Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-21 / 289. szám

SZBOED, KcerMMClA»««!' Somogyi ucca 22..I. em, Telefont 25-33.^ÜladAhlvalal kiflctdnKOnyvlAr «* Jegyiroda : Aradi ucca i eieion : 1S-OO. ^ Nyoradn : l.Mw pirrti ueca (9. Telefon s 13^o6. TAvIrntt e« levélcím t IMImitoyaranMa swred 3—U UMI!JWIIUWJIIIIIWII1II I Két beszéd Az elmúlt napokban két beszéd hangzott el a felekezeti békéről, a kisebbségi valláshoz tartozókkal szemben tanúsítandó türelemről s arról a törvényes kötelezettségről, amivel mindenki, mégha egyetemi hallgató is, köteles meghajolni az államrend előtt. Az elmúlt napokban két beszéd adott nyilvánosságot annak a felfogásnak, hogy a nemzet érdekét veszélyeztetik azok, akik a törvényes rendet megzavarják s annál fenyegetőbb, annál komolyabb a nemzet érdekének veszélyeztetése, az állampolgároknak minél becsesebb jogát, a kulturának minél értékesebb vívmányát vette célba a törvényes rend megzavarása. Az egyik szónok azt hirdette, hogy „az egyetemi verekedők nyilt támadást intéznek a törvény, a jog s a jogegyenlőség ellen és veszélyeztetik a nemzet érdekeit", a másik szónok pedig annak a meggyőződésének adott hangot, hogy az, ami a magyar egyetemeken végbement, az lázadás az állam akaratával szemben, lázadás a törvény és a kormányhatóság kinyilatkoztatott akaratával szemben, „lázadás a jogegyenlőség ellen, mert mindenkit megillet a jognak az a mértéke, mely minden állampolgárnak minden rendezett államban kijár".' Nem is kell nagyon elmélyülni a két szónok beszédéből kiragadott szavak értelmezésében, hogy be tudjuk látni: ugyanazt a meggyőződést s ugyanazt az igazságot hirdette mind a két beszéd. Nyilttámadása törvény, a jog és a jogegyenlőség ellen, — állapította meg az egyik beszéd s ezt a „tényálladéki elemet" a másik szónok a büntetőtörvénykönyv rendelkezései szerint s a büntetőtörvénykönyv rendelkezéseinek megfelelően lázadásnak minősítette. Az egyik beszéd ugy látta, hogy az, ami az egyetemeken történik, támadás a jogegyenlőség ellen, a másik beszéd ugyanezt a gondolatot ugy formulázta meg, hogy lázadás az ellen az állapot ellen, amelyben mindenkit megillet a jognak az a mértéke, ami felett rendezett államban sehol vitatkozni sem lehet. A két beszéd megegyezett nemcsak a k ifejezésekben, hanem a gondolatokban és a feltevésekben is. Mind a két beszédnek alapgondolata az, hogy ebben az országban senki nem élvezhet területenkívüliséget és büntetlenséget azokon kívül, akik számára ezeket a kivételes jogokat a törvény adta meg. Még az egyetemi hallgatók verekedő, gettózó, utolsópadozó kis csoportja sem élvezheti a területenkívüliség kedvezményét, de az immunitás jogvédelmét sem. A törvény előtti egyenlőség, — ebben a felfogásban is megegyezett a két beszéd, — nemcsak az üldözötteknek rendel védelmet, de az üldözők részére is biztosítja a törvényben megszabott jogkövetkezményeket. A törvény előtti egyenlőség nemcsak azt jelenti, hogv azok, akik törvény alkalmazása alapján kerültek az egyetemre s akik vallásukat törvény rendelkezései alapján követhetik, azokat ne érje és ne érhesse bántódás senki részéről, de elsősorban azok részéről ne, akik ugyanannak a törvénynek rendelkezése alapján kerültek az egyetemre, hanem azt is, hogy a törvény szigorától egyformán tartsanak azok, akik nyilt támadást intéznek Csülörlök, 1933 dec. 21. Ara 12 fillér I*. évfolyam. ¿St. sz. mv\, „«'•MWhr ••wjuMBMg—aasan— a törvény ellen, akár az egyetem falain belül, akár azokon kivül követik is el cselekedetüket. De a két beszéd egy feltevésben is megegyezett s ennek a feltevésnek most tárgyi alapot adott a magyar parlamentnek egyik általánosan megbecsült tagja, a magyar revíziós küzdelemnek egyik legkiválóbb harcosa, Eckhardt Tibor. Szerinte bizonyosra kell venni, hogy titkos szándékok és titkos kezek állanak az egyetemi mozgalmak mögött. Nem nehéz kitalálni azt, hogy hol van az a fő, ahová a titkos kezek utjai elvezetnek s mit rejteget az a szándék, amelyik ma még a megtévesztett fiatalság mögött rejtőzik el. Megtévedni figyelmeztetés nélkül — emberi gyöngeség, amit még a fiatalság is ment. De megtévedni a komoly figyelmeztetések utón s ebben a megtévedettségben veszélyeztetni a legfőbb érdeket, olvan bün, amit már nem enyhit, de súlyosabbá tesz az a megfontolatlanság, amivel a rejtett szándékot