Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-17 / 12. szám

<934 január 17. DELMAGYARORSZÄG A város dollártartozása Sajnálatomra és azon határozott kijelentésem dacára, hogv nem kívánok az önök igen tisztelt lapjuk belső munkatársával tovább polemizálni, egy percig sem tehetem — felszólításához képest — magamévá azon álláspontjót, hogy a város és a bank közti tárgyalásoknak már vége van, — azon szempontból, hogy a város törvényhatóságának valamely tagja errevonatkozó véleményét no nvilvanithassa. Evvel szemben kétségtelenül ugy áll a dolog, hogy a város vezetősége és a bank közti tárgyalások igenis befejeződtek és a város vezetősége most már aszerint, amint ezt helyénvalónak látja, vagy újból az illetékes bizottságok elé, vagy pedig a közgvülés elé viszi a kérdést. Ez pedig az az időpont, amelyben mindazok, akik e kérdésben felfogásuk és meggyőződésük szerint hozzászólni kívánnak. sőt akár jogászi, akár pénzügyi szempontból illetékeseknek tart iák magukat, álláspontjukat a nyilvánosság előtt hangsulvozni és indokolni, ép azon célból, hogv a közgvülés tagjai azután ezen különféle álláspontok alapján maguknak véleményt alkothassanak és ennek a közgyűlésen kifejezést adhassanak. Ez a feltétlenül egyedül helyes, természetes eljárás; lehet, hogy t. ellenfelemre nézve egy kissé kényelmetlen, amennviben az ő felfogásával nem maradhat egvedül a porondon. Ehhez képest igenis kötelességemnek tartottam épugy, mint ahogy Dettre ur az egyik véleményt nyilvánította, a másik véleményt az emiitett rövid néhány paragrafus idézésével szorosan jogászilag kimutatni, különösen azért is, mivel nem tudom eléggé hangsúlyozni azt. hogy nem helyes ezen kérdésben kizárólag csak a szorosan vett, az adott esetben nem eléggé világosan álló jogászi véleménvt szem előtt tartani, hanem igenis a pénzügvi helyzetet is. amelyre nézve városunknak feltétlen érdeke az ország elismerten elfő helyen álló pénzintézetével. amely eddig is nagy előzékenységet tanúsított, a lehető legiobb és barátságos viszonyt fenntartani és folytatni, annál inkább, mivel a bank az annvira kedvező mellékfeltételek felajánlásával előzékenységét ezúttal is bizonyította. Erre való tekintettel mondottam, hogy az 5.71-es szorosan jogi állásponttal szemben tekintetet érdemel az 5.— pengős ajánlat. Az elnökletem alatt álló váltalatnak e polémiába való keverését illetően leszögezem, hogv n?m való az sem, hogv Dettre ur vonatkozó állítását a nyilvános számadásra kötelezett vállalat közzétett adataiból meríthette és igazán hiábavaló munka volna magvarázni azt, hogy egy nagy pénzintézetnél való érdekeltséget jelént az, ha egy iparvállalat összeköttetésben áll vele. ugy nogv az iparvállalatnak állandó betétje van a banknál. Wimmer Fülön. Wimmer Fülöp soraira dr. Dettre János a következő sorok közlését kérte: Befejezem a vitát Wimmer Fülöp úrral, mert azt a rendkívüli jelentőségű kérdést, ami Szeged város és a Pesti Magvnr Kereskedelmi Bank közölt vár eldöntésre, nem engedhetem meg akár érzékenységből, akár hiúságból egy Wimmer—Dettre polémiával eljelentékteleniteni. Wimmer ur azt mondia, hogy a törvényhalósági bizottsági tagnak bármikor joga van véleményét nvilvánitania. Ez a jog valóban megilleti a törvényhatósági bizottsági tagot.de viszont mást meg megillet az a jog, hogv reflexiókat fűzzön annak a törvényhatósági bizottsági tagnak el járásához és véleményéhez, aki fkkor, amikor a város hitelezőiével tárgyal, a város érdekeivel szemben a hitelező álláspontja mellett foglal állást és a hitelező