Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-17 / 12. szám

1934 január T7. DEIMAG7 ÍRORSZÁG 3 Megsemmisítették a „Kass" ingatlanárverését Uj árverés: áprilisban (A Délmagyarország munkatársától.) Jelentette a Délmagyarország, hogy két jelzálogos hitelező, Czivin Vilmos 'és ifj Czivin Vilmos dr. Mezei Sándor ügvvéd utján megtámadta a Kass-szálló ingatlanárverését. Dr. Mezei többrendbeli előterÍ

" esz lést tett alaki okokra hivatkozva és ;érte az árverés megsemmisítését. A telekkönyvi hatóság most az előterjesztésnek helyt adott és az ingatlan árverését alaki okokból megrcmmisitette. A telekkönyvi hatóság egyúttal kitűzte az ujabb árverés határidejél április 18-ára és erről az árverési hirdetményt és a feltételeket keddet) délután az érdekelt feleknek kikézbesitette Az április 18-i árverés feltételei lényegesen enyhébbek a 3ecember 30-i "árverési feltételeknél. Czivinék erre vonatkozólag is előterjesztést tettek. Az első árverésen a vevőnek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát, tehát 18 ezer pengőt kellett letennie, mig április 18-án elegendő lesz 6 százalék, tehát 13.800 pengő, hogy valaki árverezhessen. Könnyített a hatóság a vételár kifizetésének űgvében is. A ré"i fellételek szerint a vevő a vételárat 15, 30. illetve 40 nap alatt volt köteles megfizetni az uj feltétel értelmében 30, 60, illetve 9C nap alatt. A könnvilett feltételek folytán nagyobb a lehetőség® annak, hogy az április 18-iki árverésen vásárlási verseny fog kialakulni. Egy évben: 2600 mun'ka&ely Megdöbbentő adatok a szegedi munkaviszonyokról — /I szakmunkások súlyos Helyzete - Hatvan százalékkal csökkent a háztartási alkalmazottak száma (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi hatósági munkaközvetitőhivata' mult évi tevékenységéről Lung Mihály, a hivatal vezetője érdekes és gondos beszámolót állított össze. Beszámolója szomorú képet ad a Szegőden uralkodó munka- és munkásviszon^okról. A beszámoló szerint a hatósági munkaközvetítő a mult évben 24.606 munkahelyet és 30.782 munkakeresőt tartott nyilván, a közvelitések száma pedig 24.140 volt. Az előző év adataival összevetve ezeket a számokat a munkahelyek s^ámn 44, a munkakeresőké 23, a közvetítések száma pedig 45 százalékkal emelkedett Az 1933. év munkapiacát körvonalazó számok látszólag a helyzet kedvező alakulását mutatják — mondja a beszámoló —, a számoknak ez a rejtélye csak akkor világosodik meg előttünk, ha pőrére vetkőztetjük a végösszegeket és a maguk meztelen valóságában látjuk a legnagyobb vidékimagyarváros "azdasági életének fluktuálását, szociális viszonyainak kontúrjait. A munkahelyek számának emelkedését nem követi méT a munkakeresők számáyarország legnagyobb cipő és harisnya áruháza. Szeged. K á r á ft z u c c a i 4. Ma latszik Széchenyi Mozi Budapesttel «év irtftbei! Az ellopott szerda. Leo,,lab,, mamrar ti'ra \ nak csökkenése sem, mert a munkanélküliek száma továbbemelkedett. Ez az emelkedés számszerűleg !s, de különösen százalékszerüleg jóval alul marad a munkahelyek számszerű és százalékos növekedésének. A munkakeresők számának ez a növekedése, ha le is tompitja a munkahelyek számában beállott változás kedvező megítélését, de annak jelentőségét letagadni nem lehetne, ha a számoknak ez a kialakulása a gazdasági élet természetes alakulásának lenne a következménye. Ha azonban a számokat levetkőztetjük, akkor kiderül, hogy a munkahelyek oldalán hatalmas méretű mesterséges beavatkozás alakította ki a kedvező számszerű eredményt. A ¡24.606 munkahely közül az ínség* munkára és szükségmunkára nem kevesebb, mint 21.939 munkahely esik, tehát a munkahelyek 89 százaléka és mindössze 2672. munkahely maradt fent, mint olyan, ameb^t a gazdasági élet biztosított« 1931-ben a szükségmunkaalkaTmak száma 3882, 1932-ben 14.126 és 1933-ban 21.934 volt; tehát 1932-ben a szükségmunkaalkalom száma 60, 1933-ban pedig s&^b 55 százalékkal nőtt A gazdasági élet áltaTnyrrJtoff"jffnnkslehetőségek száma 1932-ben 2883, 1933ban már csak 2672 volt, tehát ezen a döntd téren 7 százalékos csőkkenés mutatkozik. A szükségmunkahelyek száma viszont 82 százalékról 89 százalékra emelkedett és igy a gazdasági élet által nyújtott termé« szetes elhelyezkedési lehetőség arányszáma 18 százalékról 11-re csökkent Ez az eltolódás nyujtia a tényleces helyzet megdöbbentő képét Kimutatja ezután a jelentés, hogy a nyári hónapokban valamivel kedvezőbb volt a helyzet, amiből a javulásra lehetne következtetni, ha a kedvezőbb arányt nem rontotta volna le a téli hónapok arány* talonul kedvezöilenebb eredménye. A gazdasági élet által nyújtott munkalehetőségek 37 százaléka jutott a szaki munkásoknak, ezzel szemben a szakmunkások száma a munkanélküliek táborában meghalad* < fa az 50 százalékot, t&hát a szakmunkások helyzete a tegkedve* zőtlenebb* Az általános gazdasági helyzet ufabb romlására lehet következtetni abból is, hogy a házt"-,Jisi alkalmazottak elhelyezkedési lehetősége is tovább romlott. A munkahelvek száma ezen a téren öt éven belül 2767-ről 1123-ra, tehát hatvan százalékkal csőkkent. »Ez a szám világosan mutatja a gazdasági válság hatását a magánháztartásokra*"— állapítja meg a munkaközvetítő jelentése. A statisztikai ada'o'; más téren kedvezőbb arányt mutatnak. Minden munkaalkalmat, tehát a szükségmunkákat is figyelembevéve 1932-ben száz munkahelyre 146, 1933-ban 125 munkakereső jutott Megállapítja a beszámoló, hogy a közvetítési statisztikában a szakszervezeti közvetítő éri el a legmagasabb fokot a munkahelyek betöltésénél, aminek a szervezeti fegyelemben van a magyarázata és abban, hogy a szakszervezeti közvetítő a munkaadói megbízásokat felülvizsgálja és a közvetítést csak olyan feltételek melleit vállalja el, amelyek ugy a munkabérek, i mint a munkaviszonyok szempontjából kifogás alá nem eshetnek. A szakszervezeti