nyiltan szolgálják a beugratottak és beugrók. A részegség enyhitő körülmény, de aki azért (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Berlinből jelentik: A katonai egyenjogúság kérdé- I sében megindult német—francia tárgyalások | lázas tevékenységet idéztek elő a német kor- ' mánykörökben. Szerdán délután fontos tanácskozás volt Hindenburgnál, aki előbb Nenrath külügyminisztert fogadta többórás kihallgatáson és részletesen megvitatta vele, milyen politikát folytasson a kormány a folyamaiban levő nemzetközi tárgyalások során. A külügyminiszter után Hindenburg Hitlert kérette magához és vele is megvitatta a helyzetet Neurath külügyminiszter az audiencia után Sir Erik P h i p p s angol nagykövetet fogadta, aki szerdán érkezett vissza Londonból, magával hozva az angol kormány u j instrukcióit. A berlini lapok megállapítják, hogy a német álláspont megváltoztathatatlan: mindaddig, amig a nagyhatalmak nem járulnak hozzá a német katonai egyenjogúság elvének azonnali gyakorlati érvényesítéséhez, szó sem lehet arról, hogy Németország visszatérjen Genfbe, vagy résztvegyen akármilven más, Genfen kivül megtartandó nemzetközi konferencián. Bukarest, december 20. Szerdán reggel kezdődtek meg a romániai képviselőválasztások. Heteken át tartó szenvedélyes, sokszor véres előcsatározások után járultak a választók az urnák elé. A Székelyföldön és Besszarábiában két-három méter magas hótorlaszok zárják el az utakat egész sereg olyan falu van. amelye——wmmliii—i iibiwhwuw—hwww ELÖFIZETtí: Havonta helyben 3.20 Vidéken 6» Budapesten 3.SO, klllimdHn 6.40 penqfl. " Egye* *z6m Ara h«tk»znao 12, vasár- és Ünnepnap 20 (1(1. Hirdetések felvétele tarlia • Te ríni. Megtelem ttétfO (elvételével nanonfn ren«el «••••mHPamHM iszik, hogy bátorsága legyen a bűncselekményt elkövetni, az ittasságával nem védekezhetik. A fiatalság enyhitő körülmény, de még erre az enyhitő körülményre sem hivatkozhatik az, aki azért téved, mert kedvtelését találja mindabban, amit csak megtéve^ lyedve lehet elkövetni. Minél messzebb esik egymástól a két szónok életpályája, küldetése, hivatása, miné) messzebb esik egymástól kötelezettségben és szolgálatban a tribün, ahonnan a beszédeiket elmondották, minél kevésbé kereste a két szónok, hogy találkozzék egymással meggyőződésének s hazafias aggodalmának vallásában, annál több bizonyíték hirdeti, hogv a két beszéd alapgondolatban és meggyőződésében nemcsak egymással egyeztek meg, hanem az igazsággal s a nemzet érdekével is. S az egyik beszédet Váry Albert, a volt főügyész, a törvényhozás igazságügyi bizottságának elnöke mondotta el a képviselőházban, a másik beszédet pedig B i e d 1 Samu mondotta el a szegedi zsidó hitközség közgyűlésén. Párisi jelentés szerint a német kormány követelése nem talált I a francia sajtóban olvan kerek visszautasítást, mint azt váriák. Csak a szélsőjobboldali lapok helyezkednek arra az álláspontra, hogy a német követelések ügvében vitának helye nincs. A baloldali lapok azt hangoztatják, hogy a német javaslatokat komoly mérlegelés tár«vává kell tenni. Még a külügyminisztérium félhivatalos lapja, a Temps is azt irja, hogy a francia kormány részletesen áttanulmányozza a német indítványt, hogv megállapítsa, mekkora a gyakorlati bordereiük és mik lesznek közvetett és közvetlen következményei. A Temps is leszőf

;ezi azonban, hogy a németek legfőbb kőveteése — amely a birodalmi hadsereg létszámának 300.000 főnvire való emelésre vonatkozik — elfogadhatatlan. Egyébként a francia sajtó Sir John Simon, angol kü'ügvminiszter küszöbön álló párisi tárgyalásaitól várja a döntést és azt irja, hogy a francia kormány további magatartása attól függ. hogyan körvonalazza Sir John Simon párisi tanácskozásai során az angol kormány álláspontját ket megközeliteni sem lehet. Ilyen módon a választás sorsa úgyszólván a városi lakosság kezében van. A nemzeti parasztpárt amely a kormánypártnak egyetlen komolv ellenfele, óriási veszteségeket szenved a falvak lakosságának kikapcsolódása folytán. Természetes, hogy a hatóságok még mesterségesen is fokozA német követelések Hitler és Neurath Hindenburgnál — Parisban az angol kdi. Qgyminlszter látogatását várják Véves iiínieiéseh a vontán váíasziásohon Terror az egész országban — Mz első jelentések szerint a szavasatok SS százalékáé szerezte meg a kormánypárt