Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-12 / 257. szám

W DÍCMAG7ARORSZAG 1933 november 12. Hellas" Kapható minden szinárnyalathan a RCayB^iliyKil Cll fc^OBE aPl^Slll r 'CICI url~, nőidivat, kttlötl-, szövölláru üzletében, Kárász ucca 14. szám alatt. Del-Ka és Dreher között. ím bontásával és racionálási elvek szemmel tar­tásával inkább kisebb állásokat szaporítani." Ezeket a bölcs sorokat nem a próféták könyvében olvastam. A nemzeti munkaterv 18-ik pontja szól így kérem. A magyar ifjúság kallódik, ténfereg, tépe­lődik. Tanultak sokat és a sok egészséges, élet­erős tehetség ott áll kenyér nélkül, a kilátás­nélküli magyar éjszakáhan. nem tud elhelyez­kedni, nem tud családot alapítani, nem tudja faját szaporítani, nem tud fogyasztani, csak azcTt, mert az állam hajója „megtelt", mert / a sok állással bíró embertárs szá­nalomraméltó önzéssel és rövid­látással őrzi a kaput, nem Hajlandó azt megnyitni és nyugodtan né­zi, hogy az a sok fiatal tehetség "hogyan sod­ródik ellenállhatatlanul szélsősegek felé. Ha Magyarországnak sok termőföldet adott a jó Isten és azon körülbelül kétszerannyi te­rem, mint amennyi a belföldi szükséglet és ha feleslegeinket külföldön el nem helyezhet­jük, igyekezzünk azon, hogy népességünk a duplájára szaporodjon. Adjunk eszközt fiaink kezébe, hogv családot alapithassanak, hogy többen legyünk, hogy idővel több legyen az adófizető államfenntartó. Elférünk, van he­lyünk. Ha megnézzük a statisztikát, láthatjuk, hogy hazánkban egy négvzetkilométerre 93 la­kos esik. A jómódban élő nagv nemzeteknél sokkal sürübb a lakosság. Angliában 188, Bel­giumban 264, Hollandiában 228, Olaszország­ban 135. Németországban 137 lakos iut egy négyzetkilométerre. Nem látom akadálvát an­nak. hogy sürübb legyen népességünk, enni­valónk van. az állami apparátusunk is meg van hozzá méretezve. És mert mindenképen féltem a jó fogyasztót, mert nagyon szeretem, tisztelem, becsülöm, széltől, esőtől óvom, elvi ellensége vagyok és leszek" a nyugdij- és tisztviselői fizetések csökkentésének, mert a tisztviselő jó fogyasztó és ezt a jó fo­gyasztót kár kiirtani. Mi cimen kívánhatjuk a külföldi államoktól, hogy fogyasztassanak tisztviselőikkel például magyar gyümölcsöt, ha a magyar tisztviselőtől és annak gyerme­keitől megvonjuk a gyümölcsfogyasztas lehe­tőségét? Szájas demagógok és üresfejüek vetik állandóan ezt a kérdést a köztudatba és át nem rágott, csavaros logikával próbálnak éket ütni a tisztviselői- és termelő világ közé. Tes­sék. menjenek ki ezek a legények a piacra és ott nézzék meg, hogy ki ma még vevő! Csak a tisztviselő, néhány kereskedő és már csak nagyon kevés iparos. A nyugdijakat pedig megcsonkítani igazság­talanság, az özvegyi és árva járulékok csonkí­tása lelketlenség. Szerzett jogokhoz hozzányúl­ni nem szabad, mert az apa, a férj évtizede­ken át fizette be csengő aranypengőkben a nyugdíjjárulékot és mikor a fejét örök álomra hajtotta, mert bízott munkaadójában, hogy a «/érzett jogot tiszteletben fogja tartani, hogy családja a legszükségesebbekkel el lesz látva. A nyugdíjhoz mozit adni, trafikot adni vagy más állást adni azonban nem lehet. Erre a célra itt vannak a rokkantak, a világháború hősei, az állástalan, kenyér nélkül álló vitézek, azok özvegyei, árvái. A munkanélküliét hatalmas seregének gyomrára is szükségük van a termelőknek. „Munkaképes emberek munkanélküliség címén való segélyezésének elvi ellenségei vagvunk s a munkanélkülieket csak munka ellenében támogatjuk", így szól a nemzeti munkaterv 45. pontja. Azt a munkát tehát meg kell teremteni. Épiteni kell minél többet, még akkor is, ha egyébként az építke­zésnek nincs is egyelőre célja. A cél munkát adni. A cél szentesíti az eszközt, így mondják a bölcsek. Nézzük tehát c,"k a célt, akkor cél­hoz is érünk. ís volna még,néhány szavaru a kipusztuló­ban levő 'kisiparosKoz is. A nagy ipaijiártolásnak az lett az eredmé­nye, hogy a kisipar tönkrement. A hatalmas hadianyag-gyárak a háború után áttértek olyan iparcikkek gyártására, amelyekkel az­előtt csak a kisipar foglalkozott. Akkor, amidőn a munkanélküliség nagy, le kell állítani a gépeket. A gép nem kér enni, az embereknek pedig van egy rossz szokásuk, éhesek is szoktak lenni- A gépeket el kell tenni