Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)
1933-12-20 / 288. szám
SZEUED, SzeruMZinteg- Somogyi ucca ZZ.,1.rm, Telefon: 23-33.'Kladóhlvoí«l kölcíünkönyvlAr é» Jegyiroda t Aradi Ucca «». I eleion t 15-00. .. Nyomda : Ll»w Ll-öl ncra 1«. Telefon s TóTtrnfl é* levélcím • uélmogynfoMZéo "-icncrt Szerda, 1933 dec. 20. Ára 12 fillér ^ I*. évfolyam. 2 ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken É» Sudanesten ».OO. Ictllittldtfn o.-so neno«- * Egye* tzAm Ara hétktiznao 12, vasár- é» Unneonnn ZU <111. Hirdetések felvétele tartia nzerint Mentelenl'c kivételével nnnontn re<tnel ítélet után Elhangzott az Ítélet a fiatalkorú vádlott ügyében, aki megölte anyját. Az ítélet a felsőbíróság felülvizsgálata alá kerül s mi teljesen biztosak s ennélfogva nyugodtak is vagyunk abban, hogy a felsőbíróság meg fogja találni azt az intézkedést, ami az elkövetett cselekmény és a megbántott társadalmi rend viszonyában helyre fogja azt állítani, ami még helyreállítható. Nem tudjuk, hogy a kiszabott ítélet sulyos-e, vagy enyhe, de megvall juk, ez a kérdés bennünket nem is érdekel. A biróság zárt tárgyaláson hirdette ki az Ítélet indokolását s igy a nyilvánosság nem vehet tudomást arról, hogy milyen tények milyen meggyőződést teremtettek meg a biró lelkében s hogy a büntetés kiszabásánál minek juttatott nagyobb szerepet, a megbántott jogrendnek, az elkövetett cselekmény megtorlásának, vagy a kezébe adott és lelkiismeretre bizott fiatalkorú vádlott emberré fejlődése érdekének-e? Nem ismerjük a birói meggyőződést, de ismerjük a tényeket, amelyek a meggyőződést kialakíthatták. S ez a körülmény legalább is szokatlan, legalább is különös gondolatokra kényszerit azzal a tiszteletteljes tudomásulvétellel szemben, amire magunkat minden birói eljárással szemben kötelezve érezzük. A törvény irgalmas. A törvény eltiltja azt, hogy a fiatalkorúak tárgyalásáról Írjanak, a törvény még azt is eltiltja, hogy ha fiatalkorúak bűncselekményt követnek el, a fiatalkorú büntevők nevét kiírják, vagy a bűncselekményt elkövető fiatalkorút az újságokban felismerhetően említsék meg. A fiatalkoruakról szóló törvény a magyar jogalkotásnak egyik egész Európában megbecsült kiválósága volt s abban az időben keletkezett, amikor még az emberszeretet, a megbocsátás szelleme s a javításra irányuló törekvés lengte be még a büntető jogszabályok alkotását is. E tilalmak alól kivételt a törvény csak abban az esetben enged, ha a — biró adja meg az engedélyt, ha a biró rendeli el a nyilvános tárgyalást. A magunk ujsáeirói kötelességteljesitésében, a magunk emberi érzésében s azt is mondhatnánk, a magunk iogászi meggyőződésében mély megrázkódtatással láttuk azt, hogy ebben az ügyben ez a kivétel megadatott. A iobb belátás s a tapasztalatokon okulás később felülkerekedett s a biróság zárt tárgyaláson fejezte be azt, amit nyilvános tárgyaláson kezdett el és folytatott, de mit használt már mindez, a tragédia élő és halott szereplőinek? A biró zárt tárgyaláson hirdette azt ki, hogy miként értékelte azokat a tényeket, amelyekről nyilvános tárgyaláson vallott a vádlott és beszéltek a tanuk? Nvilvános tárgvaláson beszélhetett a vádlott és beszélhetett az orvosszakértő, nyilvános tárgyaláson védhették és vádolhatták az élő és halott áldozatokat s amikor már mindez megtörtént, a biróság zárt tárgyaláson hirdette ki, hogy a jogszolgáltatás serpenyőjében mennyit nyomnak azok a tények, amikről nyilvános tárgyaláson beszéltek a bünügv szereplői. A tizenötéves gyerek nyilvános tárgyaláson beszélhetett anyja viszonyairól, a tizenötéves gverek az ország figyelő nyilvánossága előtt mondhatta el, bcazy édes anyja nemi életéről mit tudott és mit gondolt, arról tudomást vehet a nyilvánosság, hogy a nős és családos villanyszerelő és a halott asszony: a diák, az apáca és a tisztjelölt édes anyja között mi játszódott le a fürdőszobában, a diák az apáca és a tisztjelölt élő apjának szerelmi ügyeit ki lehetett