Délmagyarország, 1934. január (10. évfolyam, 1-24. szám)

1934-01-04 / 2. szám

f 4 MAGYARORSZÁG 1*41 SZEGE». 8xerne»lt«»éa! Somogyi urcn 22.. 1. em. Telefoni 23-33.^K.tadóh!yotol kölcíünkönyvlAr é* Jegyiroda : Aradi ti rca felelőn : 13-00. - Nyomd® - L»w . .-ai ncrn 1». Telefoni 13'Oft. févlTiifl levélcím: Bé|m«ayncof»«AB Siegeil Csütörtök, 1934 Január 4. Ara 12 fillér X. évfolyam, 2. sz. ELŐFIZETÉS; Havonta helyt«»3.2« Vidéken es Budapesten 3.©0.lrUI»Wld«n pengd. * Egyes izAm Ara hétküz« nap ÍZ, vn»6r- é» Ünnepnap 20 1111. Hlrdetések lelvélele Imim szerint. Meg(e> leni'c heilíl kivételével nnnontu renne íl szövetkezet halála Talán kötelességünk volna, Hogy végignézzünk a szegedi cipőgyár történetén s felkutassuk azokat a tárgyi és személyi okokat, amelyek az összeomláshoz vezettek. Ez a szövetkezet, most azt mondják, összeomlott adósságai súlya alatt. De ez a szövetkezet az önálló exisztenciák százainak adott munkát, kenyeret, nyugalmat és életcélt. Voltak idők, amelyekben csak kedvezményt, csak előnyt, csak nyereséget látott a vállalat, de azt már nem tudjuk, hogy ugyanebben az időben a szövetkezet tagjai is ugyanilyen mértékben részesedtek a haszonban, az előnyökben és a kedvezményekben. A terhek most rájuk nehezednek s az ő exisztenciájukat döntik porba. A magyarországi szövetkezeti mozgalom minden erényét és fogyatkozását meg lehetne találni ennek a szövetkezetnek alapításában, működésében, virágzásában és kimúlásában. Mennyi személyi harcnak, mennyi kenyér-boxmérkőzésnek vált szinterévé ez a szövetkezet, a vezetők hányszor fordultak egymás és egymás kenyere ellen, a vitatkozás hangjai hányszor foglalkoztatták a szegedi közéletet s ezalatt a szövetkezet tagjai szorgalmasan, derékül s beöráletes munkával végezték kötelességüket, személyi torzsalkodások és érvényesülési kísérletek foglalták le a maguk számára azt az energiát és azt az időt, amit a vezetőknek kizárólag a szövetkezet s a szövetkezeti tagok ügyeinek istápolására kellett volna forditaniok. S ha most visszatekintünk a szövetkezet működésére s keressük az összeomlás okait, vájjon kinek nem jut eszébe, hogy a vezetés szakértelmének fokát s a vezetők hivatottságának mértékét kutassa. Gründolni jól tudtak, adósságot csinálni jól tudtak, torzsalkodásban egészen elsőrangút produkáltak, — de cipőgyárat vezetni tudtak-e? Ez a kérdés, ugy látszik, soha nem volt fontos. Akik az ellenőrzést gyakorolták, azok egész más szempontból teljesítették feladatukat. A cipőgyárnak voltak olyan vezetői, akik, amikor átvették a vezetést, a lakkbőrt nem tudták megkülönböztetni a bagariától. Ha a tájékozatlanság s a szak értelem hiánya hivatottá tesz valakit nagyipari vállalkozás vezetésére, akkor nem mondhatja senki azt, hogy hívatlanok vezették a szövetkezetet. S ilyen vezetés és ilyen irányítás mellett milyen horribilis hitelt élvezett ez a cipőgyár. A szegedi kisiparosok tönkrementek, mert nem volt annyi pénzük, hogy anyagot tudtak volna beszerezni s ez a szövetkezet százezrekre menő hitelt élvezett. Amit a kormány a pénzbőség dáriusi korszakában az iparpártolásra s iparpártolás ürügyével kortescélokra szánt, azt nem a rászorult kisiparosok élvezték, hanem protekcionált szövetkezetek. A szövetkezeti forma mindig jó volt arra, hogy a kisiparnak megszavazott támogatást a kisiparosoktól elvonja. Mintahogy a tyukkölcsönöket nem a tyúkok kapták, épenugy a kisipari hitelek sem a kisiparosoknak jutottak. Ezt a szolgálatot kitűnően betöltötték a szövetkezetek. A szövetekezet odaállott az utalványozó kormány és a kisiparos közé. A szövetkezeti forma a legkedvesebb társulási formája a mai kormányzatnak s a tegnapi kormányzat szellemének. A szövetkezeti forma segítségével akarták átformálni az egész gazdasági életet.A profitéhes részvénytársaság helyébe az altruista szövetkezetet akarták tenni. S mindennek megvalósítására a szövetkezet alkalmas formáció is volt, csak az volt a baj, hogy még a szövetkezeti gondolatot is kompromittálták azzal, ami a magyar szövetkezetek életében az infláció részeg korában végbement. A szövetkezetek tönkrementek, de az igazgatósági tagok jól éltek. Ez volt a magyar szövetkezeti politika, ezt a