Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-22 / 290. szám
D É C M X G y X R (TK 5 Z X Gí Í9T5 3ecemKer 22. Karácsonyi nagy vásár rendkívüli ár\es%állUássall NwahhcntiO hniőnlegess&telf 1.36 la Krepp saién sálhendö 5.50 flanel putama 5?o Pécsi bé!el? bőrkez yiik nagyon olcsón Hernyóselyem fértüngek 2 gallérral 9.?0 Férfi divaka'anok legolcsóbban üamcsonvi reiiiamár. 3 pár la GFB harisnya Q 0(1 aranyozott dobozban D.uU* Karácsonyi pemamgp, Polláh Testvéreknél. Százéves fák a szegedi lonvákon (A Dólmagy&rország munkatársától.) Szeged virágairól, főleg fáiról beszélgetünk az erdők apjával, Kiss Ferenc ny. miniszteri tanácsossal. Ki ne ismerné az ő rajongását, amelyben nem kerül ellentétbe a tudós a költővel, ki ne tudná, hogy mit köszönhet neki az erdősítésekért a város? Ma is a szabadban tölti az élete nagyobb részét, bogarakat tanulmányoz, ellesi a fák, a gyökerük titkát s elölte jobban megnyilatkozik a természet, mint más előtt, hiszen van a dolgoknak, a tárgyaknak is lelkük. Két érdekes virágunk van, mind a kettő a Korzó parktükrében. Az egyik a „főispán tulipántja" néven ismert Magnólia obovata. alacsony bokorszerü, arról nevezetes, hogy először nyilik ki, még pedig szinte a szemünk láttára és gyorsan, a hu*os. rózsaszínű szirma s csak azok hullásakor búvik elő a levele. Kállay Albert szerezte Hollandiából, az egyik bokrot odaültette az ablakával szemközt, hogy mindig lássa, ha üdülést keres a hivatalos élet szürkeségében. A másik virág voltaképpen ía, Pnnlownla Imperlalls a neve, tökéletes színezetű, lilaszln a fürtös virága s a városház előtti bal pnrktükör balsarkában áll. Körülbelül ott, ahol vásárok alkalmával a subákat árulják. Hozzávetőlegesen 30 éves, április végefelé van teljes virágIában. 3 Újszegeden, balról a nagy vlrágtükörben, ut mentén van egv ritka fánk, a japán eredetű Oinjrho biloha. amelynek hahiszonyszerü levele átmenet a tű- és lomblevelöek között. A tük ugyanis összenőttek s a tőből sugároznak kl a fővezér-erek. A Tiszafa (Ta-tn* baecata") kertekben fordul elő mint díszfa, de ritka a természetes lelőhelvén. ahol emberi kéz nélkül születik és fejlődik. Például a Bnkonvban. Nálunk Újszegeden van belőle néhány példány és a zsidó templom udvarán. Szeged ősfái a fehér nyárfa és a serevényfüz fulix rosmarlnifolia), ősfái a homoknak, igífzi bennszülötteknek mondhatók. A többit ugy telepítették Ezek közül néhány érdekes példánvt őriznek még. Például az alsó ásotthalmi és az erdőőri szakiskola által kezelt városi erdő sarkán van. Rózsa Sándor fája. Hozzávetőlegesen 140 éves fehér nyárfa. 26 m*ter magas, három és fél méter a kerülete, öreg emberek elbeszélése szerint ennél a fánál volt a Rózsa Sándor-banda váltója, ezen jelezték szőrszálakkal, csomókkal, akárcsak a cigányok, hogy merre kell tartani, hol tönt fel csendbiztos, vagy üldöző katona. Az ujabb generáció, amely mindent jobban akar tudni, legendát is kötött öreg gallyaira. — Egyszer kergették Sándort gyorslábú lova éppen erre vitte, a fa alatt aztán elkapott egy ágat felmászott rá, elbújt a lombok között. A lova azalatt tovább rohant, csak sokkal később vették észre a pandúrok, hogy a betvárvezér hiányzik róla. Addig azt hitték, a ló nyakára lapult, hogy nehe zebben érje a golyó. Most el nem tudták képzelni, hogy nyelte el a föld? De. Ismételjük, ez