Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-10 / 280. szám

8 DÉLMAGYARORSZAG 1033 december Tö. G E-VI gyermek harisnya nagy választékban HÖFLE kesztyűsnél, Klauzál tér 3. EMLÉKEZÉS BRAHMS JÁNOSRÓL IOO-ik születési évfordulóján Brahms atyjának második gyermeke volt. Gyermeki kedefyére vall, hogy 17 éves koráig szeretett ólomkatonákkal játszani. Apja használható zenekari muzsikust óhajtott fiából nevelni, akit tánczenekarában is alkalmazott volna, ezért hegedűre és csellóra is taníttatta, a fiu azonban jobban szerette ezeknél a zongorát. Jellemző korai zenei fejlődésére, hogy egy impresszárió már 10 éves korában amerikai körútra akarta vinni s csak Cossel tanárjának sikerült e tervről lebeszélni a családot. 14 éves korában mint közreműködő szerepelt és alig volt 15 éves, mikor már önálló hangversenyt adott. 20 éves korában már nem elégítette ki becsvágyát, hogy hamburgi kiadóknak átiratokat dolgozzon és ezért elhagyva a szülői házat, Reményi Ede magyar hegedűművésszel hangvcrsenykőrulra indult. Hanoverben összetalálkozott egy másik magyar hegedűssel, Joachim Józseffel, aki az ottani zenekar hangversenymestere volt. Joachimot annyira meghatotta Brahms zongorajátéka, hogy Lisztnek irt érdekében, aki ezidőben Weimár zenei fejedelme volt. Liszt fogadta Reményit és Brahmsot, produkciójukat is meghallgatta. Később Gőttingenben Joachimmal jóbnrátságot kötött, aki Schumann figyelmét is Bralimsra Irányította. Brahms természetrajongó volt, szeretett kirándulásokat tenni, így jutott Düsseldorfba Schumannhoz. aki a „Neue Zeitschrift für Musik" című folyóiratban „Uj Utak" cim alatt profetikus látással mutatott rá Brahms nagy tehetségére s kifejezte hogy Brahms legmagasabb művészi kvalitása nem fokozatos fejlődés utján jött létre, hanem mint Minerva teljes páncélos vértezettél ugrott ki Kronos fejéből. Schumann Írása egész Németországban feltűnést keltett, csak épen a Wagner—Liszrt-pártiaknak nem tetszett, akik Br hmsot reakcionáriusnak nyilvánították. Brahms érezte Schumann c'kkelnek súlyát, de tudatában saját tehetségére s kifejezte, hogv Brahms legmagazelte müveit, fiatalkorú írásai közül sokat megsemmisített vagy átdolgozott, mig létre tudta hozni azt a formai tökéletességet, amit ma is legfőbb erényének tekintünk a zenei tartalom mellett. Brahms maga mondotta, hogy sok dalt kellett megírnia, mig egy használhatót tudott köztük találni. Másik mondása ¡s jellemző: „A toll nemcsak az irásra. hanem az írás tőrlésére is szolgál." fczen kijelentése igazolást ny®rt, mikor Bécsben Brahms híres Requiem partitúráját néztük, ahol úgyszólván minden oldalon törlések, •u-ngasztások, átírások stb. láthatók. Brahms ezentúl sokat utazott és hangversenyezett. Lipcsében ismerkedett meg Berlinzval. itt adták vissza látogatását Liszt és Comélius uéer, amire nagyon büszke volt. Koncertutazásai alatt Joachim és Schumann Klára társaságában ismerkedett meg Rubinsteinnel, Sfackhattsen Gyulával, aki később a Brahms-dalok leghíresebb tolmácsolója lett, továbbá Hanslick bécsi kritikussal, aki a Hrahms-muzsikát mint legfőbb ideált állítja szembe Wagner és Liszt zenei törekvéseivel. 1857-ben jutott először szerény álláshoz . Detmoldban, ahol a vegyeskar dirigense lelt, de állását csak 3 évig tudta tartani. 1862 b» n Bécsben telepedett le, ahol a bécsiek rajongása gyakran késztette nvilvános szereplésre, saját müvei dirigálásával is feltűnést keltett ugy, hogy a „Wiener Singakadémie" karm-stcr^é választotta. Egy régi testülettel szemben azonban nem bírta a versenyt, igy egy év múlva lemondott, pedig további három évre is megbízták a vezetéssel. Ujabb vándorévek következtek, ahol Joachimmal vagy Stockhausen énekessel koncertezett, e hangversenyek szép anyagi eredménynyel jártak ugy, hogy öreg szüleit is segélyezhette. Most már Bécs volt az a hely, ahová rendszeresen visszatért, az itteni muzsikuskörnyezet nagyon tetszett neki ugy, hogy 1872ben a „Gesellschaft der Musikfreund? <300 énekes és m -gfelelő zenekar) vezetését is elvállalta. Háromévi működés után itt is lemondott és csak mint dirigens és saját müveinek tolmácsolója szerepelt. A koncertkirándulásoktól eltekintve állandóan Bécsben lakott. művei a kiadóknál szépen jövedelmeztek; Koessler professror szerint Símr^rk az F-dur Szimfónia után 30.000 márkát fizetett, 1—1 nvitánvért 1500 tallért kapott. Szerénv agglegénvélet«»t élt, éveken keresztül a „Vörös sündisznó"-hoz cimzett kis vendéglőben fogyasztotta el ebéd'ét s gvakrnn ha társasága