álláspontia elfogadtatásáért kezd polémiát. A tárgyalás még nincs lezárva: a város és a pénzintézet iogi szakértői még folvtatni fogiák megbeszélésüket. Fa a legenyhébb szót akarom használni. akkor azt mondom: kritikátlanság volt a tár^alós kezdeti stádiumában a várossal szemben a hitelező állásnontiának heIvességét vitatni s a lárgvalások befeiezése előtt sürgetni a bank feltételeinek elfogadását, amikor R város még iohh feltételekért harcol. Ennél többet nem akarok és nem fogok mondani s mivel pzt már ismételten elmondtam, kitérek az elől a kényelme* feladat elől. hogy Wimmer Fülöp ur további argumentumaival ¿rdemük szerint elbánjak. r. Dettre Jánosi Az örökbetoqadoíl lány pere az özvegy ellen (A Détmngyarország munkatársától.) 1930ban meghalt egy szegedi zenész, aki éveken keresztül egy zenekarban muzsikált feleségével, a tamburással. Az elhunyt zenész után maradt egy ház és egy örökbefogadott leánygyermek, Etelka. A ház haszonélvezete özvegyi jogon az özvegyé lett, a házat viszont a gyermek örökölte, aki időközben nagy leánnyá serdült. Etelka nemrégen ügyvédje uiján panaszt tett a járásbíróságon anyja ellen. Panaszában előadta, hogv az özvegy nem él özvegyhez méltó életet, a házba, amelyet ő örökölt apjától, vadházastársával lakik'együtt és ami a legnagyobb baj, őt, a tulajdonost nem engedi be oda. A bíróság több tárgyalást tartott ebben az ügyben. Az özvegy védekezett, a leány azonban bizonyított. Bizonyította azt is, hogy az özvegynek fferje halála után halott csecsemője született, ami magában véve is elég bizonyíték arrahogy nem él kifogástalan életet. A járásbíróságon dr. Lukács Ignác járása bírósági elnök kedden hozott Ítéletet az érdekes kereset ügyében. A biróság az özvegyet meg-i fosztotta az özvegyi haszonélvezet jogától és kötelezte, hogy hagyja el és adja át Etelkának a házat, mert viselkedésével érdemtelenné vált az örökségre. VAN POROSZ SZEN MAt.H>\l Szt. I«tv4n-tér Nem komira, .isurtílan <i«érene mait kisebb mwmyiséirben. mfnAsígenek megfeleld prima Raxataz£n TELEFON 11-26 Heivertfi 75 éves apósát, aki belehalt a sérülésekbe (A Délmagyarország munkatársától.) A szentesa vármegyei közkórházban két nappal ezelőtt beszállították Radics József 75 esztendős földművest, akinek testén bántalmazás nyonait fedezték fel az orvosok. Radics elmondotta, hogv veje, Szarvas Albert verte meg és ha meghal, akkor Szarvas annak az oka. Az öreg gazdálkodót ápolás alá vették Sebei oly súlyosak voltak, de nem halálosak, azonban vérmérgezés lépett fel amelynek következtében kedden reggel meghalt. A szentesi rendőrség azonnal kihallgatta Szarvas Albertet, aki nem tagadta apósa bántalmazását. Azzal védekezett, hogy az öreg kötekedő, házsártos volt és a verekedés is ugy kele;kezett, hogy megtámadta őt. Ezzel szemben a rendőrségnek az a gyanúja, hogy Szarvasnak útjában volt az öregember és mi.idenkénen igyekezett tőle szabadulni. Ezért is verte meg. A vérmérgezés ugy keletkezhetett, hogy Szarvas apósát valamilyen rozsdás fémtárgygyal bántalmazta. A szentesi rendőrség kedden reggel jelentette az esetet a szegedi ügyészségnek. Szegedről a vizsgálóbíró és a törvényszéki orvosszakértő szállott ki a helyszínre a vizsgálat és a boncolás megejtése végett. Szarvast őrizetbe vették. lopási bűnügy® Betört a szomszéd tanyába, mert nem volt felszerelése (A Délmagyarország munkatársától.) A rendőrség elfogta és kedden a biróság elé állította Falusi Lajos csorvai gazdálkodót többrendbeli lopással vádolva. Ezeket a lopásokat még évekkel ezelőtt követle el, de