Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-04 / 2. szám

«5 DCLMAGyARORSZAG 1954 január fc A DÉLMAGYARORSZÁG ^ előfizetői csekély különdíjért használhatják Y A Szeged legnagyobb kölcsönkönyvtárát. ^ Revolver tánc közben (A Délmagyarország munkatársától.) Grósz Béla mészárossegéd két hónappal ezelőtt fur­csa módon okozott súlyos testisertést. Megjelent egy táncmulatságon, zsebében töltött revolver­rel. Táncközben megtörtént a szerencsétlenség A revolver valamilyen módon eldördült és a golyó a leány, Grósz Béla táncpartnerének fel­ső lábszárába fúródott. A leányt súlyos sérülé­sével beszállították a gyulai közkórházba Grósz Béla ellen megindult a bűnvádi eljárás. A törvényszék előtt megtartott tárgyaláson Grósz Béla becsatoMa a sértett leány nyilat­kozatát, amely szerint a sérülés nyolc napon belül gyógyult. Tekintettel arra. hogy a gon­datlan testisértést csak nyolc napon tuli sérü­lésnél bünteti a bíróság, Grósz Bélát felmen­tették a vád alól. Most lcerült az ügy a szegedi ítélőtábla elé. A tábla aggályosnak találta a leány nyilatkozatát, ezcrt elrendelte a vizsgá­latot annak felderítésére, hogy mennyi idő alatt gyógyult a sérülés. | SELYMET BLAUNÁL s'ég"] Ki fogta el IV. Károlyi Nyugatmagyarországon (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország karácsonyi számában „Tör­ténelem a telefonkönyvben" cimmel riport jelent meg. Néhány sorban foglalkozott a cikk idr. Keöváry Ottóval, akiről ugy emlékezett meg, mint aki elfogta annakidején IV. Károlyt. Cikkünkre levél érkezett id. Keöváry Ottótól, az elhunyt ügyvéd édcsatyjától, nki fia védel­mében megcáfolta a híreszteléseket Dr. Keöváry Ottónak a nyugatmagyarorszá­gi felkelésben viselt szerepe már sokszor fog­lalkoztatta a nyilvánosságot. Ha az elhunyt ügyvédet valaki a király elfogatásáról kérdez­te.'mindég mosolygott és vagy nem felelt, vagv tiltakozott a feltevés ellen. Az egyik budapesti lap is megírta róla a dolgot, a lapot ezért bepe­relte, őrgróf Pallavicini Gvörggyel, aki a képvi­selőházban tette szóvá a dolgot, lovagias ügye keletkezett, Andaházy Kasnyn Béla egy sajtó­perben bizonyítani kívánta Kecvárvval szem­ben ezt a vádnlt. Az elhunyt ügyvéd eveken keresztül harcolt a vád ellen. Felkerestük az ügyben id. K-eöváry Ottót, aki a következőket mondotta el fia ügyéről: — Mint boldogult fiam legbizalmasabb ba­rátja, mindent tudok, ami ebben az ügyben akkor "történt. A valóság a«, hogy fiam feisőbb parancsra 16 műegyetemi hallgatóval Tatára ment, ahol a király őrségét, az Ostenburg­tiszteket lefegyverezte. Nem foqta el a királyt, ellenkezőleg ö volt felelős személyi biztonsá­gáért és ennek az erdekében mindent meg­tett — Azt a vádat is emlegették vele kapcsolat­ban, hogy a királyt meg akarta volna ölni. Bizonyos, hogy a fiatal és hevűlekeny embe­rek közül egyik-másiknak volt ilyen szándé­ka. Fiam épen ezért a király belső örizetét nem váltotta fel, nem fegyverezte le a király jáge­reit, nehogy valami baj történjék. Az is igaz, hogy később a csendőrök letartóztatták fiamat, de aztán visszaadták fegyverét és ő kisérte be az Ostenburgosokat, sőt magát Ostenburg »zredest is — Pestre. 4— Pallavicini őrgróf a képviselőházban egyizben ugy nyilatkozott fiamról, hogy ..az az állítólagos főhadnagy, aki Károly királyt elfogta." Később egy becsületbíróság, amelyet fiam kérelmére hivtak ö.?sze, teljesen rehabi­litálta a fiamat a váddal szemben. A legérde­kesebb az, hogy a becsületbíróság elnöke épen Paljfipvcwi őlyTTÓf volt*. viljCg RÓNJA Egy boldog ország R Vatikán állam falain belül nem ismerik a* adói és a végrehajtói, nincsen vámhivatal és nem nyom­tatnak váltóblankettákat A pápa birodalmának állampolgárai legbol­dogabb lakói a földnek. Ennek az országnak egesz költségvetését a maga jövedelméből fe­dezi a katholikus egyház feje és a Cittá del Vaticano polgárai egyetlen centissimoval sem járulnak hozzá az állami adminisztráció költ­ségeihez. Senkisem fizet adót a Vatikán-állam­ban. Itt nincsen adóhivatal és a pápa birodalmá­ban az adónak sem közvetett, sem közvetlen formáját sem nem ismerik, sem nem fizetik. Külföldi kereskedők és gyárosok, akik porté­Icát szállítanak a Vatikán falai közé, sem számla-, sem nyugtabélyeget nem ragasztanak a számlákra. Ilyen bélyeget nem is nyomtat­nak a Vatikánban. A Vatikán-államban nincsen végre­hajtó, itt foglalni, végrehajtani vagy árverezni