Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-24 / 292. szám

T033 derember 24. DM MAGYARORSZÁG Tela on i 17—92. AfaoiMc) év 1935.* Tisza L?jos Yisra (.»'oj körű'. A féláru utazások Irta dr. báró Tunkl Tamás Élénk figyelemmel kísérem a kereskedelmi és ipari körök országos megmozdulását, amely a Budapestre irányuló már-már állandó jellegűvé váló íéláru kedvezményes utazás ellen indult meg. Meg kell állapitanom, hogv n kedvezményes utazasokat az ország -linden résziből igen sokan veszik igénybe és bizonv a magvar vidék vásárlóközönségének ekintélyes részét elvonják a helvi kereskedelmi és Ipari piacokról. Meg kellett azonban állapitanom azt is hogv a közönség nagymérvben való Budapestre özönlésének célja közvetle nül nem vásárlás, hanem inkább a rzórakozás. miközben azonban szükségleteit is beszerzi. Ezzel a mt-gállapi'ással azt kivánom leszegem' hogv Budapest mint világváros vonz.i a nagyközönséget. a maga látványosságaival, modem szórakozóhelyeivel. a vidékiek számára önmagában is élménvszámb? manó forgilmával ér ha mind ez l iányozna Budapestről, a féláru kedvezménves vonatok üresen futnának oe a fővárosi pályaudvarodra. Nem lehet rossz néven venni tőlem, hogy ez ű£gyel kapcsolatosan elsősorban Szeged érdekel és ennek a városnak kivánom visszaszerezni — még hozzá kamatostól — amit a Máv. — saját szempont iából helyes elismerésre méltó — üzletpolitikái; a lie vi kereskedelemtől és ipartó' "Ivont. Egészen könnvü lenne a dolom. ha azt ajánlanám, hogv a budanesti félni utazásokkal szemben vivjuk ki a városunknak az ideirányuló sorozatos kedvezményes utazásokat. Ennek azonban gyakorlatilag o?m sok értelme hnne, mert Szegednél hiánvzik. ami Hudapestn«'! megvan: a szin, a nvü/.sgő élet, az ezernyi érdekesség és látnivaló, amiért érdemes utazni ís igv adott eseben Szeged pályaudvaraira üresen futnának be a filléres von itok. Tárgyilagos szemm?l tudom nézni Szegedet. Látom és tudom, hogy nincs ebben az országban még egy helv, amelv olvan gvorsan tudná nsszimi'á'ni a Mai kö*é érkezett idegen», aki azután o'van szegedivé válik, akár a bennszülött. De tudom azt is.nogy sajnos, ez a város nélkülöz minden vo-izó erőt. Egy csendes, nyugodt. eseménytelen helv. ahoi nyugodtan, •••mpósan folvik a mindennapi élet. de ezentúl nincs semmi. Nagy hibábp ^sik Szeged akkor, amikor a maga jelentőségét túlozza. Lokálpatriotizmusa a legszebbnek, a legérdekesebbnek látia a városát. Azt hiszik ebben a városban hogv a csodálatosan szin Dóm- ér neeoHotta az iregenforpalom problémáiát. A m*gam részéről pedig nem hiszem. nogv lenne Európában ötszáz olyan művészlelkű ember, aki a Dóm-tér művészi kiképzi- miatt sok ezer kilométert utazna. Nem hiszem Togv a nagy o-gona kedvéért egy egész emberöltő alatt tiz művésznél több venné útirányát Szeged felé. Nekünk p dig nom 500 és n'-m tiz idegenre v*n szükségűnk egy él°t alatt, hanem évenkint 15— 50.000 sok időt itt töltő idegenre. aki kőll és aki itt iól akarja érezni maqát és itt akar he. tekig élni. M'nt so'<al utnzott e"vén. bá'ran állitom. ho^v e cél elérésébe a város minden adottsággal bir. Igenis van mód arra. hogy Szeqedet vonzová érdekessé és ezzel idegenfomt,lomra alkalmassá legyük. Gondol ;unk *sak vissza a mesterien megrendezett Szabadtéri Játékok oomoás sikerére és e fenséges előadássorozat idegenvonzó erejére. Sokszor nallottam ezt a jelszót: „Szeged Fürdőváros", de ugy látom, hogy e jelszó csak frázis maradt, amin pedig mindenki csodálkozik, aki a Tisza partján a több. mint két kilométeres kezdetleges, de remekül kiképezhető strandot látta már. Fol van méf Szegeden kívül ebben az országban i'ven hatalmas lehetőig!? Kgv modern város közepén két kilométeres strand, amellyel csaknem közvetlenül kapcsolatos egv páratlan szépségekkel bővelkedő hatalmas park. Ezzel cs»k világhírű tenser! fürdők dicsekedhetnek. Ha Szeged e természeti adományokat kiképezi ugy. ahogyan azt a mai kor igényei megkívánják és egyéb tekintetben is kiépíti a tökéHes Fürdővárost, tavasztól 6szia forrni, pezsqeni fog az élet Szegeden és az elveszett hinterland helyett egy még nagyobb, ér/ékeseb1* hnli*re\ kapunk az egész ország 1okosságából és a külföldből Viláafürdőt lehet Szeredből csinálni és akkor jön majd meg a jelentősége az eddig ön* magunkban elszigetelt szegedi