Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-28 / 293. szám

ff DELMAG7ARORSZÁG 1933 december 28: Mgévi nam vásár vendkivUti ávleszáUHással í [ la hírem men sál^gflö 5.501 flanel ptilama 5?o ] Egernyáseiyetn fértifngek 2 gallérrá 9.T0| Férfi dfcatftajasofr I e n a I c s ó h b a n 3 SJÜStTSS3Z 610. UIIM nMMr. Mm Testvéreknél. fliiaHheimő IflilőiHf öe.ssWeM 1.50 Pécsi feéteU itóröezlyüft nagy-in elcsótt m rgüiámáp. hagyta a kormánynak azt az intézkedését, hogy a Nemzetek Szövetségének közbenjöttével megállapított I. és II. számú jegyzőkönyveket aláirta és az azokban foglalt kötelezettségeket elvállalta. Ezeket a jegyzőkönyveket iktatta azután a nemzetgyűlés az ország törvényei közé. A szanálási törvény formája keret-töi> vény volt. Ez, mint fennebb is említettem, magában foglalta a Népszövetséggel kötött két megállapodásnak a jegyzőkönyvét, melyekhez széleskörű, a nemzetgyü* lés pénzügyi szuverénitását majdnem felfüggesztő felhatalmazás járult. A szanálási törvényben foglalt I. számit jegyzőkönyv tulajdonképen egy nyilatkozat, amelyet az angol, a francia, az olasz, a román, a szerb-horvát és szlovén és a csehszlovák kormány képviselői tettek. A nyilatkozat azzal kezdődik, hogy az aláírók kormányaik nevében azt jelenük ki, hogy: »Midőn Magyarország pénzügyi és gazdasági helyreállításának munkájához segédkezet nyújtanak, kizárólag Magyarország és az általános béke érdekében és megfelelően ama kötelezettségeknek, amelyeket már akkor vállaltak, midőn elfogadták a Nemzetek Szövetségiének tagságát, ünnepélyesen kijelentik, stb.c Ez ünnepélyes kijelentések egyrészt arra vonatkoztak, hogy a kormányok tiszteletben tartják Magyarország politikai függetlenségét, területi épségét és szuverénitását, ezzel szembeji a m. kir. kormány a többek között azt is kijelentette, hogy »tartózkodni fog minden ténykedéstől, amely ellentétben állhatna Magyarország gazdasági és pénzügyi helyreállítása céljából közösen kötendő egyezmények szellemével, avagy veszélyeztethetnék azokat a biztosítékokat, amelyeket az aláíró hatalmak a kölcsönadók érdekeinek védelmére megállapítottak«. A II. számú jegyzőkönyvben a magyar kormány képviselője elfogadta a Nemzetek Szövetségének tanácsa által megállapított kötelezettségeket és kormánya nevében a következő nyilatkozatot tette. A magyar kormány megállapítja a fokozatosan megvalósítandó reformoknak és a helyreállításnak a programját, amely nagy vonásokban a pénzügyi bizottság jelentésében van körvonalozva. Ez a program egymás utén következő hat hónapos időszakra osztva részletezte a vállalható kiadások maximumát, az adókból beszedendő összeg minimumát és a deficit maximumát, a szóbanlévő időszakolt mindegyikére külön-külön. A program megállapodást tartalmazott azokra a részletes javaslatokra nézve is, amelyek a kiadások különböző kategóriáinak csökkentésére, valamint az adóknak a magyar kormány javaslatai alapján részletcsert megállapítandó tételekre való felemeléséin vonatkoznak. Az egésznek pedig olyaxl programot koll alkotnia, amely megfelelően végrehajtva 192Ö. évi junius hó 3Ó-íg egészséges és tartós alapokon képes biztosítani — a biztonság szempontjának megfelelően megállapított széles határok között — az állam valamennyi bevételét és kiadását tartalmazó költségvetés egyensúlyát. A szanálási törvény, amint láttuk, abból a megállapításból indult ki, hogy a külföldi kölcsönre feltétlenül szükség van, mert a gazdasági erejében és a szolgáltató képességében megrendült ország önmagában Kern volna képes az államháztartás deficitjét eltüntetni. Erre a célra a Népszövetség 230 millió aranykorona külföldi kölcsönt garantált, melynek ellenében a kormány a Népszövetséggel egyetemben 1926. év végéig féléves költségvetéseket készített. E költségvetések aranykorona alapon Voltak megállapítva, emelkedő bevételekkel. Az első felérnek a deficitje 175.6 millió aranykorona volt, amely félévről-fél évre folyíönosan csökkent Á deficitek fedezésére szolalt a külföldi kölcsön. 1926. évi második félév, a készített előirányzat szerint, már 13 millió korona felesleggel zárul. A kölcsön biztosítására a magyar 'állam lelifitfttte - vámjövedák, cukoradó és dohányjövedék nyers bevételeit, a sójöVedék tiszt n j<". d?l .