Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-05 / 276. szám

OED, Sserke*siM«g: Somogyi uccu -I l-m Telefon: 25-33.'KIndóhlTntol, kHlc«Hnk<lnyríAr «s teqytrodn Aradi nccn 8. Teleion s 13-<H>. - Nyomda : L«W l,lr»A» neca 1t>. Telelőn : I3^-oO TATlrnlI Kedd, 1933 dec. 5. Ára 12 fillér ^^ I*. évfolyam. 2T4. «2. ELÚFIZETESi Havonta helyben 3.ZO. vidéken 6» Budapesten 3.00, kUli«ld»n •-40 penqfl. + Egye* izAm Ara hétköinap 12, voíAr- «9 Ünnepnap ÍO illl. Hlrdelételc felvitele tarlia szerint. MeolrInnl hMtO klv«lel«vel nnnontn rennel Követendő példa Simor hercegprímás nevét ismeri a legújabb nemzedék is. Ismerik valamennyire Meszlényi Gyula szatmári püspök nevét is. Ez a két főpap a szereplője egy kedves kis történetnek, amely abban az időben játszódott le, amikor Meszlényi nem volt még püspök, hanem mint plébános tevékenykedett Komárom közéletében. Ezt a közéletet akkortájban különösen az izgatta, hogy milyen uton-módon lehetne hozzájutni leányiskolához. A komáromi iányos szülők ugyanis elképzelni se tudtak nagyobb sérelmet, mint azt, hogy leányaikat, kik majdan álmodozva fognak várakozni a mesebeli herceg eljövetelére, vagy nem tudják kellően kiképeztetni, vagy kora fiatalságukban idegenbe kénytelenek adni. A lányos szülők izgalmát átvette minden komáromi közéleti tényező. A lányiskola hiánya legalább olyan nagy sérelme volt a csendes dunántuli városkának, mint amekkora sérelme most az egész csendes vidékecskének, hogy havonkint legalább egy hétig az ország minden részéből féláru jeggyel lehet utazni NagyBudapestre. Már most mit csináltak a komáromiak? Elmentek a többi között Simor hercegprímáshoz. Meszlényi tolmácsolta a sérelmüket és kérelmüket. A bíboros meghallgatta a szónokot, azután igy felelt: — Szívesen segítelek benneteket, arról is lehet beszélni, hogy esetleg felépítem az iskolát, de legalább a belső felszereléshez járuljatok hozzá valamivel. A küldöttség tagjai összenéztek. Meszlényi ^edig tiszteletteljes jámborsággal válaszolt: — ígérhetem eminenciádnak a komáromi nők nevében, hogy a legszükségesebb belső felszerelésről, vagyis a leánygyermekekről bőven fognak gondoskodni. Hát ez az kérem. Valaki, nevezzük talán korszellemnek, bőven gondoskodott arról, hogy legyen elég vidéki kereskedőnk. Valaki, a találó rövidség kedvéért nevezzük ki ezt a valakit is korszellemnek, arról is gondoskodott, hogy a vidéki kereskedők mégse szaporodjanak el jobban, mint a sérelmeik. A tettes a jelen esetben nem olyan könnyen megállapítható valaki, vegy valami, mint a komáromi esetben. A sajtó egy része minden esetre állandóan hangot ad ezeknek a sérelmeknek. Amelyek, nem a sérelmet közvetlenül elszenvedő kereskedők, hanem az egész vidéki társadalom, tehát közel millió magyar sérelmei. Értekezleteken, gyűléseken, deklarációkon még se jutott tul ez a hét millió magyar. A mozgalom kereteihez nem tudta előteremteni a belső felszerelést. Mig most a debreceni kereskedők megmutatták azt az uj utat, acselekvések útját, amelyre lépni kell a kereskedőknek is és a legelemibb jogaiban megbolygatott minden más társadalmi rétegnek, ha élni és boldogulni nkar. Kérelmezés akár levélben, akár sürgönyben, nem talált meghallgatást. Különös kegynek kell tekinteni, ha egyáltalán — válaszoltak. Válaszbélyeg melléklése esetén is. Ezzel szemben az idén ősszel olyan bőkezűen ontják a budapesti féláru vasúti utazás kedvezményét, mint még soha. Itt már csak egy segít. Ha a tiltakozók közé beáll Budapest is. Abban azonban, hogy ez bekövetkezzék, túlságosan még se lehet bizni. Marad tehát, mint most már föltétlenül és halaszthatatlanul követendő ut, a debreceni. Kérem szépen, eleink nem hiába nyúltak az adómegtagadás jogához. Mi lenne például, ha az a kereskedő, akinek fizetőképességét kormányintézkedések gyengítik, kormányintézkedést kérne közkötelességeinek az enyhitésére és a lerovás halasztására. Azután itt van a másik eset. Ennek nincsenek történelmi előzményei. De történelmi név — Klebelsberg Kuno — ajánlotta. Élőszóval is. Cikkekben Is. Könyvben is. A politikai felfogás, különösen a pártállás mellett domináló szerepet kell betöltenie a hivatásának szentelt képviselői életben a várospolitikai, a gazdasági és kulturális hitvallásnak. Már régen meg kellett volna szervezni Szeged, Vásárhely, Miskolc, Debrecen, Pécs, Makó, Győr és többi város országgyűlési és felsőházi