Délmagyarország, 1933. december (9. évfolyam, 273-296. szám)

1933-12-15 / 284. szám

1933 december T5. DÉLMAGYARORSZÁG 5: VÉRTES SIÍM "El í-'D^Mlr» 4/KéV iinrEsi; nniif 7 HHiBENIURC KUK JL Minűen menngfsegben hózftoz szállítva. Viszonteladóknak áru edvezménn! a gydmpénztár egy pénzintézettel folytat tárgyalásokat (A Délmagyarország munkatársától.) A gyámtári mérleget, amely a gyámpénztárban kezelt árva-vagyonk elszámolását foglalja magában, mint minden évben, az idén is felterjesztette a város a belügyminiszterhez jóváhagyás céljából. A miniszteri jóváhagyás most érkezett meg. A mérleget á belügyminiszter változtatás nélkül jóváhagyta, azonban sürgős jelentést kér arranézve, hogy rendelkezik-e a gyámpénztár a nagykorúvá lett árvák kielégítésére szükséges összegű kés pénzzel, tekintettel arra, hogy a gyámtári tőkék jelentékeny részét kőlcsönképen kiadta a gyámpénztár. A belügyminiszter felhívására részletes jelentést készített a város hatósága és a jelentést most terjeszti fel. A felterjesztés szerint a gyámpénztár a legnagyobb óvatossággal jár el az árvák vagyonának kezelésénél, mindig gondoskodik arról, hogy azoknak az árváknak a pénzét. akik időközben elérik a nagykorúságukat és igy az árvaszék gvámsí ga alól kikerülnek, zavartalanul kifizethesse. A gyámtári tőkéket éppen ezért ugy adja rendszerint kölcsön, hogy az esedékesség időpontja megfeleljen a lejárat időpontjának, vagyis hogy az adósok akkor fizessék vissza tartozásukat, amikor az érdekelt árvák elérik nagykorúságukat és igy felvehetik örökségüket á gyámpénztártól. A gyámpénztér azonban más oldalról is biztositahi kívánja az árvapénzek kiadásának zavartalanságát. Egy pénzintézettel folytat tárgyalásokat, amely hajlandó átvállalni a ayámtári lcőlcsönőket. Ha szerül a megegyezés, akkor ez a pénzintézet lejáratkor átveszi a gyámpénztár adósait, a kölcsönvett összeget Ibefizeti a gyámpénztárnak és az ügyfél igy ezután nem a gyámtárnak, hrnem á pénzintézetnek tartozik. Ennek a megegyezésnek az lesz a cél ja, hogy az árvák vagyonát senmiiesetre se fenyegesse a legkisebb veszedelem sem, a kölcsönzés kockázatát ugyanis ebben az esetben a gyámpénztár h pl vett a pénzintézet vállalja magára attól ? pillanattól kezdve, amint áz érdekelt árva jíc i.a^ 'koraságat. A gyámpénztár jelentését a város polgármester^ larjisz*! fel á belügyminiszterhez. Karácsonyra meieg keztyüt £„ Paulusznál ÉS"* VIHAROK, VEREKEDtSEK, PEREK KÉT CSALÁD KÖZÖTT EGY ELTŰNT 50 FILLÉRES KÖRÜL (A Délmagyarország munkatársától.) Egy sereg rendőrségi és bírósági akta készült arról a furcsa bonyodalomról, melyet egy 50 filléres okozott két család között. Éz az ötvenfilléres állítólag ott feküdt B. 1. magántisztviselő előszobájának asztalán. A magántisztviselőéknél albérletben lakik egy fiatal házaspár, akik ebben az időben bizonyos nézeteltéres miatt nem beszéltek B. I.-ékkel. Az 50 filléres valahogy eltűnt az asztalról. Hiába kereste B.-né, a pénz nem került elő. Amikor férje hazajött, elpanaszolta neki a dolgot és annak a véleményének adott kifejezést, hogy a pénzt csakis az albérlők vihettek el. Ezt a beszélgetést az összekötő ajtón keresztül meghallotta a fiatal házaspár is. Parázs veszekedes keletkezett az ajtón keresztül. A veszekedésből verekedés lett. A +"iatal^férj vérigsértve átrohant B. I.