Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-16 / 285. szám

SZEGED, Szerice»rtO«6o- Somonyl uccu 22..I. em, Telefon: 23-33.'KlndóhIva»ol kölcíönkltnyvlAr és Jegyiroda r Aradi ucea S. Idcion: 13-00. — Nyomda : Lllw I.'-rtt ncrn 1». Telető« r !3w>A TAvIrnII «I leveleim s DeimonyBrorMAgszeaert A közéleti tisztaság védelme A közgyűlés már két szabályrendeletet alkotott a bizottsági tagok összeférhetetlenségéről s a belügyminisztérium eg^ik „alkotást" sem hagyta jóvá. Bizonyára a közgyűlés határozatai nem is voltak — alkotások. A törvény megszabja azt a minimumot, amit a törvényhatóságoknak ebbe a szabályrendeletbe fel kell venniök s a közgyűlés mindkét esetben az esetek nem csekély számában sértette meg a törvény rendelkezéseit. A közélet tisztessége és tisztasága követeli azt, hogy a közügyek intézésében sem az érdekeltek, sem a függőségi viszonyban lévők ne vehessenek részt. A törvény a városok kötelességévé tette, hogy a kizárási okokról szabályrendeletet alkossanak s megmondotta a törvény azt is, hogy a városok szabályrendeletük elkészítésénél kötelesek a Budapestre érvényes jogszabályokat alapul venni. A szegedi közgyűlés igyekezett ennek a törvényes kötelességének eleget tenni s megalakulása után nyomban elkészítette szabályrendeletét, de ebben a szabályrendeletben sokkal több volt a kivétel, mint a szabály, sokkal több volt benne az engedély, mint a tilalom. Ezt a szabályrendeletet ugy készítették el, mintha az lett volna a feladat, hogy a törvény kötelékein hogyan lehet tágítani s nem pedig az, hogy a törvénynek tisztességet és tisztaságot parancsoló rendelkezéseit hogyan lehet elevenné és életté tenni. A törvény megengedte azt, hogy szabályait szigorítsa a szabályrendelet s a szegedi jogalkotás nem a kapott engedelemmel szigorította, hanem a tilalom ellenére enyhítette a rendelkezéseket. Nem volt a törvénynek egyetlen olyan rendelkezése sem, amit a közéleti erkölcs szegedi őrei ne enyhítettek volna. Nemcsak a törvényben kizárt kategóriák előtt nyitották fel a közgyűlés kapuit, még külön személyi szempontok is érvényesültek a közgyűlés állásfoglalásában. Ennek a külön szegedi jogalkotásnak és külön szegedi erkölcsi felfogásnak azonban mi lett a következménye? Az, hogy a városnak még most sincs szabályrendelete az összeférhetetlenségről s hogy Szegeden még mindig részt vehetnek azok a város ügyeinek intézésében, akik Szegedet kivéve sehol az országban nem lehetnének a közgyűlés tagjai. A belügyminisztériumból most már másodszor jönnek vissza a szabályrendelet aktái s a belügyminisztérium most már másodszor oktatja ki a várost afelől, hogy a közéleti tisztaság megvédése terén a törvény rendelkezéseit végre kell hajtani. A szegedi közgyűlés már négy éve együtt van s ennek a törvényes kötelességének még nem tudott megfelelni. A szegedi közgyűlés immár kétszer bukott meg azon a vizsgán, melynek egyetlen tárgya a k'özéleti tisztaság megőrzésének kérdése volt. A törvényhozás egyik tagja a mi kívánságunkra a képviselőházban is szóvá tette ezt a szegedi esetet s a belügyminiszter válaszában kijelentette, hogy nagy hiba volt ennek a kérdésnek rendezését rábizni a törvényhatóságokra. A városi közélet tisztasága követeli most már, hogy ezt a szabályrendeletet Szombat, 1933 dec. 16. Ára 12 fillér & ) IX. évfolyam,^3h S2. i——awwitpjii IBI mii—ammaH— a januári közgyűlés a törvénynek megfelelően készítse el. így már a közgyűlés életének utolsó esztendejére esik ennek a szabályrendeletnek megteremtése s amennyi időt a szabályrendeletek kormányhatósági jóváhagyásai igénybe szoktak venni, könnyű belátni ennek a közgyűlésnek életében a megalkotandó szabályok már változást okozni nem fognak. Talán ennek a körülménynek megfontolása hozzá fog ahoz járulni, hogy a közgyűlés s a közgyűlés tagjai végre engedelmeskedjenek a törvénynek. Másról nincs is szó s más követelményt ezzel kapcsolatban nem is támasztunk a közgyűléssel szemben. De amikor a közélet tisztaságát sürgető törvényes paranccsal szemben a közgyűlés már két izben volt engedetlen, akkor, ugy gondoljuk, nincs arra szükség, hogy mi a magunk erőtlen szavával igyekezzünk