Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-21 / 289. szám

OÉLMAGYARORSZÁG 5. Ongyillioss^fiiot kísérelt meg egy orvostanhallgató, mert nem írták alá az indexét (A Délmagyarország munkatársától.) Szer­dán délután az Alföldi-ucca 1. szám alatti ház egyik bútorozott szobájában öngyilkosságra készülődött egy fiatal egyetemi hallgató. Bú­csúleveleket irt. aztán aszpirint vett elő, azt feloldotta egy pohár vizben és az oldatot ki­itta. Fekve maradt a díványon. Rövidesen el­vesztette eszméletét, ugy találta meg fél négy óra tájban lakótársa, aki akkor tért haza. A lakótárs megdöbbenve látta, hogy barátja hö­rögve kapkod levegő után. Intézkedésére a fia­tal egyetemi hallgatót beszállították a belgyó­gyászati klinikára, ahol ápolás alá vették. Álla­pota súlyos, de nem életveszélyes. Az elsőéves orvostanhallgatót Reheda Ti­bornak hívják. Amint kihallgatása során kide­rült, azért akart megválni az élettől, mert dél­előtt valamilyen szabálytalanság miatt az egyik professzor nem volt hajlandó az indexét a láir­ni. Ez keserítette el annyira, hogy a halált ke­reste. A bérkocsis szerenádja (A Délmagyarorszag munkatársától.) Nagy Berta István bérkocsis ellen az ügyészség szán­dékos emberölés bűntettének kísérlete cimén vádat emelt. Nagy Berta májusban állitólag ugy fejbeverte egy kocsitengely csavarkulcs­csál barátját, Mihály Jánost, hogy annak feje beszakadt és csak hónapok multán gyógyult meg. A bérkocsis4 szerdán vonta felelősségre a szegedi törvényszék Viíd-tanácsa. Nagy Berta tagadta a vádat Elmondotta, hogy Mihállyal együtt mulatott Sándorfalván. Közben eszébe jutott, hogy szerenádot ad a volt ködvesének. Mihállyal együtt felült a ko­csijára, szerenádoztak, de a szerenádot nem fogadták el. Elkeseredetten haza akart men­ni. de Mihály belekapaszkodott, húzta a kocs­mába, ő pedig düheben kétszer is arculütötte barátját. Azt azonban tagadta, hogy a csavar­kulccsal ő verte volna fejbe Mihályt Kihallgatta a biróság Mihály Jánost is, aki azt vallotta, hogy Nagy Berta volt a tettes. A fuvaros afelett való dühében, hogy a sze­renádot nem akarták elfogadni, be akarta ver­ni a csavarkulccsal a ház összes ablakait, ő lefogta a dühöngc ember kezét, a fuvaros az­után őt vágta fejbe. Dr. Illyés Tivadar vád- és dr. Vajda Lajos védőbeszéde után a biróság a fuvarost meg­nyugtató bizonyítékok hij]án felmentette az ellene emelt vád alól. Az ügyész fellebbezett. K ÉRDEKES könyvek, játékok, képeslapok, bé­lyegalbumok .iróasztalkészletek, töl­tőtollak, modern levélpapírok, ama­tör-alhumok, iáték-kártvák. brídge­tömbök. karácsonyfadíszek és sok más alkalmas íTiándéktárgy. Megbízható gramofonok nagy választékban (alkalmi vételek is) Hana!emezw?lonsáqok His Masters, Columbia, Polvdor, Kristály, Ultraphon, Durium leme­zeken P 1.95161. „Dubairry" „Sült galamb" „Pardon tévedtem" „Rákóczy ndu'ft" „iza néni" ..Tessék beszál nl" „lessek kiszállni" „Szlbllf" „Császári udvar" síb sláger felvéte'eL Anqol és német u!donsőgo'< Müvészlemez kiárusítás P 1.-től. Városi Nyomda RT. KÁRÁSZ UCCA 9* A R * A C S o N Y R A Brrr.Je hideg van, i meleg nolmlK r6an Gyermek tréning ruha, legklseb nagyság 4'98 Gyermek téli kezivü— — — — — — ->78 D vat tölcséres svéd u. béleli női keztyü L 1'68 Meleg férfi dWatsál — — — — — — 1.78 Bordós me'eg női harisnya — — — — —'78 Női atiasz csíkos nehéz minőségű nadrág 1*98 Férfi iéli sokni _ — — — — -- »48 Férfi kőfOtfbélésQ bőrke ¿lyü, szürke — — 4"98 Crep saíén divat sói— — — — — — 3-98 a Fehércégtáblás Borosnál Akik nem lehetnek ts'iai a törvényhatósági bizottságnak A belügyminiszter észrevéfeSei a kizárási szabály­rendeletről (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­emlékezett a Délmagyarország arról, hogy a belügyminiszter felülbírálta á kizárási okok­ról alkotott és a miniszter korábbi rendelete alapján egyszer már módosított szabályren­deletet és abban — a közgyűlés ujabb hatá­rozata ellen benyújtott fellebbezések figye­lembevételével — lényeges hibákat, módosí­tani valókat talált. Sikerült