Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-17 / 286. szám

r KARAC/ONYI VÁSÁRUNK! Nem bell Pesáre utaznia! V Hasonlíts» Arainkat — és Minőségeinket —? a pesti árakhoz I MOSÓARUK: darázsfészkes törülköző (M> p —.62 prima törülköző drb. P 1.10 frottier törülköző 80/40 cm. drb. P 1.20 zsakárd törülköző mtr. P —.92 len törülköző mtr. P 1.16 konyharuha 65/65 cm. drb. P —.84 FLANELEK: garantált színtartó mtr. fianej prima minőség mtr. bársonyflanel mtr sottis barehet mtr. / P P P P 1.10 1.26 1.28 1.58 SZflVETFK: piké, mintás 70 széles mtr. P 1.26 marokén, kockás 70 széles mtr P 1.45 100 széles gyapjúszövet mtr. P 2.40 70 széles angóra szövet mtr. P 2.45 70 széles gyapjú homespun szövet mtr P 2.60 70 széles gyapjú tvid mtr. P 2.64 70 széles kockás divatgyapju mtr. P 2.68 100 széles kockás jpryapjuzsorzsett P 3 ( ajándék-kfilönlege99ég) 140 széles gyapjú dzserszi (ajándék) mtr. P 4.90 PONGYOLA-AJÁNDÉK: selyem matlasszé mtr. P 2.58 EGYÉB; tiszta gyapjútakaró 200/150 cm drb. P 13.90 medina sezlonta&aró 155/270 cm. drb. P 17.40 Stamhul sezlontnkaró 155/280 cm drb P 20.80 Karamani sezlontakaró 155/280 cm drb P 21.80 Ezen áralnkcsak a korécínnyIvá»Arr« érvényeseit 1 Jót adnnk olcsón, dns választékban ,szistornnn szabott áronf — Kérjük kirakataint és ralit árnnk megtekintését. t SALGÚ ÍS TUSSÁ DIVATÁRVHAZA, karolyi UCCA 1 Sí) (V A » O « I B £ R H 4 Z Ina politikai és katonai tehetetlenségét, a széljső tartományokat, Koreát, Mandzsúriát és Pzseholt igyekszik a kinai birodalom testéről leszaggatni és saját impériumának keretébe beilleszteni, A nép és terület aránytalanságát Japánban gok termelése mutatja. A szigetország lakosságának két főtápláleka van, a hal és a rizs. legerősebben az élelmezési és ipari nijersangaMinden termőterületnek teljes kihasználása mellett Japán évente 100 millió hektoliter rizst termel, amelyen kivül azonban még 120 millió hektoliternél több rizst kénytelen importlánj. Behozatalra szorul azonban Japán gyapotban, búzában, cukorban, lenben, kenderben, vasban és ami t'lán még fontosabb, |az iparának alimentálásához szükséges üzemanyagokat, a szenet és nyersolajat majdnem egész mennyiségben szinten külföldről kénytelen importálni. H sikerülne valamely idegen hatalomnak a szigetország külföldi behozatalát akár csak néhány hétre is megbénítani, Japán teljes kapitulációra kényszerülne. A népesség szaporodása és a népfölösleg elhelyezésére irányuló törekvés mellett ez a másik döntő jelentőségű ok, amely Japánt bódító politikára kényszeríti az ázsiai kontinensen: édelmiszer, ipari nyersanyag és üzemanyag szükségletét olyan területeken akarja biztositani, melyek tőle politikailag is függenek. Mindezekéi következik azonban a japán ¡kérdéskomplexum harmadik csoportja, az a hihetetlen erővel végrehajtott iparfejlesztés, amelynek jelenségeit most Európában is taÍ

iaszt aljuk. Az őstermelés és vele kapcsolatos oglalkozások Japán lakosságát már eltartani nem tudják, de nincs is meg a lehetőség (ezeknek a foglakozási ágaknak további fejlesztésére. Egyetlen lehetőségnek marad tehát az ipar, még pedig elsősorban a tömegtermelésre berendezkedett nagyipar, amely a jelen században szédületes arányokban megnövekedett. A kezdetei ennek a nagyiparnak már a háború előtti esztendőkben meg voltak, de az igazi kifejlesztésére Európa adott alkalpiat, mikor esztendőkön keresztül önmagát marcangota és iparát teljesen a háború szolgálatába állította. Ebben az időben például az olyan pamutfonógyárak száma, ame, lyek tömegtermelésre vannak berendevzve, Japánban 13-ról 337-re emelkedett. Hasonló volt a fejlődés a selyem-, kender-, papir-, agyagiparban