ét, sőt ha a főbiztos szükségesnek látta volna, még más jövedelmeket is, kivéve az államvasút bevételeit. A fe*:t általánosságban v;SoSTflpyWVek alapján a szanálási müvelet megindult. A Népszövetség főbiztosául J. Smith bosztoni jogász-pénzember nyert megbízást. A szanálási müvelet megkezdését erős kritika előzte meg. Hivatkozás történt arra, hogy a szanálási akció megkésett és hogy az Ausztriában két esztendővel azelőtt megkezdett szanálási műveletnek már hire is könnyebbséget és gazdasági fellendülést idézett elő, mig nálunk meglehetős bizalmatlansággal néztek a szanálási akció elébe. A szanálási akció mégis eredménnyel zárult. Az ország lakossága, ha ttem is örömmel, de abban a tucatban vállalta és viselte a kétségtelenül jelentős közterheket, mert meg volt győződve arról, hogy a szanálási törvény könyörtelen végrehajtását eredmény fogja kisérni, aminthogy ez ugy is történt. Hogy azután a szanálási müvelet sikeres befejeztével mi történt? az tudott dolog, ha azzal a történeti távlat szempontjából foglalkozni ma még nem is lehet A szanálási müvelet közel tiz éves megkezdésének évfordulóján hálával kell megemlékeznünk legelsőso^han az ország lakosságának magatartásáról, mely legfő. ként tette lehetővé a szanálási müvelet sikeres befejezését, de az elismerés hangján kell megemlékeznünk a Népstsövelsé« főbiztosáról, J., Smith-ről is, akinek céltudatos és főleg megértő működése biztosította a szanálási müvelet sikeres végrehajtását. Régi erdlnek visszatérését a hagymától várja Malcó Mii moná a J&agymasxináiKátus igazgatója és ass export intései felügyelője (A Délmayarország makói szerkesztőségétől.) Makó gazdaság1' és kereskedelmi élete az utóbbi két évben olyan nagyot hanyatlott, hogy méreteiben jóval meghaladja ez a visszaesés az egész országban tapasztalható átlagos hanyatlás méreteit. Ebben a nemrég még virágzó mezőgazdasági városban az utóbbi két évben szinte teljesen leállott a gazdasági élet lüktetése. Az alföldi városok éléről egyik utolsó helyre zuhant Makó. Vájjon mi ennek az oka? Hiszen speciális termeivényei: kinemesített hagymájá, világhírű lova ma is meg vannak ¿s nem csökkent lakóinak országszerte ismert szorgalma és vállalkozási kedve sem. A hanyatlás okai persze itt is összetettek és szorosan nem különíthetők el azoktól az okoktól, amelyek ma világszerte megáll''sra, sőt visszafordulásra kényszeritik a gazdasági erőket. Hogy azonban Makónak a hanyatlása meghaladja az átlagos nívót, annak speciális okaira élénken rávilágít az a statisztika, amelyet most készített el a makói hagymaszindikátus igazgatója: Grün Imre. E statisztika szerint az 1328 —28. évi hagvmate3-mc1ési kampány exportjából 5,000.000 pengőt vettek be a makói termelők és kereskedők. A következő évben, vagyis 1929—30-ban már 4.800.000 pengőre zuhant ez az összeg, de még szembetűnőbb ez •». zuhanás az 1930—31-ik évben, amikor a hagymaexport hozama összesen Gsak 1,600.002 pengőt tett ki. Sajnos, a zuhanás itt siem állt meg s az elmúlt 1931—32-ik év hozama már nem éri el az egy és fél millió pengőt sem. Ezek a saámok « reflektor fényességével Világítanak reá átokra az okokra, ameiyek megállásra parancsolják Makó város gazdasági éréit fiaárt áll«.tt ma« a makói ul*Uk forgalma, ezért jutottak a tönk szélére a makói kisiparosok, ezért mondott csődöt Makón az utóbbi időben minden szociális, kulturális és kereskedelmi megmozdulás. Igen, Makó város gazdasági és kereskedelmi életének az ütőereiből annak a négymillió pengőnek a hajtóereje hiányzik, amellyel ebben az évben is kevesebb folyik be hagymából, mint befolyt az 1928—29-iki h agymaszezonban. És mi lesz a most következő évben? Hiszen Grün igazgató számítása szerint a mostani kampányban, még kétpengős áremelkedést számítva is, csak 1,300.000 pengő folyhat be. De az így befolyó minimális összeg gazdasági hajtóerejét is elnyelik a hátralékos adók és kamatok. Mi Jesz velüik, kérdik a kertészek? Taláu legilletékesebb erre a kérdésre választ adni Tuka felügyelő, az export intézet makói megbízottja. Ö3sze kell hozni a valóságos kertészeket — mondotta a kertészek előtt tett nyilatkozatában Tuka felügyelő —, azután arra kell törekedni, hogy olyan hagymát bocsássunk a külföld rendelkezésére, amely minőségében verhetetlen. De meg kell szervezni a kereske. delmet is. Akcióképessé kell tenni a szövetkezetet és igy lehetővé kell tenni, hogy a 'kereskedelemből származó haszoa egy resze is visszamenjen a termelők kezébe. Általában arra kell törekedni, hogy a legjobb hagymát hozzál; forgalomba s a termeléssel és forgalombahozatallal csak valóságos és hivatásos kertészek és kereskedők foglalkozhassanak. A köz érdekében el kell tünniök a kontárkertészeknek és a kontárkereskedelemnek. Ez az, amit megtehetnek a kertészek a saját érdekükben és e város érdekében. És, hogy ennek a megtételére valóban felkészültek, azt mutatják azok az akc'ók, amelyeket a hagymanemesiíés, az őstermelő kertészek tömörítése és a szövetke-: Itt irdak^un indilollak • WWM NMHHIVMI.