Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-14 / 10. szám

It DEIMAG7ARORSZACÍ Í931 január It. Páholy és erkélyszék A BELVÁROSI MOZIBA husz százalék kedvezménnyel Darabonként is kapha Ki a kiadó h 1 v a t a 1 á h a r> SZEBEN KKMA: EGy LEÁNy ELINDUL i Katinka a tavasszal lematurált. Már karácsonytól kezdve két könyökre támaszkodva ült a szobája nagy gyerekasztalánál, ideges ujjakkal szedte ki az oldalfésüt szép barna hajából és lankadatlan buzgalommal szántott végig haján. Nem is értette meg, hogy a fiuk hogyan készülnek viszgára, na és pláne matúrára, azoknak nincs fésüjük és nincs bubifrizurájuk, mert Katinka abban a korban élt, ahol kizárólag a médiknek volt bubifrizurájuk. Katinka töméntelen sok jegyzetet készített és ezeket a jegyzeteket szakadatlanul és kellő mérlegelés után, cserélgette osztálytársnőivel. A mérlegelés abból állt, hogy milyen közel állt hozzá az illető, aki a jegyzetet kérte. Ilyenkor matúra előtt nagy volt az összetartás. A lányok megszűntek riválisok lenni. Kárász tanár ur személyes kegyeiért megszántok stréberek, spiclik, vigyázók és bukásra kész egyénkék lenni, nem maradt más, csupán a nyolcadik osztály, a nyolcadik osztály, amely matúrára készül. Mindössze annyi maradt meg az egészből, hogy a jegyzetek kölcsönzésénél történtek kivételezések. Kárász tanár ur latint tanított ötven felé járt, az egyik kezét állandóan a zsebébe sülyesztve tartotta, a másikkal rendszerint egy elárvult és kissé megkopott kulcsot forgatott. Hogy ez a kulcs milyen zárt lett volna hivatva felnyitni, vagy egyáltalában szolgált-e valamiféle célt, azt örök homály fedte. Egy bizonyos, hogy sem a lányok az iskolában, sem pedig a sovány, szomoruképü Kárászné, soha sem látta, hogy az ura ezzel a kulccsal felnyitott volna valamit. Ennek a megállapításnak ellenére lélekszakadva rontott ura és parancsolója után le a négy emeleten, ha valami véletlen folytán a tanár ur az éjjeli szekrényen felejtette a kulcsot. Kárász tanár ur minden este szépen sorrendben ide rakta ki zsebének tartalmát, mely igen egyhangú és gyér volt. Ennek a rendszeres kirakodásnak sok értelme nem volt, mert az ágymelletti székre igen ritka alkalmakkor került más ruha mint az a bizonyos szürke csikós. Lelkiszükséglet számba ment a minden esti kirakodás. Valahogyan a gyermekkorban megszokott és férfikorban ieszokott imádkozást pótolta Kárász tanár urnái, mert Kárász tanár ur nem imádkozott sem reggel, sem este, ő csak kirakta zsebeit és elaludt, de Istenem, ki tudhatja, hogy azon a bizonytalan helyen nem Si/ámitják-e l>e ezt is. A tanár ur sovány volt, enyhén gyomorbajos, a körmeit tollszárral tisztította, feltéve, ha lyukas órája volt és az előzőnapi dolgozat füzeteket, melyeket javítás céljából hazavitt, otthon felejtette. Ha hűvös idő volt és már nagyobbacska szél lengedezett, elővigyázatosan sohasem mulasztotta el, hogy feleségétől vattát kérjen, amit aztán féltő gonddal elhelyezett nagy és kissé elálló füleiben, sőt hivatását meghazudtoló előrelátással még a zsebébe is sülyesztett egy darabkát, arra az esetre, hn visszafelé elvesztené az egyiket Szóval Kárász tanár ur nemének ahhoz a fajtájához tartozott, amely már minden jelentőségét elvesztette — az ellentétek vonzzák egymást — örök és helytálló igazságának körzetében. Már sehol másutt nem keltett legcsekélyebb lábkeresztberakást, hajigazitást, táska mélyéből előkerült púder meg rúzs használatát, csupán a lánygimnázium nyolcadik osztályában. Ez a lelkesedés primitív formák közt már az ötödikben megkezdődött, ahol viszont Kárász tanár ur a latin tanítást kezdte meg. Aztán fokozódott a lelkesedés egyre merészebben, egyre melegebben, egészen fel a nyolcadikig. Ide kulminálódott az egész. A matúrán aztán a lányok vagy keresztül mentek, vagy megbuktak, de egy bizonyos volt, hogy szegény Kárász tanár ur könyörület és kivétel nélkül, minden esztendőben megbukott a matúrán a nyolcadikosoknál. „Jél nézd kérlek, az öregnek vatta van a fülében s nézd kérlek a cipőket! Hát valami rémes!" És a tanár ur cipői valóban rémesek