Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-21 / 16. szám

DELM ftöYAKOKSZAG SZEOF.D, §zerue*zta*«g' Somogyi ucea 22..Í. em. Telefon: 23-33.^K1adAhlvalal kölctilnkönyvtAr é» Jegyiroda : Aradi uccn &. 1 elelun • 1Í-OO. — Nyomda : LMw LloAi ucea Itt. Telefon I H^oO TAvtratl Vasárnap, 1934 Január 21. Ara 20 fillér évfolyam. 1©. »í. wmmm^mmmfmmtmmmim i .l..,juuij.mi ELŐFIZETÉS: Hnvontn helyben 3.20 Vidéken M Budapetlen 3.00, kUllüldOn 0.40 penqfl. ' Eg^-e* iiAm Ara h«tkUz­nan 12, vasár» é» Unnennnp 2U (III. Hlr« def«selc lelvMele farlia »zerlnt. Mente­lmi •« hélld klvélelável n^nontn rr^nel n tragédia utja Még egy-két próba, még egy kis készü­lődés s Madách Imre tragédiája elindul világgyőző ut^án \Te kóseredjíink el azon, hogy Az Ember Tranédiája előtt áll mé^ mindaz, ami már a Bál a Savoyban mö­gött van: a világ i • é n vfá^i' er. Habent fata sua libelli: a könyveknek meg van a maguk keserű sorsa s ebben a keserű sorsban sokszor osztályos az irő is. Ez nem az ember tragédiája, de tragédiája a miinek. Nem is az iró tragéuiája; — az irő tragédiája sokkal profánabb volt és sokkal meg-jvalázottabb s élete tragédiájában nem Az Ember tragé­diája jelentette a tm-í'-um páthoszát. Ez csak kedvtelés volt, vigasztalás s kerge­tése a fájdalma*? időnek, kedvtelés, de michelangelói erő és mielielan'je'oi ro­busztusság ébredt életre a fájdalmas sztre­govai napok alkotó, álmodó és teremtő narkotikum ában. Ugv érezzük, mintha a bécsi Burgszin­ház kapuin most a világ tárulna ki a ma­gyar költő előtt s a költő, aki most meg­szólal az idegen nyelv köntösében is em­berül és magyarul, valóban a világot je­lentő deszkákra viszi fel ennek a kis or­szágnak sorsát és tragikus hivatottságát. A \megcsonkult testben még lüktet az egész szervezetet tápláló sziv, a karokat levág­hatták és lecsonkithatták a lábakat, de az agy, a sziv, a lélek és a szellem töret­lenül és csonkiiatlanul él tovább és foly­tatja teremtő munkásságát. A bécsi bemu­tató ennek a munkának európai verni­százsa lesz, verniszázsa a begvöpesedett sirban nyugvó örökélő halottnak és örök­élő alkotásának. A szellem nagy alkotásai nem járhatják az operettek útját és nem arathatná'* le a bus, fekete iróipari alkotások sikereit. Évtizedekig várni kel­lett arra, hogy a halott könyvből a szín­pad élővé varázsolja a szépségnek, a ből­cseségnek, a költő álomlátásának s a pesszimizmuson áltüzese^ő vigasztalásnak mindazt a megrendítő erejét, ami1-"! sú­lyos ez az örökegy, örökmagános ez a Mont-Blanc-alkotás. Ezt kell nekünk exportálnunk, ez a ma­gyar kultúrfölény diplomáciája, ez a ma­gyar revirió igazolása, a nagy Mü, amit örök forgásra indított el örök pihenő al­kotója. Nem tehetünk róla, ha ennek a magaslati levegővel telíMt ünnepi égés­nek csöndjében is megharjuk a közna­pok lármáját: nem ghettohatározatok és nem verekedések, ne~> nvilas mozgalmak, nem hajrájelszavak és nem hurráfrázi­sok, hanem a szépségnek örökérvényű formai s örök időkre szóló alkotásai vi­szik szét hírét annak az országnak, mely töretlenül akarja folytatni a maga törté­nelmét s melynek meg is van ahhoz joga, hogy ne merfil:ön cl a történelemnélküli népek sorsának sötét mélységeiben. .1; Ember Tragédiája s a nemzet tragédiája igy kerülnek egymás mellé a magyar sors utjain s a költő igy lesz millió politikus­nál és százezer hadvezérnél különb veze­tője a győzelmes harcnak. A költő, aki ir, álmodik és szenved, küz­kódik egy beszenneyezett csókért és küz­ködik egy mély és szabad lélegzetvétel­ért, igy lesz ura a seregeknek, melyek a magyar kultura munícióival vonulnak fel visszaszerezni azt, amit az erő elveszí­tett s amit az uralom minden eszközével sem tudott megtartani. A költő nemcsak hadi dalnak eres-ti ^'"M/. a költő nem­csak vigas~'",:n és bátorítja az