legenda s csak az ujabb évjáratunk tudnak róla. A régiek sose hallották. Egyébként a fa elég jó kondícióban van. Ha vigyáz magára, szerezhet néhány évtizedet az eddigiek mellé. Hiszen a fehér nyárfa élettartama a 2 —300 év között váltakozik. A többi nyárfa legfeljebb 100 éves lesz, ellentétben a tölggyel, mert az nem adja 5—600 éven alul. Persze csak akkor, ha "••ékében hagyja ember és istennyila egyaránt A Galambos-fa. is van vagy 1f50 éves a Kiss Ferenc miniszteri tanácsosról hivatalosan elnevezett erdő keleti szélén Szintén fehér nyárfa, 30 méter a magassága, 420 centiméter, a kerülete. Kiss Ferenc fájának még Kállay Albert főispán adta a megtisztelő nevet Ez volt Szeged legöregebb fája, fehér nyár, 180 éves, de ma csak a osonkja van meg, a Rivóerd« keleti oldalán, Rókabögyöshöz közel. 1925-ben ugyanig egy szokatlan hevességgel dühöngő szélvihar letörte az egyik nagy gallyát amely maga is impozáns fa volt. A tanyai gyerekek aztán, — kegyelet ide, vagy oda, ha kukoricasütésről van szó, — tüzet raktak az odújába 8 ettől a la elkorhadt Vetyeh&ton él a legnagyobb fehér nyárfánk olyan hatalmas koronával, hogy annak magának 40 méter az átmérője — Csak 120 éves, mondja rá a szakember, agy véve a fa szerepét, mint ahogy a kilencvenen felüli aggastyánok nézik le a hetven esztendősöket — Mit akar az a tacskói Zsebkendőt neki! Ennek a vetyeháti fehér nyárnak 320 centiméter a mellmagasságu átmérője, de van három olyan Impozáns három gallya, hogy azok sem engednek a 320 centiméteres kerületből. Magának a fának 7 és fél méter a kerülete. Gyönyörűen kifejlődött a legpompásabb talajon, amely megadja számára az élet minden lehetőségét Száz éves eperfa él a ruk! erdőben, a csőszház mellett A fák világában szintén gyermeknek volna mondható, ha nem volna kivétel a maga nemében. Az eperfák ugyanis ritkán érnek el ilyen magas kort, többnyire, mivel kivágják őket. Fájuk ugyan nem használható mindenre, mert fest, azonban épp ezért a tulajdonságáért lesz belőle pompás donga, páilnkahordók derekán. A mi magvarunk nem szereti a pálinkát abban a fehér állapotában, ahogv kifőzte. Viszont az eperfahordó hozzájuttatja idegen anyag nélkül is sárgás színhez. Ennek a fának az a nevezetessége Is megvan, hogy még mindig hoz fekete gyümölcsöt Elgondolni ls fárasztó, hogy hány generáció evett belőle s hogy az ükapa ugvnnezt a zamatot érezte valamikor, amit a késői unoka, mikor egy darab kenvérrel felfegyverkezve felküldik a fára ebédelni. Egyébként hermafrodita s több rajta a him, mint a női barka. Híres még arról, hogy 15 év előtt 5 méternyi magasságban egy gallya elvált a törzstől és az elválásnál képződött heggből léggyökereket hajtott Wellingtonia gigán tea annak az amerikai származású fának a neva, amelyből egyetlen példány van Szegeden az erdő* őri szakiskolában Ez a fa hivatalosan a tűleve* lüek családjába tartozik, (van benne valami a thu*| jából is), minden fák közt a legmagasabbra szokott megnőni, lesz 145 méter is, kerülete eléri a 18 mé* tert, ami mintegy 6 méteres átmérőnek felel meg. A mi fánk ma 18 éves. Volt belőle egy 20 éves példány Pollék Samu nagykereskedő Arany Jáno«« uccai házának udvarán, de ennek megsérült a tör* zse s ezért elpusztult Szeged legmagasabb pontja az öttömősi erdőben Két bucka, amik 135 méter ma* gasságban vannak a tenger