Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-06 / 277. szám

tfÉLMAG/ARORSZAG 1953 december 6.' Nagy Karácsonyi Kcpkíállflást Sííct^r,^/?^TJ'J festőművészek müveiből: Iványl Gril tvald, Katona Nándor. SxUle Péter, Glatx OsxKdr. Révésx Imre. Tornyai Jánot. Edvi " z? * í?7°r' We"n<,nn *-*?»* stb. képeiből. Karácsonyt finneneK alka.mából ax eddiginél is hedvesőbb flzeté i fettétele*. vétolkényszor n^lknl merítokinthe'i I TTfl m F K E IMANN MIKSA. RfflT Nairy speciílis képkeretező miihely 1 Veress professzorhoz fordult akivel közölte a híreszteléseket Dr. Veress Elemér orvoskari dékán a legnagyobb felháborodással tiltakozott a rá­galom ellen. — Hallatlan — mondotta —, hogy szemé­lyemmel kapcsolatban milyen hamis és tel­jesen alaptalan híreket terjesztenek. Ez a kér­dés egyáltalában szóba sem kézült az órámon, nem is kerülhetett szóba, hiszen az előadásai­mat soha sem tartom délután, mindig esik dél­előtt. — Feltűnő, hogy ez már a második tenden­ciózus félremagyarázás. Az egyik szegedi lap teljesen elferdítve, hamis beállításban közölte a hétfői ülésen tartott beszédemet, amikor azt irta, hogy a közgyűlésen bejelentettem, hogy „a következő félévben egyetlen zsidó hallgatót sem veszüiv; fel." Ezzel szemben felszólalá­somban azt mondottam, hogy a kővetkező fél­évben egyetlen uj hallgatót sem veszünk fel. sem keresztényt sem zsidót, mint ahogvan a mult tanév második felében sem vettünk fel uj hallgatói. Ennek kizárólag tanulmánui okai vannak, nem akarjuk, hogy valaki a tan<'v de­rekán kezdje meg egyetemi tanulmányait. — A hétfői ülésen különben számos egye­temi tanár, két dékán és a rektor helyettese is meg jelent, csaknem valamennyien felszólal­tunk és az úgynevezett gettó-ha­Mroza'of határozottan helytelení­tett tk pahtmennyien. I alaptalanságát mi sem bizonyítja jobban, mint azt, hogy az én intézetemben, az élettani in­tézetben soha, semmiféle endzavarás nem tör­tént, előadásaimon a hallgatók vegyesen ülnek. felekezeti szempontból különbséget senki sem tehet közöttük, mint a mullban, ugy a jövőben sem. Nem is tudom megérteni, hogy milyen alapon terjeszthették rólam ezt a megdöbbentő rágal­mat. A bajtársi egyesültek memoranduma A bajtársi egyesületek hétfői gyűléséről ked­den hivatalos közlést adtak ki. Eszerint elhatá­rozta a gyűlés, hogy memorandummal fordul a kultuszminiszterhez és kéri hogy a szegedi egyetemen a következő félévre az eredeti nu­merus claüsnst léptessék életbe, valamint ké­rik azt is, hogy a parlament elé ter jesszen a miniszter olyan törvényjavaslatot, amely sze­rint az országos arányszámnak megfelelő, de legfeljebb 6 százalék eléréséig a zsidó hallgatók felvétele szüneteljen. Azzal folytatja a memo­randum, hogy a minisztérium adataival ellen­tétben a szegedi egyetemen 15.8 százalék a zsi­dóság számaránya. A memorandumot futár vi­szi a kultuszminiszterhez, akinek válaszát de­cember 20-ig kérik. A gyűlés — a közlés szerint — felkéri az ¿gyetemi karokat, hogy a tandíjkedvezmények 'M~ iitéfes<r ' Ami «5t és ösztöndijak odaítélésénél különös figyelem­mel legyenek arra, hogv a zsidó hallgatóság • nagyrésze előnyös vagyoni körülmények kö­njabb pletykát illeti, annak 1 zött éL A sszeaedi Ifftertílls párt állásfoglalása asz ecrjefemi nén>elí A párt táviratilag fordul a m/nfsz/ere5és a lcul/uszmi­nlsxler&ez — A gyors rendcsinálás érdelcében Intervencióra Kéri fel a polgármestert és Szeged Képviselőit Ax egyelem és a polgárság (A Délmagyarcrsrág munkatársától.) A sze­gedi nemzeti szabadelvű párt végrehajtó bi­zottsága kedden ül st tartott, amelyen több, mint kétórás megbeszélés keretében foglalko­zott a szegedi egyetem ereménveivel. Az ülé­sen az az egyhangú vélemény alakult ki, hogy a nemzeti liberális párt az egyetemi esemé­nyeket nem nézheti totyább tétlenül s hogy a helyzeten, különösen a különleges szegedi előz­mények figyelembevételével, próbál segíteni. A felmerült indítványok tekintetében még nem hoztak végleges határozatokat, de azt már is elhatároztak, hogy 1. küldöttségileg felkeresik a polgármestert, akinek az egyetem rektoránál való hatékony intervencióját fogják kérni, 2. táviratilag fordulnak Gömbös Gyula mi­niszterelnökhöz én Hóman Bálint kultuszmi­niszterhez. 