Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-22 / 290. szám

D É C M X G y X R (TK 5 Z X Gí Í9T5 3ecemKer 22. Karácsonyi nagy vásár rendkívüli ár\es%állUássall NwahhcntiO hniőnlegess&telf 1.36 la Krepp saién sálhendö 5.50 flanel putama 5?o Pécsi bé!el? bőrkez yiik nagyon olcsón Hernyóselyem fértüngek 2 gallérral 9.?0 Férfi divaka'anok legolcsóbban üamcsonvi reiiiamár. 3 pár la GFB harisnya Q 0(1 aranyozott dobozban D.uU* Karácsonyi pemamgp, Polláh Testvéreknél. Százéves fák a szegedi lonvákon (A Dólmagy&rország munkatársától.) Szeged virágairól, főleg fáiról beszélgetünk az erdők apjá­val, Kiss Ferenc ny. miniszteri tanácsossal. Ki ne ismerné az ő rajongását, amelyben nem kerül ellentétbe a tudós a költővel, ki ne tudná, hogy mit köszönhet neki az erdősítésekért a város? Ma is a szabadban tölti az élete nagyobb részét, bogara­kat tanulmányoz, ellesi a fák, a gyökerük titkát s elölte jobban megnyilatkozik a természet, mint más előtt, hiszen van a dolgoknak, a tárgyaknak is lel­kük. Két érdekes virágunk van, mind a kettő a Korzó parktükrében. Az egyik a „főispán tulipántja" né­ven ismert Magnólia obovata. alacsony bokorszerü, arról nevezetes, hogy először nyilik ki, még pedig szinte a szemünk láttára és gyorsan, a hu*os. ró­zsaszínű szirma s csak azok hullásakor búvik elő a levele. Kállay Albert szerezte Hollandiából, az egyik bokrot odaültette az ablakával szemközt, hogy mindig lássa, ha üdülést keres a hivatalos élet szürkeségében. A másik virág voltaképpen ía, Pnnlownla Imperlalls a neve, tökéletes színezetű, lilaszln a fürtös virága s a városház előtti bal pnrktükör balsarkában áll. Körülbelül ott, ahol vásárok alkalmával a subákat árulják. Hozzávető­legesen 30 éves, április végefelé van teljes virág­Iában. 3 Újszegeden, balról a nagy vlrágtükörben, ut mentén van egv ritka fánk, a japán eredetű Oinjrho biloha. amelynek hahiszonyszerü levele átmenet a tű- és lomblevelöek között. A tük ugyanis össze­nőttek s a tőből sugároznak kl a fővezér-erek. A Tiszafa (Ta-tn* baecata") kertekben fordul elő mint díszfa, de ritka a természetes lelőhelvén. ahol emberi kéz nélkül születik és fejlődik. Például a Bnkonvban. Nálunk Újszegeden van belőle néhány példány és a zsidó templom udvarán. Szeged ősfái a fehér nyárfa és a serevényfüz fulix rosmarlnifolia), ősfái a homoknak, igífzi bennszülötteknek mondhatók. A többit ugy telepí­tették Ezek közül néhány érdekes példánvt őriznek még. Például az alsó ásotthalmi és az erdőőri szak­iskola által kezelt városi erdő sarkán van. Rózsa Sándor fája. Hozzávetőlegesen 140 éves fehér nyárfa. 26 m*­ter magas, három és fél méter a kerülete, öreg em­berek elbeszélése szerint ennél a fánál volt a Ró­zsa Sándor-banda váltója, ezen jelezték szőrszá­lakkal, csomókkal, akárcsak a cigányok, hogy mer­re kell tartani, hol tönt fel csendbiztos, vagy üldö­ző katona. Az ujabb generáció, amely mindent jobban akar tudni, legendát is kötött öreg gallyaira. — Egyszer kergették Sándort gyorslábú lova éppen erre vitte, a fa alatt aztán elkapott egy ágat felmászott rá, elbújt a lombok között. A lova az­alatt tovább rohant, csak sokkal később vették ész­re a pandúrok, hogy a betvárvezér hiányzik róla. Addig azt hitték, a ló nyakára lapult, hogy nehe zebben érje a golyó. Most el nem tudták képzelni, hogy nyelte el a föld? De. Ismételjük, ez legenda s csak az