akadt, a vacsoráját is. Szerette a szivart, kávét s ritkán 1—1 pohár jó bort. Éjfél előtt mindig otthon volt és már kora reggel munkához látott. Bécsben a Karlgasse 4. szám alatt kétszobás albérleti lakásban lakott. Zeneakadémiai növendékVorunkban Brahmsrajongók voltunk, ezért 1805 nyarán Dohnányival és JJchtenberggel kimentünk Isrhlhe, felkerestük tanárunkat. Koessler Jánost, aki legjobb barátjának, Brahmsnak bemutatott bennünket. A bemutatkozás után Brahms őrömmel üdvözli Dohnányit. akinek zongorakvíntettjét Koessler utján már ismerte és ki jelentette, hogv e munkát ő is szívesen vállalná magáénak. Tőlem az orgonára irt Passacaglíát ismerte, mely később Brahms ajánlatára jelent meg esrv németországi orgonamügyüjteménvben. Délben Brahms az Esplanadc-kávéhnzban adott találkát, asztalánál csuna híres ember ült: Strauss János özvegve, a ffneíseí-rpiartett tagjai, Kalbeck Max költő, Műhlfeld Gusztáv klarinétvirtuóz, Koessler János és Mahler Gusztáv, a bécsi operaház igazgatója. Mahler rövid idő után felugrott búcsúzni, mire Brahms megiegvezte, hogy bizonyára hazamogv és behangolt ágyukat fog Szimfóniájába behangszerelni. Második látogatásunk Brahmsnál már csak a nagy halottnak szólt. 1897 április 3-án reggel minden szenvedés né'kül csendesen hunyt el A temetésre a Zeneakadémia tanárai részéről Koessler és Szendy, a növendékek nevében Dohnányi, Lichtenberg s én utaztunk föl. A magyar főváros részvéte külsőségeiben is impozáns volt. külön koszoruskocsi vitte a magyarok koszorúit: az Operaház, a Filharmóniai Társaság, a zeneakadémiai tanárok, a zeneakadémiai növendékek és a Nemzeti Zenedéjét. Az egész világ zenei intézményei képviseltették magukat, 25 kocsi szállította a koCIPŐK Telefon: 32—Ï6. mélyen leszállított árakon Hé- £S §3rclDÖ% râctânâl Kárász o. 3. sí. szorukat s ezek közt is feltűnést keltettek a magyarok óriási széles nemzetiszínű szallagjai. Fejedelmibb pompájú müvésztemetést azóta sem láttam. Bécs város által adományozott díszsírhelyen helyezték örök pihenőre Beethoven, Mozart. Gluck és Schubert szomszédságában. Többszöri budapesti tartózkodása eradmé-i nyezte a négykezes zongora átiratait „Magyar táncok" felett, melyek különböző letétekben nemcsak Hrahmsnak, de a magyar táncoknak is világhírnevet szereztek. A G-moll zongoramnntett utolsó tétele ála Cingara szintén maavar stílusban készült. Zenekari müvei közül Szegeden is ment 1913-ban és 1925-ben filharmónikusaink tolmácsolá«:**",n o ".-moll szimfónia és az akadéGéo nélküli tarffts onrtowas. Pép nélkUI » leguiabb szabadalmit „G S. II." MszOlékkel a le*mo-«ern«bb «''«írással készM 111?" nW foifrtsz* „jJtt S'»<on T«l. 9«—8» Oroszlán u 4 miai nyitánv. Karmüvei közül a Szegedi Dalárda vegyeskarának előadásában 1923-ban a ..Sors dala" kétkezer és 1925-ben a „Szerelmi keringő" négvkezes zongorakísérettel. Azonkívül a szegedi kamaraz^nészek is számos kamarazenemüvét iátszották. Brahms müveit méltatni ma már fölösleges, mnrt zeneszerzői kiválóságáról egész könwtổak beszélnek, igaz, hogv Brahms első hallásra col-—r>r nph«r munkát ad a hallgatónak, de ami más nagv müveknek is I>11PÍT'°I *S többszöri halígoHs n»An mindi?» t*bb és több szépséget árulnak el. Harmónirácló szemnontiából mindenesetre meréiwebb és enrélfopva érdekes?hb. mint a Schumann-muzsik*. ritmikai szemoonthól nedig rtrnhm<ot a Tiedngógusok mintául állít iák a növend*V»V el*. m»»rt Brahms különösen a kisérő szólamokban mindig uj ritmikai kérteteket tud fpltámi. Közmondásszerűvé vált szeretete a sinkopák s a témák ritmikai eltolása iránt. JMnfar Péter. ! Eüvat.férfikalapolc ron olosdrt O l. f, A R TeVv^rHtné1 Fürdőkádak fflr<1flV*lvh*lr, mosdók, an<ro Viozet. b?«16k A* TiinerfriVlrrTr plsKreM'l kivitelhnn I 94 NAndorná', KoMil'hL snerárut IS Tn' 3">-77. A hozzam plőmizolfícra hflhozo't kózimun» káiáhól minden «_ második darabot 'nCiyPII rajzo'om alö, a lesrnasryobb míntaváia^ztékkal rendelkező elfinyomdámban. — KázzeI hímzett zsebkendőket a kfizelpfi finnepek alkn'm'lhól rendkívül olcsón, usrvszólván té««n 'nqven tes áru"» a leir?«»r«AI»h *»•«» fimn hozom forgalom ha. Vejn kfrtmnnhaflzlrf OrntrIAn urcn 7. Jelszavunk: |ó firnf OlCSÖ ArAII. Ír. Reifer Cs^Várné kozmetikai intezete Szeged. Dugonics tér ti. I. em. Telefonszám: 26—02 Arcápolás. Szépséghibák kezeié««. szá'ak. szemölceflk. véa'eges ellávoHMsa Fénykeze'és O'csó bérleti rendszer. Tanlb vónyok kiképzése Arcvizek. Arckrémek Pou derek. i Helyi fogyasz-ókuráH a 'eqmodernelib villamos készülékkel.