-ékhez és tettleg inzultálta a férjet és a feleséget. akik ugyancsak nem maradtak adósok az ütlegckkeT A verekedés u'án mindkét család a rendőrségre szal'dt. B. I. lopásért és testisértésért. a fiatal férj testi sértésért tett feljelentést. De feljelentést tettek egymás ellen az aszszonyok is kölcsönös becsületsértés miatt. A lopás miatt tett tel jelentésben a rendőrség megszüntette a nyomozást, tekintettel arra. hogy a tettest, aki az 50 fillért elemelte, nem sikerült kinyomozni. Ezek után hatóságelötti rágalmazás miatt a fiatal férj panaszt tett tí. I. ellen, aki időkőzben a fiatalasszonyt jelentette fel rágalmazásért. A becsületsértési perükben a bíróság már régebben megszüntette az eliárást, mert a szembenálló felek mindegyike tpgadott és tanuk biijón bizonvítani m jfníéxe/i, iskolai Harisnyák, gyermek köi'atíkabátok. nagy választékban. Lusszlig Imre Széchenyi lér 2. Tisza *zálló mellen. nem lehetett semmit. A rágalmazási perek is nemsokára a bíróság elé kerülnek. Az 50 fillér eddig mindkét csaladnak többszáz pengőjébe van. Hz állam és a közlekedés Dr. Veress Gábor előadása (A Wlmagyarország munkatársától.) Az Egyetem Barátainak Egyesülete csütörtökön délután szabadegyetemi előadást rendereit ax egyetem aulájában. Dr Veress Gábor Máv igazgatóhelyettes „Az állam beavatkozása a közlekedési Vállalatok versenyébe" címmel tartott előadást Dr. Veress Gábor megállapította, hogy • fejlődés tisztán felismerhető iránya az állata mindinkább növekedő beavatkozása a versenybe. — Közlekedési vállalatok között verseny csak a 19. század óta van — mondotta —, mert azelőtt a fuvarozást nem fuvarozó vállalatok, hanem a termelők és a közvetítő kereskedők maguk végezték. A verseny először a vasutak között, főleg Angliában és Amerikában fejlődött ki. ahol a közvéleménynek az állam beavatkozásáról vallott nézete a verseny létrejöttét elősegítette. A háború ntán itt is nagy mértékben kiébrándultak a versenyből és a 30 angol nagyvasútit 4 nagv vasúti vállalatba, az amerikai 1600 vasutat pedig 21 rayonhálóeatbpn egyesítik. Ez a nagyaránvu koncentráció az állam igen energikus beavatkozásával jött létre. A belvizi hajóra* versenvének érintése után a háború utáni közlekedéspolitika legizgalmasabb problémáióra tért át a vaent és az antó versenyére. Ennek a versenvnek néhány igen jellegzetes esetét ismertetve, különösen azt emelte ki, hogy az államok milyen módon és minő eredményekkel avatkoztak bele a versenybe Dr. Veress előadását azzal fejezte be. hogy az államok a közlekedési vállalatok együttműködése érdekében minden természetes és minden kényseeritő előfeltételt meg kell teremtenie, — ahol pedig az egvüHmüködés akár technikai akár gazdasági okokból nem lehetséges, ott az államok • közlekedési vállalatok részére egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania. , Az előadót előadása végeztével a nagyszámú hallgatóság megtaDsolta. Összeesett egy koldusasszony a hidegben (A Délmagyarország munkatársától.) Csütörtök reggel a Szilléri-sugáruton a járókelők egy eszméletlenül fekvő nőre akadtak. A kendőbe bugyolált asszony egy hóbuckán feküdt, arccal a föld felé fordulva, a hidegtől szinte meg volt dermedve. Hiába költögették, dörzsölgették, nem