nevezetességeknek: a Dóm-térn?k, a muzeumnak. amelynek legértékesebb kincsei a ládákban hevernek, a Széchenyi-térnek és a szegedi specialitásoknak. Zsiifoltan érkeznek meg a fürdővonatok Szegedre és akkor nem ltnne oka jogos panrszra a helyi ioarnak és kereskedelemnek. Ebben az elgondolásomban nincs semmi költői fantázia és ha a 'flvő Ilvmódon való lefestése szines is, de nem tulzotl, mert keresztülvihető és a végrehajtás akadályai, bár erős akarat is kell hozzá, elhárithatók. A legfontosabb az. hogv eltűnjék a belenyugvás a város mai sorsát illetőleg é> a kézenfekvő lehetőségeket megragadva. Swged létbázisát — teljes mértéken átformálva - olyan alapokra fektessük, amely a közérdeklődést felérk fordítva olvan idegenforgalmat teremtsen, hogy ebből tud'on tánlálknzni iparon és kereskedelmen keresztül Szeged minden lnkóia. Nem kivánom, hogv Szeged kereskedő- és ip-rostársadalma a kedvezménves utazások elleni mii ha-cá' feladja, de azt szeretném ha e küzdelem m»!lé felvenné progrnmiába n város k*' bázísámk n'iá szervezését és ebb"n a harcában én. mint Szeged városának jövevény. de szívvel-lélekkel hűséges lakója, mindenkor mellette fogo; állani. Résrletekbe bocsátkozni nem szándékozom. Hiszen a ..Fürdőváros" gondolatának magvalósítása mellett nég ezernyi üdvös reformra van srííkség. A lényeges, hogy végre munkához kell fogni erős akarat'»!, lendülettel, mert különben er a város egészen gvors tempóban fog elsorvadni. Szeged ma az ország másodHe városa, óvjuk jövőjét, hegemóniáját, szemelőtt tartva a klasszikus mondást: „Bis dat, qui citó dat". —i u nim" 1 -w T 1934. Szerencsés les* ez az éve, Ha a hónán e*se?ére Szántónál ad fel rendelési edényre ahol zománcozott s a'uminium főzőedények, háztartási erének és eszközök, alpacka evőeszközök, tüzelőpzerek. fürdőszoba cikkek, diszmű és ját"káruk a legnagyobb választékban, a legjobb minőségben a legolcsóbb áron kaphatók. ht S7échenvl-<ér 1«., vArosi JEclt&ardí liftor részletes nyilallcozaia a Délmagyar országnak. angliai útjáról, a revízió tjelyzetéröl. a bélcéröl, a gazdasági válságról és Anglia átalakulásáról Budapest, karácsony előtt. (Pélniagvnrorezág ugyanolyan válsággal küzdött, mint_ á munkatárstól.) E c k h a r d t Tibor, a független kisgazdapárt vezére néhány nap előtt érkezett viszsza Londonból, ahol maradandó hatású és megrázó igazságú előadássorozatot tartott a revízió szükségességéről Európa érdekében. Fényes készségű, meggyőző erejű angol előadásaival kivételes nagy sikert ért el. amit nemcsak Londonban ismernek el. hanem Itthon ts Az ellenzéki képviselői, a revíziós harc egvik tettrekész vezetője mindenütt ünneplik. a beípol'tikaf színezések kikapcsolásával És Eckhirdt Tibor londoni előadásai után ismét pártja élén áll, tovább vezeti ellenzéki akcióját. Az ellenzék egvik értékes vezére karácsony előtt fogadta a Délmagyarország munkatársát és — mig a zsongó pálihelyiségben szakaszokká nőttek a várakozók — mindenre kiterjedő, széles koncepciójú nyilatkozatot adott Szeged számára A gazdasági és politikai kérdéseket összekapcsolta a külpolitikai vonalakkal és világos szavakkal jelölte meg angliai utjának tapasztalatait. — Ang iai uíamon uiból meggyő-őrltem arról — kcTdte nyilatkozatát —, hogy a bátor ós céltudatos politikai konceveié) rövid idő alatt milyen értékes eredményeket tad felkutatni. Kél év elölt jártam Angliában utoljára épen a íontválság ideién. Az államháztartás egyensúlya a^kor mienk. A külkereskedelem meg volt bé nulva, a munkanélküliség ijesztő arányokban nőtt, a magángazdaság válságos helvzelben szenvedett, a tőke külföldre menekült, — a brit birodalom alapjai rendüllek meg, azok az alapok, amelyeket elsősorban a bizalom képez. Két év telt el azóta és a heluzet gyökeresen megváltozóit. — Békebeli Ans'lát láttam viszont, most nemcsak a külső életformákkal, hanera a gondolkodásmód, a bizakodás, az előmenetel, a fejlődés és a nyugodt lelkiség tekintetében is. MacDonald az állami válság tetőfokán létrehozta a nemzeti kormányt, — nem ugy, hogy formailag megr szüntette volna a pártokat, vagy diktatúrával kísérletezett volna, hanem a pártok önkénles és spontán cgvültmüködése alap* ján. Es ami ennél is fontosabh: egységes koncepciót dolgozott kf a magángazdaság és az államház* tarlá* «gyidajii «za»4UU&r*,