teregetni a nyilvánosság előtt, de hogy a biró a szennynek, a gyalázatnak, a mocsoknak ebben a tragikus halmazában hogyan gyújtotta fel az erkölcsi rend fáklyáját s hogvan kereste kiengesztelését annak a társadalmi rendnek, amit a bűnügy minden főszereplője megsértett s aminek megvédése elmulasztásában a bünügy minden mellékszereplője vétkes, azt már nem tudhatta meg a híreket habzsoló s egy nyomorultan élő és nyomorultan pusztuló halott testében és lelkében vájkáló újságolvasók közül senki. Nekünlc, akik a sajtószabadságnak nemcsak harcosai vagyunk, voltunk és leszünk, de voltunk már mártírjai is a sajtószabadság korlátozásának, nekünk ne mondja senki, hogy abban, amit mi kifogásolunk, a sajtónak is szerepe van. A sajtónak kötelessége megírni azt, ami nyilvános birói tárgya'áson történik, a sajtónak kötelessége foglalkozni azzal, amit részére birói elhatározás kiszolgáltat. A sajtó nem lehet sem felügyeleti hatósága, sem felebbviteli fóruma egveden bírósági szervnek sem. A sajtó nem védheti jobban a fiatalkorú vádlottat, mint ahogy ezt a kötelességét a fiatalkorúak bírája teszi. De érdeke az elbukott asszony elbukott gyermekének, akinek számára a törvény azért rendelt külön bíróságot és külön jogszabályokat, mert meg akarja menteni minden gyerekbüntevő társával együtt a tisztes életnek, érdeke-e az annak a gyereknek, érdeke-e az két élő, élve szenvedő testvérének, hogy életük végéig hordozzák annak a szennynek, annak a mocsoknak emlékét, amit a nyilvánosságnak kiszolgáltatott tárgyalás anyaga vetett rájuk? Megborzadunk attól, amit ez a tárgyalás feltakart s megdöbbenünk, hogy mindezt feltakarhatta. Ez a tavasz Európára döntő fontosságú lesz A hadügyi javaslat vitája a francia képviselőházban Páris, december 19. A képviselőház kedden délután tárgyalta az újoncozás módosítására vonatkozó törvényjavaslatot, amely azt célozza, hogy az 1936—40 években, amikor a háborús esztendők szűletéscsökkenései erősen éreztetni fogják hatásukat, az ujonclélszámot bizonyos tartalékokkal egészíthessék ki. D a 1 a d i e r szemére vetette Tardieunak, hogy nem meri a képviselőházban is azt hirdetni. amit a lapokban és nyilvános gyűléseken mond., t. i., hogy a kétéves szolgálati időhöz való visszatérést. Tardieu szólalt fel ezután. Aggodalmaskodik amiatt, hogy 1934. év tavaszán akariák csökkenteni a haderőt, holott ez a tavasz Európára és Franciaországra döntő fontosságú lesz. A képviselőház ezután 449 szavazattal 147 ellenében elfogadta a honvédelmi törvényt, amely felhatalmazza a hadügyminisztert, hogy négy hónappal felemelhesse a katonai sorozási élet kort. Zágrábban tarifák meg a jövő évi kisantant~konferenclát A konferencia január 8-én kezdődik (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Belgrádból jelentik: A kisantantállamok külügyminiszterei január 8-án konferenciára ülnek össze Zágrábban. Hivatalos jelentés szerint ez lesz az 1934 évi rendes konferenciája a kisantantnak. Ezt azért tartják Zágrábban, mert január elején az egész jugoszláv királyi udvartartás és a kormány is Zágrábban lesz. Az uj kisantant konferenciát három napra tervezik és a gazdasági kérdéseken kivül az összes politikai problémákat is megvitatják. 300.000 fünnl hadsereget fs általános hadkötelezettséget kíván a Mtler-kormánB A nemei horműmj feguzeke a francia nagijhOvettiez (Budapesti tudósitónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: A rádió-ügynökség jelentése szerint a német kormány hétfőn írásbeli jegyzéket nyújtott át Francois Poncét berlini francia nagykővetnek és közölte, milyen kívánságokat támaszt Németország a leszerelési kérdéseket illetően és a német katonai egyenjogúság kérdésében. A rádió-ügynökség megjegyzi, Hogy a német követelések írásba foglalására maga Francois Poncét kérte fel a német kormányt Hitlerrel folytatolt decemberi megbeszélése során. A birodalmi kormány legfontosabb követelése az, hogy Németország számára 300.000 főnyi had-