a termelt mennyiségben el is tudunk helyezni a külföld pia­cain. Román fát loptak és megverték a román járőrt az apátfalva! fa tol vájok. Nem mindennapi fa lopás foglalkoztatja Apátfalva közönségét. Az eset kö­zéppontjában Vízhányó József apátfalvai le­gény áll, aki merészségével már nem egyszer von­ta magára a község figyelmét Ezúttal tizenkét tagból álló társaságot szervezett azzal a céllal, hogy a Maros túlsó partján álló tárnoki erdőből fát lopjanak. A tárnoki erdő, amelyeit a Maros vá­laszt el Apátfalvától, román megszállott terület­hez tartozik. Az apátfalvai tolvajoknak számolniok kellett azzal, hogy minden percben fegyveres ro­mán járőrökkel találhatják szembe magukat, akik — ha a Maroson át menekülnek — minden további nélkül beléjük lőnek. Vízhányó és társasága sok kockázatot vállaltak, amikor elhatározták a falo­pást. A fa elfuvarozása céljából megfogadták Hor­váth István és Gyenge Marcel apátfalvai fn­fuvarosokat, akik az apátfalvai oldalon a Csorgó torkolatánál várakoztak a fuvarra. Az első rako­mány szerencsésen át is érkezett a folyó befa­gyott hátán, sőt már a másik kocsi is rakodott, amikor román járőrök közeledésére lettek figyel­mesek a tolvajok. A társaság erre a Maros jegén át visszaosont az apátfalvai oldalra, csupán Víz­hányó József maradt vissza. A baltás legény lever­te a két román katonát. A verekedés zajára, a ro­mán katonák segélykiáltásaira figyelmesek lettek a magyar határőrök, akik ideát hazatérése után megadásra kénvszeritették és elfogták a tolvaj le­génvt. Kézrekerült két társa is: Takács Boros An­tal és Vizhányó Lajkó. A két kocsin levő 18 má­zsa bükkfát a makói városháza udvarára irányí­totta a csendőrség. Makóra kisérték a vakmerő le­gényt és letartóztatták társait is. TAKARÉKOSSÁGI SZERVEZET KÖNYVECSKÉIT a tagok február 1-ig adják le a kiadóhivatalban

Next

/
Oldalképek
Tartalom