3. felkérik a város három képviseWjét, Kéthly Annát, Körmendy Mátvást és Rassay Károlyt, valamint Baclf Bernát felsőházi tagot, hogy a képviselőházban, illetőleg a felsőházban sür­gessék a kormánytól a gyors rendcsinálást. Az értekezleten nagy megütközéssel tárgyal­ták a tegnapi gyűlésnek azt a határozatát, amely a szeqedi kereskedők és iparosok egy­része ellen irányult. A felszólalók elmondot­ták, hogy a szegedi egyet-m létesítéséhez szük­séges áldozalkészst'íben kivétel nélkül minden szegedi polgár résztveti, hogy az egyetem fenntartásával kar solatos nagy terhet minden szegedi polgár viseli ma is, tehát nem volt he­lyes a rektortól, amikor megengedte, hogy a szegedi polgárság áldozatkészségéből épített egyetem falain belül támadó modorban foglal­kozzanak a sztgedí társadalom ernies rétegei­vel. Megemlítették az értekezleten a felszóla­Csak GFB harisnyát vegyan »T95-« minden párért szavatosság Polldlc Testvéreknél FASOR SZÜNfiTORIU Budapest VII. Ker. Vilma királynő uí 8. lelefon 31-5-20. í Sebészet, belgyógyászat. szülészet, nőgyógyászat, idegosztály Olcsóbb mint bármely klinika vagy közkórház ülönszob,1h Napi ellátási d ¡1 10 ^engőté. « Kórházi pausálárak idegbetegek esetében továbbá szüléseknél.I lók, hogy az egyetemi ifjúság akkor, amikor a kultuszkormány a szegedi egyetem leépíté­sével foglalkozott, kivétel nélkül minden sze­gedi kereskedő és iparos támogatását és szoli­aaritását kérte, hogy az egyetem csorbitatlan­sága mellett tüntető plakátok ma is kinnt vannak zsidó kereskedők és zsidó iparosok ki­rakataiban és hogy ugyanakkor intéznek az egyetem épületéből ám dást a zsidó iparosok és zsidó kereskedők ellen. Több felszólaló hangsúlyozta ezzel kapcsola i tosan, hogy nemrégen fejeződött be az a harc, amelyet a szepedi társadalom, élén a szegedi sajtóval az egyetem csorbitatlanságáért foly­totatt és ameíy sikerrel végződött. Ebben a harcban — mondták a felszólalók — a legna­gyobb szerepet a liberális sajtó vitte. Nagyon sajnála'os lenne, ha az egyetemi ifjúság, de különösen egyes egyetemi tanárok magatartása azt eredményezné, hogy már az első legköze­lebbi alkalommal, amikor az egyetem érdeké­ben egységesnek kellene lennie a szegedi tár­sadalomnak, nem lenne ez az egység megte­remthető. A liberális párt a legköze'ebbi napokban újból foglalkozik az egyetemi tüntetések ügyé­vel. Divat férfilntapok nagyon oloaón POtLÁK Testvéreknél Rágalmazás! per a Hajósegylet elszámo­!ása körül (A Délmagyarország munkatársálóL) Szé­csi József és Paragi' V ince magántisztviselők feljelentést tettek Kövecs Antal mükőkészilő ellen rágalmazás és becsületsértés miatt A feljelentés szerint a szegedi önsegélyző Hajós­egylet októberi közgyűlésén, amikór az egye­sület veszteségeiről tárgyaltak. Kövecs Antal azt mondta felszólalásában: — A nyolcas bizottság is sápot húzott! A kél leljelc.itő: Szécsi és Paragi is tagjai voltak a nyolcas bizottságnak és ezért a meg­jegyzést magukra nézve sértőnek találták. Fel­jelentették Kövecs Antal rágalmazását és becsületsértésért Az ügyet tegnap tárgyalta a járásbíróság. A vádlott kihallgatása során el­mondotta, hog" mint a Hajósegylet választ­mányi tagja szólalt fel a Közgyűlésen, csak a jogos kritikát gyakorolta a nyolcas bizottság működ-se felett. Ismertette vallomásában a Hajósegyletnél lefolyt dolgokat. Rájöttek arra, hogy Pálfi Béla, az egyesület pénztárosa sza­bálytalan működésével jelentós kárt okozott az egyesületnek. A vizsgálat lefolytatásával nyolcas bizottrágot bízták meg, a nyolcas bi­ittság tagjaitól a vádlott a vizsgálat elején azt hallotta, hogy íz egyesület hiánya 15.000 pengő körül lesz. később azt mondták, hogy 10.000 pengő körül van a hiány, végül tudo­mást szerzett róla, hogy a bizottság 1000 pen­n/i körüli kárt állapított meg, mégis 2500 pen­gő megtérítésével kiegyeztek a volt pénztá­rossal. Bizonyítani kivánja azt is, hogy a nyolcas bizottság tagjai külön munkadijat kaptak a vizsgálat lefolytatásáért, a munka­dijat azonban csak hat tag, köztük a főma­gánvádlók is felvettek, két tag ellenben nem volt hajlandó felvenni a nekik felajánlott 100 pengő körüli összeget. A járásbíróság a kihallgatás után elrendel­te a valódiság bizonyítását a jogos magánér­dek és a közérdek megóvása cimén. A követ­kező tárgyaláson egész sereg tanút fognak ki­hallgatni annak mcgéllapitasa végett hogy a nyolcas bizottság befolyt-e az egyezkedések­be és valójában mekkora hiányt állapított meg a pénztáros működésével kapcsolatban. Azt is vizsgalat tárgyává teszi a járásbíróság, iiogy a nyolsas bizoitság tagjai a maguk ré­zére, a pénztáros ternére kikötöttek-e külön munkadijat. Tekintettel arra, hogy a Hajósegylet egyike a legnagyobb t. egyesüle­teknek, a járásbíróság tárgyalása iránt nagy az érdeklődés.

Next

/
Oldalképek
Tartalom