Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-31 / 296. szám

DECMXTJy XR OR SZXG TOö deeemuer 3TJ Hasznos tadnl, hogy Schmidthauer Mizetn lemindi ásványvize a hatékony forfás-sókban Európa leggazdagabb keserflvlze. innen Duca lakáséra mentek, ahol az özvegynek részvétüket fejezték ki. A magyar kormány bukaresti követe utján Őszinte részvétét fejezte ki a kormány előtt Dúca tragikus halála alkalmából. Duca temetése kedden lesz. A halottat a fővárosból U r z e n i községbe viszik és az ottani kápolnában helyezik őrök nyugalomra. A minisztertanács szombaton rövid megszakításokkal egész napon át együtt volt. A Duca özvegyénél tett részvétlátogatás után ismét öszszeült és részletesen megtárgyalta az ostromállapotról szóló rendelet . végrehajtási utasítását. Az elfogadott szöveget azonnal Sinajába vitték, ahol azt a király aláirta. Az ostromállapot vasárnapra virradóra, éjjel 12 órakor lépett életbe. Ettől kezdve a lapok csak agy jelenhetnek meg, ha a katonai cenzúra engedélyezi. Az ostromállapot ideje alatt minden politikai ügyben katonai bíróságok ítélkeznek. A minisztertanács határozata értelmében felmentik állásaktái mindazokat a közalkalmazottakat (a papsághoz tartozókat Is), akik terrorista jellegű politikai egyesülés tagjai K parlament megnyitásáig a belügyminisztérium és igazságügyminisztérium törvényjavaslatot dolgoz ki az állam védelméről/ Az igazságügyminisztérium meg fogja tenni a szükséges intézkedéseket abban az irányban, hogy szigorúan végrehajtsák as egyetemek fegyelmi szabályzatát és az ifjúsági egyesületek működésére vonatkozó uj rendeleteket A hadügyminiszter az újévi katonai szabadságokat beszüntette, így Jeni a tisztek, sem a legénység nem hagyhatja el csapattestét további intézkedésig. A délután folyamán az a hir terjedt eJ, hogy a letartóztatott Codreanu Vasgárda-vezért meggyilkolták. A hir nem bizonyult valónak. A délután eseménye volt Nae Jonescunak, a „Cuvantul" főszerkesztőjének letartóztatása. A Cuvantul élesen támadta Dúcát és támogatta a Vasgárdát fl kormány kiáltványa Bukarest december 30. A kormány kiáltványt intézett a néphez, amelyben kijelenti, hogy a gyilkosságot minden román fájdalommal és felháborodással vették tudomásul, a merénylet ellen az egész világ lelkiismerete is tiltakozik. Dúcát, amint hőshöz illik — kötelességteljesítés közben érte a haláL Emléke mindig élni fog, mint a hazafiúi önfeláldozás legmagasabb foka. A román nép súlyosan elitéh a gyilkosságot és egyúttal súlyosan vádolja azokat, akik a megfélemlítés és a bün eszközével as ország vezetőinek elpusztítására, az ország megsemmisítésére és határainak összeomlására törnek. A kormány felszólít minden igaz románt, hogy legyen segítségére a közrend fenntartásában, a nyugalom biztosításában és a mielőbbi njjáépilés müvének végrehajtásában. A Vasgárda sorsot IMZ... Constantinescu, a merénylő szombaton elmondotta, hogy a Vasgárda tagjai között sorsot húztak és a gárda három tagját jelölték ki arra, hogy Dúcát meggyilkol ja. A három kijelölt viszont egymás között húzott sorsot és Constantbiescura várt az a feladat, hogy a merényletet végrehajtsa. Elhatározásuk szerint két társa csak abban lett volna segítségére, hog ha Constantinescunak a merénylet nem «L ürült volna, akkor ők léptek volna akcióba. Eddig több, mint 100 vasgárdistát tartóztat-, tak le. Valamennyiüket beszállították a buka-i resti katonai börtönbe. ' Semmit sem saütálok — montíja a gyilkos A párisi Intransigeant tudósítója beszélgetést folytatott Duca gyilkosával. Constanti-i n e s c u ki jelentette, hogy a gyilkosságot már egy hete elhatározták. — Tegnap este érkeztünk meg Sinajába — mondotta —, a váróteremben szétváltunk és el-j határoztuk, hogy valamennyien külön fogunk „dolgozni". Egy pillanatra a tömeg közé keveredtem és a vasúti kocsik közelében találtam magam. Egyszerre csak azt hallottam a hátam mögött, hogy valaki igy szól: — Miniszterelnök Ur. t Megfordultam és ekkor szembetaláltam magam Dúcával. Ekkor egyik kezem a vállára tettem. másik kezemmel pedig halántékon lőttem, ezután még háromszor lőttem egymásután Duca nyakszirtjére. — Nem sajnálja tettét? — kérdezte a tudósító. — Nem — felelte Constantinescu, — semmit sem sajnálok. Engem nem a politikus érdekelt, én az embert akartam megbüntetni. "|0 CIPÓT ZSURKO vásárolhat Cipőim saját gyáramban készülnek a legjobb minőségű anyagból legújabb < Ivat szerint Tá jékoztató árak: N ö f cipők 6 50-1Ő1. Férfi cipők S-50»1AL és sárclpök, gyermekcipők nagy választékban. Kossuth Lajos augárut 6. Usuk-Pusuk, avagy atyafiak föltekintése Irta Móra Ferenc - l - Osnk-pvsak, — ez vagy mundául van mondva, vagy maoriul, nem tudom kívülről, ugyan belülről se, de gondolom, az nemcsak nekem mindegy, hanem az olvasónak is, mikor úgyis minden mindegy már itt A fö az, hogy szolgálhatok a jelentésével. Mikor a munda ember, vagy a maori ember usuk-pusnk, az annyi, mint mikor a magyar ember k i p k e d-k a p k o d. Hogy mundáéknál, vagy maoriiknál van-e most kipkedés-kapkodás, azt nem tudom, de hogy minálunk nagy az nsuk-pnsnk, azt a maga szemével láthatja mindenki, ogyan érezheti a maga bőrén is. Mindazáltal a címbeli szép ikerszóból nem lesz politikai cikk, mert én nem tudok ködöt markolászni. fin reális ember vagyok s ugy látom, az a bajunk, hogy mindig olyan fühöz-fához kapkodunk, amelyiknek magának is segítség kell. Nekünk két-három gazdag rokont kellene találnunk, de inkább hármat, mint kettőt Mert kettő arra kellene, hogy jobbról-balról támogassa roskadozó tetemünket, míg a harmadik etetne pénzzel; mire aztán mink azt mondanánk az egyszeri székellyel, hogy nem kell mivelünk annyit bajlódni, jó lesz nekünk úgyis, ha egyen fognak és ketten etetnek. A közjót óhajtom szolgálni azzal, hogy nyelvtudományi alapon föltekintem legújabb rokonainkat, a m un dák a t, meg a maorikat • Vörösmarty Mihály azt tartotta a magyar fajról, hogy „testvértelen ága nemének." Lehet, hogy meg is tudta volna indokolni ezt az elméletet, de az csak olyan költői indokolás lett volna. Már pedig ez a kérdés a tudósok dolga, akik szerénykedtek is benne eleget Az nem baj, hogy ahányan voltak, annyifélekép vélekedtek, igy legalább nagy atyafiságra tettünk szert másfél, vagy harnMdfél világrészben. Bádenzék szerint rokonaink a finnek, Vámbéry szerint a törökök, Bálint Sándor szerint a tatárok, Jules Marthe azt derítette ki, hogy az etruszkok voltak a Halbőr Förgeteg Jánosok ősei — notabene a Halbőrök néhány nemzedékkel előbb még