szine felett. (Maga Sz®* ged 80—82 méternyire.) A legmagasabb pontokat említve, természetei magasságokat értünk, nem tornyokat A két bucka platójára busz év előtt fe*1 kete fenyőket ültetett Kiss Ferenc. Idővel látványossággá fejlődnek. Az első szegedi erdősítések emlékét, a nagy Vedres István munkáját, Csenge» lén őrzi kilenc kocsányos tölgy és egy vadkörtefo Születési évük 1805 A csengelei és a vetyeháti fákat Kiss Ferenc ja«; vaslatára a város polgármestere természeti emlékeknek minősítette. A többire nézve ls megtette már régebben a javaslatát a kérdéssel az egyetem* barátok természettudományi szakosztálya foglal* kőzik, amely bizonyára megtalálja a módját, ho* gynn kell megmenteni a további időkre is legörogebb fáinkat, ha már a szerencse folytán eddig élet» ben maradtak. 435 VENDEGLO MŰKÖDIK SZEGEDEN A vendéglösök a további engedélyek kiadásának be»r0ntetését kérik CA Délmaqijai ország munkatársától.) Az ipartörvény egyes engedélyekhez kötött iparoknál, így a vendéglős- és kocsmaiparnál is lehetővé "eszi. hogv a törvényhatóságok szabályrendeleti uto'i korlátozzák az ezentúl kiadandó iparengedélyek számát, A szabályrendelet megalkotásánál a törvény szerint figyelembe kell venni a helvi forgalmi és üzleti viszonyokat és azt is, hogy az illető városban az engedélyezett iparág hány ember számára nyújthat megélhetést. A szegedi vendéglősök szakosztálya legutóbbi ülésén megállapította, Szeged lakosságát tekintve a vendéalősök és kocsmárosok száma olyan naqy, hogy a meglévő engedélyeseknek iparuk qyakorhisa nem nyújthat megélhetési lehetőségei. Konstatálta a szakosztály, hogy ezidőszennt Szegeden 435 vendéglő és kocsma működik, ezzel szemben a 60.000 lakosú Békéscsabán mindössze 60 a vendéglősök és kocsmárosok száma. Elhatározta a szakosztály, uogy fontos egzisztenciális szempontokra való hivatkozással, felkérik a város polgármesterét, hogv szabály, rendelet men alkot ásóval akadályozza meg ujabb vendéglős- és kocsmárosengedélyek kiadását. Indokul felhozták, hogv a kömvék Festményeket, képkereteket legolcsóbban vásárolgat Tóit) lcépkereiezőnél Tisza Caios körút 45. udm »» több városában a vendéglősök és kocsmáros sok létszáma már meg van állapítva a lakos* ság számához képest. *»zegeden ennek keresztülvitele a vendéglősö''- véleménve szerint azért is sürgős volna, mert a kizárólagos italmérők és kifőzdék az utóbbi években tulságo-r san elszaporodtak. Gaertner Marcel kiszabadult a fegyházból Vdc. december 21. Csütörtökön reggel szabadult ki a váci fegyházból Gaertner Marcel vegyészmérnök, aki a Tisza-gyilkosságért 14 évi fegyházbüntetését töltötte ki. Gaertner, aki most 50 éves, kiszabadulása után azt mon-< dotta, hogy gróf Tisza István meggyilkolásának napján felkereste a volt miniszterelnököt, akit arra figyelmeztetett, hogy meg akarják ölni. — Tisza egyá Italán nem volt megijedve és megköszönte figyelmeztetésemet — mondotta. 1919 október 21-én — pontosan egy évvel azután, hogy Tiszánál jártam — elfogtak; Szegedre akartam utazni, éppen a kupéban ültem, amikor letartóztattak. Bevittek a főkapitányságra, ott megmondták, hogy Tisza István meggyilkolásával gyanúsítanak. Nem is kerültem többé szabadlábra. Gaertner Marcel kiszabadulása után először az édesanyjához sietett, aki Budapesten a Szent István-kórházban súlyos betegen fekszik.