nem lehet. Itt nem nyomtatnak váltóblankettákat és a Vatikánban se nem irnak alá, se nem óvatol­nák váltót... Minderre azonban szükség sincs, mert elkép­zelhetetlen, hogy a vatikáni állampolgárnak adóssága legyen, avagy szorul1* anyagi viszo­nyok közé jusson. A gazdasági krízis hullámai vadul csapkod­nak szerte a földön mindenfelé, nyomasztó gondok kergetik el az álmot az emberek sze­méről, gépek állnak meg gyárakban, amelyek tegnap még munkát és kenyeret jelente'telc emberek ezreinek, üzletek redőnyeit húzzák le, hogy ne engedjék fel újra és 'akkor évszáza­dos falak árnyékában mosolyogva él egy or­szág, afcol a gondot még hírből sem ismerik. Nincsen vám, az élet sokkal olcsóbb, mint Rómában. A Vatikán-állam zárt területe az ideális ér­telemben vett vámmentes zóna. Vám és fo­gyasztási adó nélkül jön be ide minden: ';szt es bor, Egyiptom dohánya és Anglia szövete, a cukor és a selyem I*yon gyáraiból. lehelet­vékony japán porcellánok és tubusokba ra­kott készítményei német gyáraknak. A vatiká­ni autók adómentes benzinnel szaladnak. Az élet ezért itt sokkal, de sokkal olcsóbb, mint pár lépéssel odébb Rómában. Amott: szűk uccák tra'toriáiban egy szerénv ebéd öt, vagy hat lírába kerül, itt: a svájci gár­da kantinjában havi tizenöt, vagy husz lírá­ért kapnak reggelit és ebédet a gárda katonái. És ez az ebéd bőséges, jó és ízletes. De ki lehet államnolgára ennek az ország­nak? A lateráni szerződés szerinit az, aki a Va­tikán-állaim szolgálatában áll és munkabe­osztása olyan, hogy állandóan a Vatikánhoz köti Ezer lakosa sincsen a világ legkisebb országának. Minden hónapban statisztika készül 1 vati­káni állampolgárokról. A legutoi'.ó hónapnak az volt « »UUitttU^p: Táonkilea» jyer,m«k született. Tiz fiu és kilenc leány. Velük együtt összesen 991 lakója- volt a pápa országának. Ezek között 745 volt vatikáni állampolgár. 246 idegen. A Vatikán 991 lakója közül 614 a férfi és 377 a nő. Az idegen állampolgárok túlnyomó része nő: a gobelirttjavitó apácák ezek. Anyanyelvére nézve a Vatikán laköí közül legtöbb az olasz, a számuk 837. A többi ík: 120 svájci — a gárda tagjai, ők szolgálatuk idejé­re automatikusan vatikáni állampolgárok lesznek —, 3 spanyol, 10 francia, 9 némert, 1 osztrák, 2 holland, 1 norvég,, 1 amerikai, 1 csehszlovák, 2 lengyel, 1 litván és 3 belga. Az idegenek vagy vatikáni állampolgárok hozzá­tartozói vagy az üzemeknél, építkezéseknél al­kalmazott mérnökök. A Vatikánon kivül élő alkalmazottak, a Rómában székelő kongregációk személyzete ha nem is állampolgárai a Vatikánnak, de élvezik az állampolgárok kiváltságait. Kötele­zö katonai szolgálat nincs a Vatikánban, de azért minden katonaköteles vatikáni állam­polgár besoroztatja magát az olasz hadsereg­be. Az Olaszországgal kötött egyezmény szerint ugyanis az a vatikáni állampolgár, akinek éle'te huszonhatodik esztendejében nincsen al­kalmazása a Vatikánban, automatikusan eU veszíti állampolgárságát, olasszá lesz, tartozik, mint ilyen Itáliában sorozásra jelentkezni és csak katonai kötelezettségének teljesítése után nyeri vissza a vatikáni állampolgárságot. Gya­korlatilag eddig ennek a megállapodásnak a teljesitésere nem került a sor, mert a vatikáni állampolgárok fiai eddig már húszéves ko­rukban kérték állampolgárságuk felfüggeszté­sét és besoroztatták magukat az olasz hadse­regbe. Van azután még valami, amiben ez az or­szág különbözik a világ többi országától. Itt nincsen politika, itt minden poli- * 1'izálás szünetel. A vatikáni állampolgárok gomblyukában nem lehet különböző politikai pártok jelvényeit látni. Még a fassio emblémáit sem. Vatikáni állampolgár semmiféle politikai szervezet, vagy párt tagja nem lehet. Egyedül csak egy­házi célú katholikus egyesületekbe léphet be tagul. Minden tényezőt hivatalába a pápa nevez ki Választások itt nincsenek. Korteskedni neiu lehet, a választások izgalmai nem korbácsol­ják fel az emberek idegeit és nyugalmát Az Osservatore Romano, a Vatikán hivatalos lapja — szerkesztősége és nyomdája, dübör­gő rotációsgépeivel ott van a Via del Pelegri­no végén — szintén nem politizál. Ezért irtam a cikkem elejére azt hogy az a kis darab föld, amelyet három oldalról év­százados falak ölelnek körül és amelynek be­járatánál hatalmas tömbből kifaragva ott áll az egyiptomi faraók obeliszkje: legboldogabb országa a világnak... fíaái 16b.

Next

/
Oldalképek
Tartalom