nyomatékot adni a törvény elrendelésének. Minden javaslat, minden indítvány, minden ötlet, Budapest, december 15. A képviselőház pénteken délután foiytatta a nyugdíjtörvény módosításáról szóló javaslat reszletes vitá ját. A cimnél az első felszólaló Peyer Károly volt. A létszámcsökkentés a gazdasági életre is hatással lesz és növeli a bizonytalanságot. Homonnay Tivadar szerint a javaslat rendelkezéseit ki kell terjeszteni a rendőrségi alkalmazottakra is. Sándor István szerint a javaslat nem járul a tisztviselői tekintély emeléséhez. M i 1 o t a y István szerint az ellenzék harca a tegnapi szavazás után reménytelen és ha mé£is folytatja, azt csak azért teszi, mert nagy erdekek forognak kockán a javaslattal kapcsolatban. Ugv érzi, hogy a kormányhatalomtól való társadalmi függőséget meríti ki a javaslat, ami igen nagy veszedelem. A címet a többség elfogadta. Petrovácz Gyula kérte, hogy a főváros tisztviselőit vegyék ki a javaslat intézkedései alól. Homonnay Tivadar a törvényjavaslatot különösen a vasutasok szempontjából tartja antiszociálisnak. Imrédy Béla pénzügyminiszter az Indítványok elvetését kérte. A többség így is hatáElÖFIZETÉS: Havonta helyben 3.20. Vidéken és Budapesten S.OO.kUliHIdUn 0.40 pengd. - Egyes >zAm Ara hélkdzn«P 12. vasár- 6» Ünnepnap 20 Ilii. lllrdeífcsrk felvétele tarlia szerint. Meqlrlenllc hetlö kivételével naoonta rennel minden kívánság, amelyik mást akar, mint amit a törvény megenged, akarva, vagy akaratlanul a közéleti tisztaság garanciáit késlelteti. A közgyűlés már kétszer obstruálta meg törvényellenes határozatokkal a közéleti tisztaság védelmét, reméljük, hogy abban a légkörben, amit a miniszterelnök ur kijelentései megteremtettek, a szegedi közgyűlés többségi pártja nem fogja magát eszközül odaadni olyan törekvéseknek, amelyek a törvény rendelkezései nélkül lehetnek talán tisztesek s lehetnek méltánylást érdemlőek, de a törvény rendelkezéseivel kapcsolatban csak arra lehetnek alkalmasak, hogy a közéleti tisztaság szabályrendeleti bízonyitékai megteremtését meghiúsítsák. Ezt a feladatot a közgyűlés egyetlen pártja, a pártok egyetlen csoportja s egyetlen közgyűlési tag sem vállalhatja s ha mégis vállalná, az erkölcsi felelősség a közgyűlés többségét sújtja majd ennek a levezekelhetetlen gyöngeségnek örök időre szóló megbélyegzésével. rozott, ezután áttértek a kényszernyugdijazásról szóló szakasz tárgyalására, amelyet az ellenzék legtöbbet támadott. Káinoki Bedő Sándor indítványozta, hogy a szakasszal kapcsolatosan kötelezze a Ház a kormányt, hogy a kényszernyugdí.jazásról 1937 december 31-ig terjesszen be jelentést az országgyűlésnek. W o 1 f f Károly a szakaszt a bírák és ügyészek szempontjából kifogásolta. Farkas István módosító indítványt tett. mert rendkívül veszedelmes dolog volna a politikát belekeverni a köztisztviselői kérdésbe. Temesvári Imre beszéde közben lépett a terembe E c k h a r d t Tibor, aki tegnap éjszaka érkezett vissza Londonból. A Ház minden oldalán tapssal és éljenzéssel fogadták. Temesvári Imre megszakította beszédét éf, revíziós müködc&éért köszönetet mondott Eckhardtnak, mire ujabb viharos taps hangzott fel. Ezután folytatták a vitát. Petrovácz Gj'ula különböző módosításokat ajánlott, Payr Hugó megindokolta három módosító indítványát, amelve.tben uj minősítési törzs lapok bevezetését kérte. M ü 11 e r Antal a képviselővé választott közBelpolitikai változások Ausztriában ? Dolifuss megegyezése a Heivnwehrrel — Starhemberg herceg miniszteri tárcát kap (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Bécsből jelentik: Beavatott politikai körökben nagy belpolitikai változásokról beszélnek. Minden iel arra mutat, hogy Dolifuss kancellár és a Heimwehr vezetősége között küszöbön áll a meg. egyezés. A jelek szerint rövidesen uj kormány alakul, amelynek a Heimwehr országos vezére, Starhemberg herceg is tagja lesz és amelyben az egész végrehajtó hatalom irányítása a Heimwehr bécsi vezére, Feu őrnagy kezébe kerül. A képviselőház megszavazta a kényszernyugdijazási szakaszt Az ellenzék folytatja a küzdelmei, a többség részleteiben Is megszavazia a nyugdijjavaslaíot