csak most került kézre. Habermann Gusztáv törvényszéki bíró Ítélkezett Falusi ügyében. A vádlott elmondotta, hogy éveken keresztül földmüves-napszámos volt. Több gyermeke született, akiknek nem tudott enni sem adni csekély keresetéből. Ekkor elhatározta, hogy földet bérel és igy próbál megélni. Mindössze az volt a baj, hogy a földhöz, tanyához semmiféle felszerelése nem volt és igy dolgozni sem tudott. Néhány kilométernyi távolságban állott egy lakatlan tanya, ahol sok minden használható dolgot sejtett. Heteken keresztül kiizUödött magával, végre rászánta magát a betörésre. Bemászott a tanya ablakán és onnan pokrócot, bögrét kaszát, kaszakövet és más apróságot vitt el. Később máshol is járt és miudenhonnan apróságokat vitt haza a tanyájába, Ezek segítőével sikerült u/jy-ahogy berendezkednie, A bii'ó ág a7 enyhi'ő körülménye1' T'vefembevételével egyhónapi fojjházra ítélte. Az ítélet jogerős. Felakasztotta snagét a ruhaszárító kőiéire (A Délmagyarország munkatársától.] Tegnap este az ujszegedi Gazdasági-te^r 47. számú házban felakasztotta magát ifj, Karsai Ferenc napszámos. Mire rátaláltak már halott volt Karsai régebben foglalkozott öngyilkossági gondolatokkal, ezérl hozzátartozói fokozottan vigyáztak reá. Tegnap este kilesett egy őrizetlen pillanatot és a ruhaszárító kőtélre felakasztotta magát. Búcsúlevelet nem hagyott hátra, tettének oka egyelőre ismeretlen. Holttestét beszállították a törvényszéki orvostan) intézetbe, ahol felboncolják. A rendőrséd megindította a nyomozást Elitéilék a szökött fegyencek betörőtársaságát (A Délmagyarország munkatársától.) Szökött fegyencekből álló társaság került kedden délelőtt a törvényszék G ö m ö r y-tanácsa elé. Molnár Mihály, aki 3 esztendei fegyházbüntetését töltötte a Csillag-börtönben, hónapokkal ezelőtt betegséget szimulált és a városi tüdőbe-* teggondozóba kisértette magát. Innen, várakozás közben megszökött és Orosházára ment, ahol találkozott Ri eke r Sándorral. Ricker szintén megszökött másfélesztendős börtönbüntetésének letöltése elől. A két fegyenc Oroshá-i zán több lopást követett el. Ricker tovább szökött Pestre, Molnár pedig Szegedre jött, ahol szintén több lopást követett el. A rendőrség ezután az egész társaságot elfogta az orgazdákká' együtt. Molnár és Ricker mindent beismert, az orgazdasággal vádoltak ellenben mindent tagadtak. A biróság Molnár Mihályt öt esztendei szigorít tott dologházra, Ricker Sándort 2 és félesztendei fegyházra. Kis Sándort orgazdaság miatt 3 hónapi börtönre Ítélte. Rokosin Katalin orgazdaság miatt 8 napi, S ü 1 e Miklósné, Ny á ri István és Nyári Istvánné tulajdon elleni kihágásért 20—20 pengő pénzbüntetést kapott. Rokosin Katalin az iéletben megnyugodott, a többi fellebbezett. tíz filléiTtártAsdij (A Délmagyarország munkatársától.) Bendkivül érdekes Ítéletet hozott dr, Scínvepler János törvényszéki biró egy nőtartási perben, A férjet régebben havi 10 pengő tartásdíj fizetésére kötelezte a bíróság. A feleség nemrég arra kérte a bíróságot, hogy a tartásdíj összegét emrlje fel. A férj ezzel szemben azt kérte, hogv ne emelié fel a biróság a tartásdíjat, ellenkezőleg szállítsa le, tekintettel arra, ho?y semmiféle jövedelme nincs és m'ég a tiz pengőket sem tudja fizetni. A férj bizonyította is, hogy jövedelme, vagyona ninrs ós igy a tiz pengő sem áll arányban anyagi erejével. A feleség ezzAl szemben ragaszkodott ahhoz, hogy a biróság bármennyit is megi él en résr.cre, Iiv történt au'.án, hogy a biróság havi 10, fillér tariásdiiyU-aeiéstére kötelezte a, fériéi*