politikát választották a magyar gazdasági élet „áthangolására", ez a szövetkezeti mozgalom szolgált eszközül a maguk politikai és társadalmi felfogásának a gazdasági életben való érvényesítésére. Ámde — megbukott ez a felfogás és megbuktak a szövetkezetek. Ha ennek csak az lenne a következménye, hogy a szövetkezet igazgatósági tagjaiból szellemi szükségmunkások lettek, akkor még ki tudnánk" heverni a csapást. A sokkal nagyobb baj az, hogy felemésztették azt a pénzt s annak a pénznek tízszeres összegét is, amit a legközelebbi ötven évben a magyar állam erre a célra fordíthat és hogy ártatlan, szorgalmas, tisztességes, bizakodó dolgozók esnek áldozatul ennek a katasztrofálisan drága kísérletezésnek.' A szegedi cipőszövetkezet tagjainak küzdelmében mi nem tudunk igazságot tenni, de nem tudjuk megtagadni részvétünket azoktól, akik egész életüket a szövetkezet felvirágoztatására áldozták, akik soha nem tettek mást, csak dolgoztak becsülettel és dolgoztak hűségesen s most eladják fejük felől a tetőt s kezük alól a munkaeszközöket. Ez az eljárás a magyar szövetkezeti mozgalomnak s a közelmúlt szövetkezeti mozgalmak vezetőinek súlyos ítéletét tárja a nyilvánosság elé. Ujabb politikai meglepetések Bukarestben Az An^elescu-kormány lemondott, az uj miniszterelnök: Tatarescu Tovább tofylatják a vasgárdfsíák letartóztatását — Consíaníinescu ujabb vallomása a merényletről Bukarestből jelentik: Az a feltevés, hogy Titulescu állásfoglalása folytán elkerülhetetlenné válik a kormányválság, valóra vált. Angelescu miniszterelnök szerdán kormányának három napos fennállása után benyújtotta lemondását, amelyet a király elfogadott. Közvetlenül a lemondás elfogadása után a király Tatarescu Györgyöt hivatta magához, aki Duca alatt a kereskedelmi és ipari minisztériumot vezette. A király Tatarescut bízta meg a kormányalakítással, aki azonnal letette a miniszterelnöki esküt és nyomban átnyújtotta az uralkodónak a kormánylistát, ameiv azonban még nem teljes. A külügyi tárca betöltéséről még nem történi döntés. Titulescu a legújabb hir-k szerint uton van Románia felé és valószínűleg csak hazaér kezése után ad ják tudtul a kormány végleges megalakulását. Ugy látszik, hogy Tiiulescu befolyása érvényesült Tatarescu megbízatása esetében. Az egymást követő politikai meglepetéseket betetőzte az Angelescu-kormány lemondása, de még nagyobb feltűnést keltett, hogy helyébe Tatarescu kereskedelmi minisztert bízták meg a kormányalakítással. Tatarescu a szabadelvű ifjúság vezetője. Régi katonatiszti család leszármazottja, testvére Tatarescu István ezredesnek, aki nemrégiben kísérletet tett a romániai horogkeresztes párt megalakítására. Az egész országban tovább folyik a vasgárdisták letartóztatása. Brassóban letartóztatták a Vasgárda-szervezet vezetőségét, köztük Trifu elnököt. Ugyancsak Brassóban letartóztattak egy köztisztviselőt, aki társaságban helyeslően nyilatkozott a Duca elleni merényletről. Többek között azt mondotta, hogy akárki lesz Duca utóda, ez lesz a sorsa. Kolozsvárott letartóztattak egy diákot, mert elismerően nyilatkozott a Duca elleni merényletről. A Duca elleni merénylet ügyében kihallgatták Jonescut, a Vasgárda constanzai parancsnokát, aki beismerte, hogy a merényletet Cantacusino lakásán beszélték meg. Megállapították, hogy Constantinescu a merénylet előtt Cantacuzino lakásán húzódott meg és a merénylet napján utazott Sinalába. A merénylő kihallgatásakor kijelentette, hogy Duca ellen már akkor elkövethette volna a merényletet, amikor Sinajába utazott, de akkor Duca közelében volt Bratianu is, akit pedig a Vasgárda nem akar bántani. Ha akkor követi el a merényletet, Bratianu is feltétlenül megsebesült volna. Szerdán szembesítették Cantacuzino tábornokkal, akit szintén letartóztattak, min értelmi szerzőt. Constantinescu még előadta, hogyha az általa végrehajtott merénylet nem sikerűit volna, Duca akkor sem érte volna meg az újévet. Duca miniszterelnök hagyatéka között Cantacuzino herceg egyik levelét is megtalálták, amelyben azt ajánlotta, hogy hajlandó elárulni a Vasgárda minden tervét, ha a miniszterelnök ennek ellenében mandátumhoz juttatja és biztosítja, hogy a parlament egyik alelnöke