Halbrokrok voltak, — a baszkokat is gyanúba vették már, mint eleinket s kulturfölényünk még a szumirok idejéből származik, akik hogy milyen világelile emberek voltak, abból is kitetszik, hogy a városukat is Ur-nak nevezték. Velics Antal a kinait ismerte fel testvérnemzetnek, összeboronáltak bennünket Homérosz görögjeivel is s hogy kilegyen az atyafiság kerekre, akadtak magyar tudósok, akik arra Is találtak nyelvi bizonyságot, hogy a magyarok valaha — zsidók voltak. Ha a jó Isten tájékozva van mai közviszonyainkról, ezeknek most bizonyosan extra-szurkot fizet odalent a Lucifer tartományában. Ámbár az is lehet, hogy kegyelmet találtak a szine előtt, tekintettel arra, hogy a zsidó-magyar rokonság tndós hitvallói leginkább magyar papok voltak, pár száz évvel ezelőtt A lelkes Horváíh István száz esztendővel eeelőtt már egész másképp csinálta a dolgot. Azt nem vállalta, hogy a magyarok zsidók lettek volna. Hanem kimutatta, hogy a zsidók magyarok voltak és az egész ótestamentumban magyarul beszéltek. Igenis kimutatta, még pedig olyan világosan, hogy azt az is megérti, aki soha a tájékán s« járt az összehasonlító nyelvészetnek. Nabndonozor annyi, mint Nagybnnkővalhadonászóur — a ne-bolondozzonaozur szépnevü etimológiája, tudósán szólva, minden tudományos alapot nélkülöz. A Szalmanosszár nem lehet más, mint Nagyszalmaszár, amiből az is kifüntk, hogy a próféták félegyházi dialektusban beszéltek. (Tudniillik ott még most is nasszára van a fölmagzott kukoricának.) B e b e k a meg onnan kapta a nevét, hogy rebegett az ajka, mikor meglátta Jákobot; apja pedig, a furfangos őstermelő, aki minden áron a fájós szemű és öregebb lányát akarta előbb elsózni, olyan öreg volt már akkor, hogy alig állt a Lábán, azért említik a «zent könyvek csak m magyar néven. Én mindig kedveltem Horváth Istvánt, még most is elolvasom minden irását, ha kezembe kerül a száz évvel ezelőttről való Budapesti Szemle, amit akkor ugy hivtak, hogy Tudományos Gyfljt e m é n y, s az is volt az a maga idejében. Abból tudva azt is, még pedig éppen nagyérdemű öregkollégám tanulmányából — Horváth István is könyvtárigazgató volt —, hogy honnan ered a magyar eskü szó. Ideírom, hogy piroljon érte az Etimológiai Szótár, amely máshol kereskedett azért, amit Itt készen kapott volna. Onnan ered bíz az, hogy mikor az averoo kánja. Baján nevezetű, Slngldunumban, vagyis Belgrádban békét kötött a törökökkel, nagy hitet tett rá a kutyahitü. (Igenis, kutyahitü, meg ne húzza érte a fülem valami kánok utóda, hogy én ilyeo kegyelet nélkül beszélek az onk]Íjainkról. Ugy mondják a régi krónikák, hogy kultusz-állat volt náluk a kntyu és kettéhasított kutyára tették az esküt Mindenesetre elmés dolog volt, hogy mikor hűséget fogadtak, akkor a hűség szimbólumát trancsirozták fel, nem Is történt az huncutság nélkftl, ahogy én a vajda és históriáját ismerem.} Elég az hozzá, hogy az avar fejedelem megdobbantotta a földet a felkoncolt kutya tetemeinél és fölnézett a Nagvisten felé, mondván: — E s s k ü, ha én ezt az 0 császári felségével kötött véd- és dacszövetség! szerződést valaha megszegném. Hát innen származott az eskü sző, aki rendes ember, el ls hiszi, mert az avarok unokái azóta is eleget mondogatják, hogy „üssön meg a ménkű!"