voltak, pedig erre a nagy vizsgára mindig a jobbik páit vette fel... De ezek a cipők eppen ilyen rémesek voltak egész esztendőn át, sőt! Miután rendszerint a rosszabbikat hordta, még rémesebb. Szóval nem Kárász tanár ur volt az, aki évről-évre megváltozott, roszszul készült és ennélfogva elbukott az utolsó, nagy vizsgán. Nem! Akik megváltoztak minden évben, azok a maturánsok voltak, akik a kezükben tartották immár érettségüknek irott bizonyítványát és ennek az érettségi bizonyítványnak szemüvegén át máskép láttak, helyesebben meglátták a vattát, meg a cipőt, amelyet rosszul szabtak, rosszul hordtak és pocsék módon vikszeltek ki. Katinka négy éven át nem látott mindebből semmit. Szépen illedelmésen ült a padjában és némi fölényeskedő lenézéssel állt fel a helyéről, mikor a tanár ur az osztályba lépett. Ez a fölényeskedő lenézés a tanár urnák szólt és ebben is benne volt a nyolcadikos púderja rúzs és hajfésüje. Mindössze azt a célt szolgálta, hogy Kárász tanár urat figyelmeztesse arra, hogy ő ugyan megteszi, mert kénytelen, de- a férfi, már mint Kárász tanár ur, vegye tudomásul, hogy ez csupán kényszerből történik, ez a felállással való tiszteletadás. Tulajdonképen neki kéne, hogy ez kijárjon a tanár ur részéről, mert hiszen utóvégre is ő a hölgy és a tanár ur a férfi. Nem ugy, mint ez még az ötödikben volt, ahol ő is mindössze ötödista volt és a férfi a tanár ur, még hozzá a latin tanár ur. A tanár ur azonban ezt a nagyon szépen átgondolt és megformált arc, szem és szájjátékot alig látszott észrevenni. Talán azért, mert a tanár úrban már valóban nagyon el volt nyomva a férfi, annyira, hogy alig maradt belőle valami. A nagyobbik részt a latin foglalta el, már pedig közismert dolog, hogy a latin tudomány erősen elavult dolog, nem igen lát meg mást, mint amit érdemes még ragozni, vagy legalább aminek meg van a maga akuzativusza. A OELMRGynUORSZnG REíiEAíp Katinka ugy tette le az érettségit, ahogy nyolc éven át tanult és vizsgázott. Jól. Az ókori történelem felett, nagyobb és objektívebb volt az áttekintése, mint abban a korban élő történészeké, akiknek feljegyzései, formái némileg primitívek lehettek és akik megközelitőleg sem voltak olyan jól informálva az eseményekről és ennélfogva nem is lehettek olyan tiszteletreméltóan precízek, mint T. Gy. ur, akinek könyvéből minden kétséget kizárólag, a lehető legnagyobb pontosággal megtanulta, nem csak az egyes csa,ák helyét, haderők számszerinti mennyiségét, egyes stratégiai húzások baklövéseit és ezeknek egyenes következményeit, hanem megtanulta azt is, hogy minő fenséges nagyszerűséggel viselkedett a Gracchusok anyja, Cornélia. Mucius Scaevola milyen előkelő nonchalencel nyújtotta be jobbját a tűzbe, hogy ez nemes egyszerűséggel porrá égjen és nem bujt el gyáván amögé a kitétel mögé, hogy — „esküdni megesküszöm, de a kezemet tűzbe nem teszem, mert az csak kettő van." — Nem. Egy Mucius Scaevola ilyet nem mondott, ö igenis bedugta. És efct Katinka nemcsak megtanulta, de miután jól érett lett, meg volt rá minden remény, hogy meg is fogja jegyezni magának egy egész életen át (Folyt k&v.) Br. Reifer Qszkárné kozmetikai intézete Szeged, Dugonics tér 11. I. em. telefonszám: 26—02 Arcápolás. Szépséghibák kezelése. Szőrszálak, szemölcsök, véglege? eltávolítása. Pénzkezelés Olcsó bérleti rendszer. Tanítványok kiképzése. Arcvizek. Arckrémek. Pouderek. » Helyi fogyasztékurák a legmodernebb villamos készülékkel. petrol-gázlámpa a falo barátja I téli esíén nappali fényt ad 2 fillér 1 órára E$keiraiJ>a»zriúi iái ÉLELMISZEREK: 3 doboz egytizedes Portugál szardínia —.88 1 doboz olasz szardella gyürü —.44 % darab citrom —.24 1 kg olasz narancs —.54 HÁZTARTÁSI CIKKEK: 2 drb fali virágkosár —.24 Stoppolófa 1 drb centiméterrel —.24 Drot vasalótalp —24 Tollporoló —24 ÜVEGÁRU: (3 drb boros pohár —.78 6 drb szines boros v. vizes pohár —.98 5 drb metszett boros pohár —.98 6 drb sima vizes pohár —.88 SZAPPANOK: 6 drh mandula szappan —.88 8 drb kézmosó szappan —.88 6 drb glicerin szappan —.88 4 drb illatos arcmosó szappan —.68 mm