s a gép- és fegyvergyártásban is. Voltak iparágak, melyek még a válság évei alatt, tehát 1928 és 1932 között is meg-, duplázták termelésüket. Ennek a tömegtermelésre berendezett japán iparnak pedig két erőssége van az európai és amerikai iparokkal folytatott versenyében, Gépi berendezése legnagyobb részében uj és modern, tehát a technikai versenyképesség szempontjából nem marad el a külföldi legelső vállalatok mögött. Emellett azonban a munkaerő Japánban oly hallatlanul olcsó és a munkabérek olyan alacsonyak, hogy a termelési költségeknek ezt a nagyon fontos tételét az európai és amerikai viszonyokkal fisz" sze sem lehet hasonlítani. A szociális bizositá sí terhek alacsonyak, a heti 60 órás munkáid« pedig széltében-hosszában szokásos. A japán -ipar a világ bármelv nagyiparánál olcsóbbal produkál, ez a magyarázata annak, hogy a ja. pán export ma sorra szedi el az európai iparok tengerentúli piacait, sőt már Európa ajtajaiíi is kopogtat. Japánnak ez az előnyomulása a világnál. Ságnak, sőt pontosabban megjelölve, a fehér ember világválságának egy ujabb momentuma, amely ismételten igazolja azok aggodalJ mait, akik ugv látják, hogy a válság nem szimptomatikus, hanem organikus természetű és a konjunktúrának jobbra fordulásával még nincsen megoldva. Egyrészt ugyanis a techni. ka állandó tökéletesedése mellett azok a milliók, amelyek ma munkanélkül állanak, mind nem tudnak elhelyezkedni, másrészt megmarad a színesek, elsősorban Japán olcsó kon, kurrenciája, amely százezer és százezer fehérember szájából veszi ki a falatot. Szépítés nélkül ez a világgazdaság jövő perspektívája és ezt jelenti Japán iparának mostani meg jele. i nése Európában. YI5Ili>Bfi£ KL Jí Szántó Edény- és Játékámfeázábats Aras kirakataimat kérem megtekinteni- Széchényi tér IS. *árcsi bérh&z.wmmwmMmm í 1 mm vita a H0i#§nH«:íöíiftr©l CsonádREcagc reilMf II KOigofliesén (A Délmagyarország makói tudósítójátólSzombaton délelőtt rendkívüli közgyűlést tartott Csanád vármegye torvénylialósága Fáij István főispán elnökleiével. Az elnöki megnyitóban a főispán a törvényhatóság üdvözletét tolmácsolta Bethlen István és Eckhardt Tibor angliai munkájáért. A vármegyei útépítési inségmunkák tárgyalása kapcsán Kotroczó József az inségmunkások számára a minimális napszámbérek biztosítását kívánta. A vármegyei pénzeket az eddigi arányban helyezték el továbbra is a makói bankoknál, csak a Hitelszövetkezet részesedését emelték fel. Hosszabb vita folyt Kecskemét felirati javaslata fölött a gazdaadósságok rendezése tárgyában. A kisgyűlés napirendretérést javasolt, miután a gazdaadósságok i rendezéséről szóló rendelkezés érvényben van, az ellenzék azonban rámutatni kívánt a rendelet hibáira és hiányosságaira. Elsőnek dr. Csorba János bírálta a rendeletet, amely szerinte inkább a bankokat védi. Kotroczó József a gazdavédelem: formáját kifogásolta és a többi társadalmi osztályok megsegítését is követelte. Dr.j Kovács Károly szerint a jelenlegi védelam| terheit nem fogják elbírni a gazdák. Dr„ Fried Ármin teljes részletességgel fejtettel ki az ellenzék álláspontját, amivel szem-i ben dr. Galamb Sándor igyekezett védel^ mezni a kormány politikáját. A közgyűlési többsége e felirati javaslat után Makó! város kérelmét is elutasította, amely at adóbehajtások enyhítése érdekében kívánt felirni a kormányhoz. A nagy adó méx működik mégis szelektív MIRKOVICS.ii vásárolhat Tisza Lajos körút 44. sz. LHfóftfca M STflflIMI ORIOII, IRT X«. Díjtalan bemutatás. ElősséUeny kiszolgálás. m Háztartási alkalmazottinak ajándékot kötényt, fejkendőt, hatisnyát, keztyüt nálunk vesz legolcsóbban I Tisza Áruház, Pü® pök-baaár- 341