ujabb év­járatunk tudnak róla. A régiek sose hallották. Egyébként a fa elég jó kondícióban van. Ha vi­gyáz magára, szerezhet néhány évtizedet az eddi­giek mellé. Hiszen a fehér nyárfa élettartama a 2 —300 év között váltakozik. A többi nyárfa legfel­jebb 100 éves lesz, ellentétben a tölggyel, mert az nem adja 5—600 éven alul. Persze csak akkor, ha "••ékében hagyja ember és istennyila egyaránt A Galambos-fa. is van vagy 1f50 éves a Kiss Ferenc miniszteri ta­nácsosról hivatalosan elnevezett erdő keleti szé­lén Szintén fehér nyárfa, 30 méter a magassága, 420 centiméter, a kerülete. Kiss Ferenc fájának még Kállay Albert főispán adta a megtisztelő ne­vet Ez volt Szeged legöregebb fája, fehér nyár, 180 éves, de ma csak a osonkja van meg, a Rivó­erd« keleti oldalán, Rókabögyöshöz közel. 1925-ben ugyanig egy szokatlan hevességgel dühöngő szél­vihar letörte az egyik nagy gallyát amely maga is impozáns fa volt. A tanyai gyerekek aztán, — ke­gyelet ide, vagy oda, ha kukoricasütésről van szó, — tüzet raktak az odújába 8 ettől a la elkorhadt Vetyeh&ton él a legnagyobb fehér nyárfánk olyan hatalmas ko­ronával, hogy annak magának 40 méter az átmé­rője — Csak 120 éves, mondja rá a szakember, agy véve a fa szerepét, mint ahogy a kilencvenen fe­lüli aggastyánok nézik le a hetven esztendősöket — Mit akar az a tacskói Zsebkendőt neki! Ennek a vetyeháti fehér nyárnak 320 centimé­ter a mellmagasságu átmérője, de van három olyan Impozáns három gallya, hogy azok sem engednek a 320 centiméteres kerületből. Magának a fának 7 és fél méter a kerülete. Gyö­nyörűen kifejlődött a legpompásabb talajon, amely megadja számára az élet minden lehetőségét Száz éves eperfa él a ruk! erdőben, a csőszház mellett A fák világá­ban szintén gyermeknek volna mondható, ha nem volna kivétel a maga nemében. Az eperfák ugyanis ritkán érnek el ilyen magas kort, többnyire, mivel kivágják őket. Fájuk ugyan nem használható min­denre, mert fest, azonban épp ezért a tulajdonsá­gáért lesz belőle pompás donga, páilnkahordók de­rekán. A mi magvarunk nem szereti a pálinkát ab­ban a fehér állapotában, ahogv kifőzte. Viszont az eperfahordó hozzájuttatja idegen anyag nélkül is sárgás színhez. Ennek a fának az a nevezetessége Is megvan, hogy még mindig hoz fekete gyümölcsöt Elgondol­ni ls fárasztó, hogy hány generáció evett belőle s hogy az ükapa ugvnnezt a zamatot érezte valami­kor, amit a késői unoka, mikor egy darab kenvér­rel felfegyverkezve felküldik a fára ebédelni. Egyébként hermafrodita s több rajta a him, mint a női barka. Híres még arról, hogy 15 év előtt 5 mé­ternyi magasságban egy gallya elvált a törzstől és az elválásnál képződött heggből léggyökereket hajtott Wellingtonia gigán tea annak az amerikai származású fának a neva, amelyből egyetlen példány van Szegeden az erdő* őri szakiskolában Ez a fa hivatalosan a tűleve* lüek családjába tartozik, (van benne valami a thu*| jából is), minden fák közt a legmagasabbra szokott megnőni, lesz 145 méter is, kerülete eléri a 18 mé* tert, ami mintegy 6 méteres átmérőnek felel meg. A mi fánk ma 18 éves. Volt belőle egy 20 éves pél­dány Pollék Samu nagykereskedő Arany Jáno«« uccai házának udvarán, de ennek megsérült a tör* zse s ezért elpusztult Szeged legmagasabb pontja az öttömősi erdőben Két bucka, amik 135 méter ma* gasságban vannak a tenger szine felett. (Maga Sz®* ged 80—82 