elesettet, a költő maga lesz a történelem szálláscsi­nálója. Térkének, szelvények, statisztikai adatok s a sírkövek pl.'bisrítuma mellett most a világnyilvánosság és világérdeklő­dés tribünjén megszólal a költő s a láng­észnek azzal az alkotásával, amely a világ­irodalmat gazdagította egyik legmélyebb és felrázó erejű alkotí -fival, követel i"az­sásjot és követel meghallgaLta^ást nemcsak Az Ember trag i a, hanem a nemzet traríé i a szímára is. Az Ember Tragédiáját a bécsi előadás tereli arra az útra, amelyre eddig csak a vergiliusi, dantei, miltoni és goethei nagy­ságok léphettek. A bécsi előadás emeli ki a Tragédiát a magyar nyelv bilincsé­ből s ami eddig csak a kü \:ödő érdek­lődés tárgya volt, most a világ köztuda­tában regisztráltatik be a legnagyobb em­beri alkotások közé. A költő sirja már nem a miénk, de a miénk marad örökre a költő élete. Az a kulturpropaganda, amit az elrabolt sir s az elrabolhatatlan élet folytaihatnak majd ezért a tragikus, min­dig csak vezetőiért szenvedő és vezeklő népért, többet jelent, több magot vet el és több kalászt arat, mint minden erőfe­szítésünk, minden produktivitásunk és minden kitartásunk együttvéve. Ez a tra­gédia az a nagy emelő daru, amelyik ezl a népet, ennek a népnek történelmi"külde­tését, kulturális hivatását s a teremtő ere­jét a világ nvilváno iga elé emeli s a vi­lágrombolás' idején is védett területként emeli fel s örök elválaszthatlanságot kö­vetel annak a földdarabnak, ahol Madách Imre bölcsője ri::0.ct s ahol Az Ember Tragédiájának nyelvén beszélnek a har­cok és köznapok hősei. Suvich bécsi tárgyalásai a magyar, francia és angol követtel Olaszország támogatja Ausztriái a függetlenségért vívott küzdelemben (Budapesti tudósitink telefon jelentése.) Bécs­ből jelentik: Suvich olasz külügyi államtit­kár bécsi tartózkodásának szenzációja az ál­lamtitkárnak a magyar, francia és angol kö­vettel folytatott tanácskozása volt. Az államtit­kár egymásután fogadta a követeket, akikkel hosszasan elbeszélgetett. A tárgyalásokról sem­miféle hír nem szivárgott ki, beavatott bécsi körökben ugy tudják, hogy a megbeszélésnek rendkívül nagy jelentősége van. Suvich látogatásának a bécsi hivatalos beál­lítás szerint jelentós eredménye van. Suvich nyilatkozatából nyilvánvaló, hogy helyesli az osztrák kormány belpolitikáját és Mussolininál oda fog hatni, hogy Dollfusst az önállóságért vívott küzdelemben támogatásban része­sítse. Gazdasági téren is nagy eredménnyel járt Su­vich látogatása. Az államtitkár amellett, hogy leszögezte magát Ausztria önállósága mellett, kijelentette, hogy Olaszország azon lesz min­denáron, hogy Trieszt Ausztria kereskedelmi ki­kötője legyen. A bécsi sajtóban Suvich elismerőleg nyilatko­zott az eseményekről. Kijelentette, hogy Olasz­ország támogatja Ausztriát, ez a támogatás olyan dunai rendezésben fog megnyilvánulni, melynek Ausztria nagv hasznát veszi majd. Suvich elutazását este 10 órakor a nácik ujabb tüntetésre használták feL Különösen a nagykörúton robbant igen sok pa­pir-bomba. A rendőrség rendkívüli eréllyel lé­pett közbe és sok embert letartóztatott A Népszövetség a saarvidéki szavazás szabadságáért és titkosságáért Genf január 20. Szombaton délután ismere­tessé vált, hogy a népszövetségi tanács meg­egyezett abban, hogy a Saor-vidék kérdésében közös nyilatkozatot ad ki. Az ülésen A 10 i s i olasz előadó felolvasta a megállapodást, amely a következő: — A Néüszö vétség kifeiti t a* akaratát, hogy mindenki kötelességét teljesíti, amely az l93o. évi Saar-vidéki népszavazással kapcsolat­ban vár reá azzal a céllal, hogy biztosítsa a sza­bad, titkos és becsületes választást Az előadó a tanács figyelmét felhívta a kö­vetkezőkre: — Vegye vizsgálat alá a rendszabályokat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom