Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-11 / 256. szám

1933 november IT: OeCMÄG7ÄRORSZÄO 9 Esernyő ClIltnBMXKM PAI. PfiipSk ncoa 12. PdapSkbuir SIIDermann mögött. Elsftrenüa ranaka. 168 javítást, áthúzást és átalakítást vállalok és azonnal készítek és Mtívésset HETI MŰSOR: Szombaton délután: Gül baba. Ifjúsági előadás. Filléres helyárak. Szombaton este: Egy csók és más semmi. Bérletszünet. Vasárnap délután: Fehérvári huszárok. Operett Délutáni bérlet 6. Mérsékelt helyárak. Vasárnap este: Egy csók és más semmi. Bérletszünet Hétfőn: Faust Tihanyi Vilma, Halmos János és Leopold Andor felléptévei A. bérlet. 9. Kedden délután: Tessék beszállni. Filléres helyárak. Kedden este: Éjféltől hajnalig. Szimnű. A. bérlet 10. Éjféltől hajnalig A hangsúly a detektivdrámában az „Izgalm»s"-on van. Ezt kereste és bőven meg is találta Edward S h e 1 d o n, az „Éjféltől hajnalig" eimü bünügyi drámában. Nick Carter-regény az összes izgalmi tapasztalatokkal, az angol hidegvér és kíméletlenség kiváltságaival. A drámában zűrzavaros viharok tombolnak egy kísérteties terheltséggel és vérmérsékkel élő angol hölgyben, aki a „legjobb társasághoz" tartozik és aki egzotikus, sötét utakon keres ugyancsak izgalmas szórakozást. A bártáncos — mert ki is lehetne más — azonban a játszadozó éjféli kísértetet megfogja és maréi féltékeny spanyol, el akarja választani vőlegényétől. A bünügy elindult, a hölgy elteszi láb alól kényelmetlen kalandját A hölgyet felmentik, gavallér férfiak állnak őrt körülötte. Eddig semmi egyéb a dráma, mint ügyesen felépített, idegfeszítő akció. Az utolsó felvonásban azonban néhány szóban Írói állásfoglalást is találunk. Egyrészt, hogy az Író egy szépnek képzelt léleknek kiélési területet adjon, amikor az megbocsájt, másrészt, hogy kimondja a vőlegény hangján: „Én is embert öltem, de ártatlant, aki nekem semmit se vétett — a háborúban. Te pedig csak egy kártékony semmirekellő ellen védted meg boldogságunkat .. Az élőadás pergő, feszült és életteljes volt. Könyves Tóth Erzsi az asszony színes, sokoldalú szerepében tehetségének való feladathoz jutott Sodorta magával az érdeklődést, finom és elegáns gesztusokkal, kitűnő beszédtechnikával valóban viharos Jelenetek és szenvedélyek levegőjét idézte feí. Szépen játszott. Be rend is feltűnt néhány jól megkonstruált jelenetével. Csel le halk és rokonszenves alakjával szintén sikerre vitte az előadást. Tapolczay Erzsinek ügyes momentumai voltak. Faragó Panni, ha kissé letompítja hangosságát és természetesnek érzi a színpadot, hamarosan fejlődik. Deréky, Kemény, Herczeg mind egy-egy kidolgozott figurával tették egységessé az előadást, amelyet a sikerűitek kőzé kell sorozni, ha ugyan általában a drámairodalomnak ez az íránva megérdemli a ráfordított fáradtságot és érdeklődést. A SZÍNHÁZI IRODA HÍREI Bérletnyitás a Színházbarátok Egyesületének előadásaira. A Szegedi Színházbarátok Egyesülete az idén is megegyezett a színház igazgatójával klasszika« értékű irodalmi színdarabok előadására. Novembertől március közepéig összesen nyolc Andrássyuti Színház Budapest legjobb műsora: HONTHY HANNA, TÖRZS, FEJES TERI, KABOS, GÓZON, BOROS, PETI, IHÁSZ, PARTOS, PETHES, BIL1CSI, LÁSZLÓ, KELETI, NAGYKOVÁCSI ILONA RAFFAY ERZSI Uj, olcsó helyárak! színdarab fog szinrekerűlní. Ibsen „Hedda Gabler" eimü színmüve l&sz a ciklus első előadása, utána Shakespeare „III. Richárd" és a Velencei Kalmár, Hauptmann „Helga" cimü müve, Sik Sándor egyik történelmi drámája és egy Shaw-darab következik. A klasszikus operettek közül a „Bocacciót" és a „Konvevillei harangok"-at iktatta műsorába a Színházbarátok Egyesülete. A nyolc klasszikus előadásra a színház bérlete* nyit ugyanazokkal a feltételekkel, mint az A. bérleti előadásokra. A színház titkára a bérlet gyűjtését ma kezdi meg. Ma délután „Gül baba". Huszka Jemő gyönyörű magyar operettje ma délután filléres helyárakkal diákelőadás keretében kerül szinre a jelele szerint zsúfolt ház előtt. Gábor diákot Sz. Patkós Irma, Mujkót Sziklai Jenő játsza. Az „Egy esók és más SMttlfll vigoperett, szombaton és vasárnap este kerül síimre Balogh Klárival, Jurik Julcsival, Garamy Jolánnal, Tapolczay Erzsivel, Faragó Pannival, Erdélyi Máryvel, Csellével, Fülöppel, Krémerrei, Herczeggel, Derékyvel, Zilahyval és Szabóval a főszerepekben. A* Egy csók és más semmi két utolsó előadására csak néhány jegy kapható. „Faust". Hétfőn este óriási érdeklődés mellett másodszor kerül szinre Gounod gyönyörű operája Margitot Tihanyi Vilma, Siebelt Sz. Patkós Irma, Márthát Hadnagy Mária, Faustot Halmos János, Mefisztót Leopold Andor énekli. A Fehérvári huszárok vasárnap délután ismét zsúfolt nézőtér előtt játszanak. „Éjféltől hajnalig". Csupa izgalom és érdekesség. Sheldon drámája, amely a premieren nagy sikert aratott. Az „Éjféltől hajnalig" kedden A. bérletben megy. A Déitnagyaroraxág r e g e a y c LYTTON STRACHEY rr VIKTÓRIA KIRÁLYNŐ FORDÍTOTTA: SZINNAI TIVADAR be, amely csöppet sem jobb, sőt talán még rosszabb: pártharcot, anarchiát, csőcselékuralmat. A forradalmi szellem te^edése aggasztó volt; még Angliában is elharapódzott a chartizmus, egy sötét, földalatti mozgalom, melynek az volt a célja, hogy megsemmisítse a királyságot és az ősi alkotmányt. Ha itthon is ilyen veszedelmekkel keJl számolni, micsoda politika az, mely külföldön mindenütt a felfordulást segiti nyeregbe? Albert természetesen különösen Németország iránt viseltetett érdeklődéssel. Ösztöneiben, érzelmeiben, elfogultságaiban német maradt. Stockmar is mélyen belekeveredett a német politikába; a herceg pedig, akit rokoni szálak fűztek a kisebb német uralkodócsaládokhoz, folyton izgatott leveleket kapott hazulról, panaszokat a forradalmi zűrzavar miatt, segélykérést. Miután alaposan meghánytavetette magában Németország jövőjének kérdését, Stockmarral együtt arra a meggyőződésre jutott, hogy a kis német államokat egyesíteni kellene Poroszország fennhatósága alatt; csak ez lehet az álma, a célja minden embernek, kiben német szív dobog. A helyzet rendkívül kényes rolt, a nagy célt csak igen óvatos lépésekkel lehetett megközelíteni. Palmerston pedig vakon, hevesen, könnyelműen cselekedett, jobbra-balra osztogatta a csapásokat, minden rendszer, minden következetesség, sőt — Albert szerint — minden ok nélkül és ami a legfőbb: a porosz állam iránt bizalmatlan volt. Csak ebben az egy tekintetben viselkedett szilárdan és következetesen. Az, hogy Albert és Palmerston a politik részletkérdéseiben homlokegyenest ellentétes nézeteket vallottak, tünet volt csupán. Tünete annak az alapvető jellembeli különbségnek, mely a a két férfi közt fennállott. Albert szemében Palmerston durva és kíméletlen egoista volt, kinek tudatlansága szemtelenséggel párosult, tehát politikája csak ostoba helyzetekbe, sőt katasztrófába vezetheti a nemzetet. Egy ember, aki nem ismer türelmet, megfontolást, elveket, logikus következtetést! Ellenszenvesebb tipüst Albert el se tudott képzelni. Számára nem volt gyűlöletesebb dolog, mint az, ha valaki hebehurgyán gondolkodik, szeszélyes elhatározások alapján cselekszik, megmagyarázhatatlan ösztönökre hallgat a józwn ész-szeroség helyett. (Folyt. köv.> 65 A forradalmi években, amikor ijesztően gyakori eset volt, hogy itt is, ott is leütötték a koronát egy-egy király fejéről, Albert és Viktória nagy megdöbbenéssel eszméltek rá arra, hogy az angol politika — Németországban, Svájcban, Ausztriában, Itáliában, Szicíliában — mindenütt következetesen a lázadókat támogatja. Palmerston meg lehetett elégedve; igazán olyan idők jártak, aminőket ő szeretett. Veszély, izgalom, gyors, elszánt akciókra való lehetőség. Canning tanítványa, aki — mint minden angol ur — szive mélyén megvetette a külföldi potentátumokat, örömét lelte a felkelésekben. Tapsolni szeretett volna a kellemes látványnak, amint a kis zsarnokokat sorra kiseprőzték gyalázatos fészkeikből. Nem titkolta érzelmeit, hadd tudja meg az egész kontinens, hogy kinek a pártján áll Anglia a nagy küzdelemben. Nem minthogyha őt is megfogta volna az akkor dívó radikális filozófiai elmélet. Palmerston távol állt mindenféle elmélettől. És azzal sem törődött, hogy politikája következetlen: otthon konzervatív, külföldön liberális. Az íreket szigaruan fogta és nagyon jól tudta, hogy miért. De ez csöppet sem feszélyezte abban, hogy másutt az elnyomók ellen forduljon. Nem az a fontos, hogy a két helyzet hasonló vagy nem hasonló. A lényeges az, hogy minden uri gondolkozású embernek felfordul a gyomra, ha azokról a rémséges állapotokról hall, melyek például a nápolyi politikai foglyok börtönében uralkodnak. Palmerston nem akart háborút. De tudta, hogy Anglia — ha ügyesen és határozottan latba veti hatalmát — háború nélkül is erősen előmozdíthatja a liberálisok ügyét a kontinensen. Nehéz és kockázatos játék volt, de Palmerston nagy kedvvel csinálta és nagyon ügyesen. És a legizgalmasabb pillanatokban, amikor a játék igazán osztatlan figyelmet, jó idegeket, teljesen szabad kezet igényelt, jöttek ezek az :::osbornei műkedvelők és beleütötték az orrukat mindenbe. Tisztában volt a helyzettel: az a szisztematikus ellenállás, melyet terveivel szemben a királynő tanúsított, nem tőle magától eredt; már az is gyanús volt, hogy őfelségének olyan alapos értesülései voltak mindenről; nyilván valaki áll a háta mögött, az mozgat ja; és ki más volna az, mint Albert herceg? Palmerston mindig gyorsan cselekedett: nem volt ideje meggyőzni a Herceget.' Ha Albert ragaszkodik hozzá, Kogy belekotyogjon mindenbe, le kell róla szoktatni: Albert nagyon dühös volt. Helytelennek tartotta Palmerston politikai elveit és módszereit egyaránt. Nem volt híve az abszolutizmusnak; de Palmerston egész eljárása mintha arra irányult volna, hogy európaszerte olyasmit teerven az abszolutizmus helvéHa panassa, relclamdció/a van. forduljon IcöxvetlenUl a kladóölvatalßos, levelezőlap vagy telefon utfdn