méternyire.) A legmagasabb pontokat említve, természetei magasságokat értünk, nem tornyokat A két bucka platójára busz év előtt fe*1 kete fenyőket ültetett Kiss Ferenc. Idővel látvá­nyossággá fejlődnek. Az első szegedi erdősítések emlékét, a nagy Vedres István munkáját, Csenge» lén őrzi kilenc kocsányos tölgy és egy vadkörtefo Születési évük 1805 A csengelei és a vetyeháti fákat Kiss Ferenc ja«; vaslatára a város polgármestere természeti emlé­keknek minősítette. A többire nézve ls megtette már régebben a javaslatát a kérdéssel az egyetem* barátok természettudományi szakosztálya foglal* kőzik, amely bizonyára megtalálja a módját, ho* gynn kell megmenteni a további időkre is legöro­gebb fáinkat, ha már a szerencse folytán eddig élet» ben maradtak. 435 VENDEGLO MŰKÖDIK SZEGEDEN A vendéglösök a további engedélyek kiadásának be»r0ntetését kérik CA Délmaqijai ország munkatársától.) Az ipartörvény egyes engedélyekhez kötött ipa­roknál, így a vendéglős- és kocsmaiparnál is lehetővé "eszi. hogv a törvényhatóságok sza­bályrendeleti uto'i korlátozzák az ezentúl ki­adandó iparengedélyek számát, A szabályren­delet megalkotásánál a törvény szerint figye­lembe kell venni a helvi forgalmi és üzleti vi­szonyokat és azt is, hogy az illető városban az engedélyezett iparág hány ember számára nyújthat megélhetést. A szegedi vendéglősök szakosztálya leg­utóbbi ülésén megállapította, Szeged lakossá­gát tekintve a vendéalősök és kocsmárosok száma olyan naqy, hogy a meglévő engedélye­seknek iparuk qyakorhisa nem nyújthat meg­élhetési lehetőségei. Konstatálta a szakosztály, hogy ezidőszennt Szegeden 435 vendéglő és kocsma működik, ezzel szemben a 60.000 lako­sú Békéscsabán mindössze 60 a vendéglősök és kocsmárosok száma. Elhatározta a szakosztály, uogy fontos eg­zisztenciális szempontokra való hivatkozással, felkérik a város polgármesterét, hogv szabály, rendelet men alkot ásóval akadályozza meg ujabb vendéglős- és kocsmárosengedélyek kiadását. Indokul felhozták, hogv a kömvék Festményeket, képkereteket legolcsóbban vásárolgat Tóit) lcépkereiezőnél Tisza Caios körút 45. udm »» több városában a vendéglősök és kocsmáros sok létszáma már meg van állapítva a lakos* ság számához képest. *»zegeden ennek keresz­tülvitele a vendéglősö''- véleménve szerint azért is sürgős volna, mert a kizárólagos ital­mérők és kifőzdék az utóbbi években tulságo-r san elszaporodtak. Gaertner Marcel kiszabadult a fegyházból Vdc. december 21. Csütörtökön reggel sza­badult ki a váci fegyházból Gaertner Marcel vegyészmérnök, aki a Tisza-gyilkosságért 14 évi fegyházbüntetését töltötte ki. Gaertner, aki most 50 éves, kiszabadulása után azt mon-< dotta, hogy gróf Tisza István meggyilkolásá­nak napján felkereste a volt miniszterelnököt, akit arra figyelmeztetett, hogy meg akarják ölni. — Tisza egyá Italán nem volt megijedve és megköszönte figyelmeztetésemet — mondot­ta. 1919 október 21-én — pontosan egy évvel azután, hogy Tiszánál jártam — elfogtak; Szegedre akartam utazni, éppen a kupéban ül­tem, amikor letartóztattak. Bevittek a főkapi­tányságra, ott megmondták, hogy Tisza István meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem is ke­rültem többé szabadlábra. Gaertner Marcel kiszabadulása után elő­ször az édesanyjához sietett, aki Budapesten a Szent István-kórházban súlyos betegen fek­szik.

Next

/
Oldalképek
Tartalom