megszereznünk a miniszteri leirat hi­teles szövegét, amelyből kijegyeztük a kor­mányhatósag kifogásait A belügyminiszter a szabályrendeletet dr. Dettre János és Szűcs Imre törvényhatósági bizottsági tagok felleb­bezése alapján bírálta felül. Megállapította hogy a közgyűlés annakidején a rendeletében közölt észrevételek figy lembevételével haj­totta végre a szabályrend?letmódositást. de ezeken a szempontokon felül olyan módosításokat is tett. ame­lyek az alapul szolgáló törvény rendelkezéseitek alapelveivel nin­csenek összhangban. Ezért, valamint azért is, hogy a kizáró okokat minden törvényhatósági városban egységes elvi alapon rendezzék, a módosított szabály­rendelet ellen a következő észrevételeket közli Szeged várossal: A miniszter elsősorban a szabályrendelet első paragrafusának 2. a) pontjának módosítá­sát kívánja. Ez a pont azokat a vállalkozókat sorolja fel, akik nem Ehetnek tagjai a törvény­hatósági bizottságnak anyagi érdekeltségük, il­letve függetlenségük hiánya miatt. A belügy­miniszter ebből a pontból ezt a szövegrészt tö­rölteti: „Nem lehetnek tagjai a törvényható sági bizottságnak azok a vállalkozók, vagy szállítók, akik nyilvános versenytárgyaláson, mint legolcsóbb ajánlatot tevők nyerték el a vállalatot, vagy a szállítást, amennyiben a vállalkozás, vagy a szállítás nem folytatóla­gos." A kifogásolt szöveg ugyanis — írja a bel­ügyminiszter — a szállítások jelentékeny részét kivonná a kizáró okok köréből. Azzal, hogy csak a folytatólagos vállalkozást, vagy szállítást kívánja kizáró okká tenni, le­hetőséget nyújtana arra, hogy az egyszeri, de esetleg igen nagy értékű szállítást, vagy vál­lalkozást végző szállító, ne essék kizáró ok alá annak ellenére, hogy a várossal esetleg szoro­sabb függési viszonyba kerülne, mint aki több évre szóló, de kisebb értékű szolgáltatásra kö­telezte magát A miniszter a paragrafus 3. a) pontját is módosíttatja. Ez a pont így szól: „Nem lehet tagja a törvényhatósági bizott­ságnak, aki a várossal, a város intézetével, közintézményével, közmüvével, üzemével szer­ződéses viszonyban álló cégnek tulajdonosa, a cégnek, a cégtulajdonosának, vagy a város­sal hasonló viszonyban álló személynek cég­vezetője, üzletvezetője, üzemvezetője, vagy ereknél magasabb állásban lévő alkalmazott­ja." A miniszter ebből a pontból törölteti az ezeknél magasabb állasban lévő" kifeiezést és helyébe a „más" szót iktatja, minthogy az alkalma-ottakra vonatkozó ilyen megkülön­böztetést a törvény nem ismer. Az így módo­sított szöveg szerint tehát a várossal függőségi viszonyban lévő vállalatok, vagy személyek egyetlen alkalmazottja sem lehet a l'özgyiilés tagja. A paragrafus c) pontja a várossal üzleti vi­szonyban álló részvénytársaságok, szövetke­zetek, vagy egyéb társaságok igazgatósági, felügvelőbizottsági tagjait, ügyvezetőit, felszá­molóit, valamint az olyan részvényeseit, akik összes részvényeknek, vagy üzletrészeknek legalább egytized részét bírják, zárja kí a törvényhatósági bizottságból. A miniszter a kérdéses érdekeltsegek jogtanácsosait, ügyé­szeit és ügyvédjeit is a kízárandók közé ik­tatta most rendeletében. A szabályrendelet negyedik paragrafusa azo­kat sorolja fel, akikre a kizárási szabályrendelet nem alkalmazható. Ezek között szerepel a városi főgimnázium igazgatója és a városi közkórház igazgatója is. A miniszter rendeletében megállapít ia, hogy a szabályrendeletnek ez a része jog­szabályellenes és sem a kórházigazgató, sem a városi gimnázium igazgatója nem lehet tagja a törvényhatósági bizottságnak. A belügyminiszter változatlanul hagyta vi­szont a szabályrendeletnek azt a szakaszát, amely kimondja, hogy a városi javak, jövedék, vagy hasznothajtó ]ogok bérlői közül csak azok nem lehetnek városatyák, akik 3000 pen­gő évi bérnél többet fizetnek a városnak. A miniszter szerint az értékhatár a törvény alap­elveivel nem áll ellentétben. Száraz tűzifát, porosz la hó és jégmentes és hazai szeneket, Sr PoiláH Antal0rosz,áB 6 re 2*46 Szentháromság u 21 . 24-95.

Next

/
Oldalképek
Tartalom