jobb időkre, helyettük az embereket kell elő­venni, mert nekünk ezek az emberek is kel­lenek. Láttam tavaly egy külföldi államban egy hatalmas kenyérgyárat. Akkora volt, mint egy nagy malom. Óriási értékű, modern gépek­kel volt berendezve. A gépüzem teljesen állt, ellenben az emberek tömege dolgozott. Kérdé­semre közölték velem, hogy a munkanélküliség leküzdése a legelső feladat. Egy kicsit igy drágább a termelés, de ezt be­hozzák azzal, hogv munkát adnak az embe­reknek, lesz pénzük, kenyeret fognak venni, több kenyér fog fogvni és igy amit elveszíte­nek a réven, megnyerik a vámon. Legyen ez a kenyérgyár a példánk. A sok gvomor kitenyésztése legyen tehát annak az általam ajánlott uj állami szervnek a feladata. Ha olcsó lesz a termelés és nagy lesz a bel­földi fogyasztás, nem érhet bennünket baj. Nem szorulunk a némtere, franciára, megle­szünk a magunk emberségéből. Schiffer Miklós. Azz olvasó rovata Igen tisztelt Szerkesztőség! B. lapjukban olvasom, hogy a munkanélküliek foglalkozta­tását még most sem kezdték meg. Minden szo­ciálisan gondolkodó ember kétségbeesik e helyzet láttára. Programbeszédek és ünnepi tósztok alkalmával mindig azt halljuk, hogy minden élő embernek joga van az élethez és — a szerencsétlen munkanélküliek ezrei ha megunták eddigi éhezésüket, most újra kezd­hetik azt. Pedig a mai helyzet foko-i zottabb kötelezettséget ró a hatósá­gokra az ellátatlanokkal szemben. A zá­logházi vita során kiderült, hogy a zálogház a szegény emberek tárgyain 100.000 pengőt ke­resett és tartalékolt. Taíán érdemes lenne mód­ját találni, hogy ennek egy részét felhasznál­ják, vagy kikölcsönözzék erre a célra. Amíg egyeseknek több állás és abnormális jövedelem jut, addig az éhező nincstelenek részére is jutni kell betevő falatnak és kétszer ad az, aki rög­tön ad. Kiváló tisztelettel: M. Ii ,.Dóczy-fotelágy fl ui 1933-at modellII! A legolcsóbb, legtökéletesebb, megtekinthet« vitel­kénvszer nSlkfll. vllíz OACzy Imre Sie­ged, KHIUt Albert (Hid) neca 1. «Am. 99 CIANOZAST és molykór ellen v^ge. Lakásfertőtlenltő VállalatctAmrodA,«. Zyklon GAzip&ri R t. szegedi kirendeltsége 1 Sze<jed, Dugonics tér 12. tz. Telefon: 31-77 FASOR SZANATÓRIUM Budapest VI!. Her. Vilma királynő ut 9. Telefon 31-5-26. Sebészet, belgyógyászat, szülészet, nőgyógyászat, idegosztály Olcsóbb mint bármely klinika vagy közkórház különszobája Napi ellátási díj 10 pengőtől. Kórházi pausálárak idegbetegek esetében továbbá szüléseknél. < 5 N* <10 yj:@ O J > > >j 55 0 * >-5 Ld •KI a rt 1 o (-t «t 05 a, < • • O * J •o 03 Ai < fc O w NOVEMBERI UJ KÖTETEK: Ottó Zarek: Vágyak vására. Franz Wertel: Barba­ra. Warner Fabian: College girls. Pitigrilli: Ut a szerelemhez. Csathó Kálmán: Kluger és Tárta. Herczeg Ferenc: Anci doktor lesz. Farka« Imre: Az iglói diák. Dénes Gizella: Tavaszi buzavetés. Babay József; Vándorlegények: Max Brand: Vág­tató bosszú. Rodriguez André és ödön: Nevető ha­lál. Somtay Margit: Fészckrablók. Beregi Ármin: Isten árnyékában. Melins Imre: Kósza emberár­nyak. John Galsworthy: Biró előtt. John Gals­worthy: Ez a ház kiadó. Cortland Fitzsimmons; 70 ezer tanu. Willy Dias: Kivívott szerelem. Thomas Mann: Die Geschichten Jacobs. .Tohn Galswor­thy: Über den Strom. Vicki B«nm: Tisztitótü». Up­ton Sinclair: AlkohoL Szántó György: Stradlvári. Peteani: Az l-es szám. Móra Ferenc: Egy cár, akit várnak. Lili Grnn: Egy sziv gazdát keres. Aszlá­nyi Károly: 8zilveszter. Sásdi Sándor: A seivre­hulló kő. Kosztolányi Dezső; Bölcsőtől a koporsó­ig. H. G. Carlisle: Vér a véremből. Tamás István: Egy talpalattnyi föld. Tamási Áron: Abel az or­szágban. Alfréd Neumann: Lázadók. Köves Tibor; Faragott képek. Dániel Anna; Valahogy élni kell. Valentine Williams: A véreb lesben. Frank R. '.Izvn*: Sylvia szerelme. Kassák Lajos: A telep. Frap*: R. Adam»: A hosszú éjszaka. Ole Stefani; Botrány a klubban. Oscar Schisgall: A sátán leá­nya. Agaíhc Christie; A kék express. John; Good­win; A fizető vendég. Cecily Sidgwick: Die Ver­wandten kommen. Rudolf llaas: Die Brautlotterle. mnnLicoi»»!«.«',..-! h„. „ti, « "«"•«wrarszán elíflzettl /«száré havonkint 1 pangd, munfcáselBfizelökneK hetenkini is fillér, mindenki más részére havonkint 1*60 pengő! íl ELOFIZETES:

Next

/
Oldalképek
Tartalom