tért magához. Bevitték egy közeli házba, ahol azután nagynehezen eszméletre tért. Elmondotta, hoffp özv. Kocsis Gergelynének hívják és abból él, hogy kéreget. Csütörtök reggel már jókorán elindult hazulról, hogy néhány fillért kéregessen össze. Az egyik hóbuckánál elbotlott és hiába erőlködött, képleien volt taipraállam. Az uccán ebben az időbon még nem jártak emberek. A hidegtől azután elvesztette eszméletét. Ozv. Kocsis Gergelvnét beszállították a klinikára. Állapota sulvos. IféWesztyüHct^y^ Engedély-harc a zsibárus-piacon (A Drtmagyarország munkatársától.) A aregedi ószerkcreskedők egyesülete nemrégiben beadványt intézett a varoshoz és kérte az alkalmi zsibárus1 engedélyek kiadásának beszüntetését. Az ószeresek arra hivatkoztak, hogy az alkalmi zsibárusok nagy konkurrendát okoznak, mert a hetipiacokon nagy tömegben jelennek meg és nem fizetnek adót Az elsofoku közigazgatási hatóság az ószeresek kérelmét elutasította. Az erről szóló határozat megokolása a következőket mondja: — Az ipartÖrvény rendelkezése szerint az, aki nem üzletszerűen, aanem saját elhasznált ingóságait alkalomszerűen árusítja, nem kötelezhető iparigazolvány kiváltására, A saját elhasznált ingóságok árusításának engedélyezése nagy szociális jelentőséggel bír, amenynyiben az utóbbi időben ép a legszegényebb néposztály, a munkanélküli családok kénytelenek ezzel megélhetésüket ideig-óráig biztosítani. Az alkalmi zsibárusengedélyek betiltása által a zsibárusok kizárólagos jogot nyernének és ezen előnyös helyzetet felhasználva, tetszésszerinti alacsony árakon vásárolnának ingóságokat és igen drágán adnák el azokat. Ez pedig közérdekből nem volna kívánatos. Felhozták az ószerkereskedők azt is beadványukban, hogy az alkalmi árusok közül többen a nevükre kiállított engedélyekkel üzletszerüleg árusítanak. Errenézve a közigazgatási hatóság megjegyezte, hogy az alkalmi árusítási engedélyeket csak egy naora szokták kiállítani és ' piacbiztosok szigorúan ellenőrzik, hogy az engedélyeket csakis a kiállított napokon használhassák. Az ószerkereskedők lean nyugodtak meg a közigazgatási haióság döntésében, hanem a polgármesterhez megfellebbezték. A polgármester a döntést helybenhagyta, mert szociális szempon'ból fontosnak találta, hogy a szegények időnkint alkalmi zsihárusí engedélvt kaphassanak. Az ószeresek a polgármester határozata ellen a kereskedelemüayi miniszterhez nyújtottak be fellebbezést. Á miniszter leirata most érkezett Saegedre és ebben aziránt érdeklődik a miniszter, hory a város milyen jogszabályok alapján állítja ki az alkalmi piaci zsibárusi engedélyeket. Errenézve a miniszter sürgős választ kér a várostól. A város hatóságának válasza szerint az alkalmi Tsibárusi engedélyeket a polgármester régebbi szóbeli rendelete alap ján ad ja ki a közigazgatási latóság. Errenézve írott jogsznbállyal nem rendelkezik a város. A miniszter érdeklődéséből arra következtetnek a városházán, hog harmadfokon esetleg megsemmisítik a döntést, mely az ócskaresek kérelmét elutasította és a kereskedelmi miniszter is nzon az állásponton lesz, hogy be kell szüntetni az alkalmi zsibárus? engedélvrk kiadását. Korcsolya! 71 Kályhát Vadá sztöllényt Edényárut Legolcsóbban Varaa Denő vaeiruhAzában, Szagodra. Híd wa,