képviselőit városi programmal. Ezt a szervezést elvégezhette volna és elvégezhetné a kereskedő és iparos társadalom is. Mégis csak pipogyaság tűrni, hogy a városi érdekek képviseletére hivatott közéleti oszlopok passzivitása, esetleg csendes asszisztálása mellett érjék állandóan sérelmek a — városokat. A debreceniek helyes irányban tapogatódznak. De csak tapogatódznak. Azt a szellemet, amely az elhatározásukban megnyilvánul, el kell mélyíteni. Ez azonban csak egy módon lehetséges. Végre cselekedni. Cselekedni. Cselekedni. Liivinov az olasz hiválynáí Róma, december 4. MussoliniésLitvinov között vasárnap délben folyt le az első tanácskozás a Palazzo Veneziában. Az olasz kormányfőn kivül S u v i c h olasz külügyi államtitkár vett részt a megbeszélésen. Minthogy a tárgyaló felek közül senki sem tett nyilatkozatot, semmi közelebbit sem lehet tudni, hogy miről folyt a tanácskozás. Vasárnap este az orosz külügyi népbiztos tiszteletére bankett volt (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Rómából jelentik: Viktor Emánuel király hétfőn délelőtt 11 órakor magánkihallgatáson fogadta Litvinov orosz külügyi népbiztost. Most történt meg először, hogy orosz népbiztos audiencián jelent meg koronás uralkodónál. A kihallgatás külsőségei a legnagyobb ünnepélyességgel folytak le. Napy izgalomban tárgyalja a Ház a nyugdIJJavaslatot Gömbös miniszterelnök feltűnő Kijelentései a tisztviselőkérdésről és a parlamentárizmusról A n d a h á z i-K a s n y a Béla szintén bejelentette a gyűléssel kapcsolatban mentelmi jogsérelmet Ezután W o 1 f f Károly szólalt fel. Nem tartja időszerűnek és nem lát semmi törvényszerű okot sem arra, hogy 3.5 milliós áldozatot követel a kormány a tisztviselőktől. A kereskedők (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) A képviselőház hétfői ülésének váratlan eseménye Gömbös miniszterelnök Felszólalása volt, aki a nyugdijlörvényjavaslat vitája során érdekes kijelentéseket tett a tisztviselökérdéssel kapcsolatban. Érdekes kijelentést tett a miniszterelnök a parlamentárizmus kérdéséről is. Előrelátható, hogy a miniszterelnöknek ezek a kijelentései széleskörű vitára fognak alkalmat adni. Az ülésről részletes jelentésünk a következő: Budapest, december 4. A képviselőház hétfő délutáni ülésének elején az elnök meleg szavakkal emlékezett meg az elhunyt G r a e f f 1 Jenő munkásságáról. A Ház ezután harmadszori olvasásban elfogadta a Nemzeti Bank alapszabályainak módosításának becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot A nyugdí j javaslat vitá jának hétfői első szónoka B e r k y Gyula volt. Elismeri, hogy a javaslatnak vannak vitatható részei, de mindenkinek és minden politikusnak meg kell ha jolnia az egyetemes szempontok előtt, ha kell a népszerűség árán is. A legfőbb ok itt is a trianoni békeszerződés. Berky itt megemlékezett arról hogy Angliában a revízió ügyével kapcsolatban Eckhardt Tibor milyen nagv szolgálatokat tett a nemzetnek és hogy Bethlen István gróf angliai elóadása rátelte a koronát az »gö*z revízió« mozgalomra. Az egész világ közvéleményét ráterelte erre a legfontosabb magvar kérdésre. Ezután Di iűch ftdon be felentette mentelmi Jcga mertsérté^é! az al"vői svüle.sea történti kkel kapcsolatban. n' srlefewn ismertette »z »llen« megkísérelt revolverei merénylet részleteit és iparosok is azt kívánják, hogy a tisztviselő fizetése megmaradjon. Törődni kell a tisztviselők hangulatával, biztosaknak kell lennünk abban, hogyha a német forradalom elérkezik Hegyeshalomig, akkor minden magyar szive-lelke teljes erejével ragaszkodjék a magvar államhoz. Ezután Gombft-, miniszterelnök J állt fel szólásra. A javaslat az egész kormányé — mondotta. Nemcsak a tisztviselőtársadalom, hanem más társadalmi osztály is súlyos terhek alatt nyög. — őszintén megmondom — folytatta —, hogy Wolf Károly nem volt objektív. Nincs társadalmi réteg Magyarországon, amelytől áldozatot ne követelne az állam. Harmóniát és nem diszharmóniát kell teremteni. £n is voltam ellenzéki és szélsőséges álláspontot hirdettem, de én csak a nemzet egvetemesérdekeit szolgáltam. A parlament nem lehet vicces emberek terrénuma. Ha a parlament komoly kérdésekben viccelődik, ha nem tárgyilagos ha tudatosan maga alá ássa pozícióját, akkor nem tudom, felelős államférfinek mi kell. hojíy legyen az «¡határozása. Állandó zai ^ baloldalon: Ahál Ahá! — kiáltoz-