Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-08 / 253. szám

1033 november 8. ÖlírMAnTARORSZtfd warn Jegyelöjegyzések a filharmonikus hangversenyekre a Délmagyarország kiadóhivatalában. A Deitnagyarorsxúg regénye LYTTON STRACHEY VIKTÓRIA KIRÁLYNŐ FORDÍTOTTA: SZ1NNAI TIVADAR 62 De Palmerstorv ambiciója hevében, hatal­mas minisztériuma élén, diplomáciai tervei közepette nem törődött senkivel. Ment a ma­ga utján. Megfontolások helyett ösztöneivel dolgozott, bizott erős kezében, mely megol­dott minden válságot, készülődés nélkül, ugy ahogy felmerült. Bizott gyors szemében, mely minden helyzet lényeges elemeit felismerte, még mielőtt azok tudatába hatolhattak. Vak­merő politikus volt, abban lelte legnagyobb örömét, ha viharos tengeren vezethette az ál­lam hajóját, égig tajtékzó hullámok közt, — megfeszített vitorlákkal. De van egy határvo­nal, melyen tul a bátorság meggondolatlan könnyelműséggé válik. Ezt a vonalat nem le­het ésszel kiszámítani, intuíció kell hozzá, hogy az ember megérezze. Palmerston min­dig megérezte és nem lépte tul soha. Ha öszt­töne azt súgta, hogy a helyzet most fékezést követel, lassan is tudott menni, sokkal óva­tosabban, mint ahogy tőle elvárták volna. Hiszen egész politikai karrierje — sok merész kalandja ellenére — igazában mesteri alkal­mazása volt annak a bölcs mondásnak hogy: minden kapóra jön annak, aki ki tudja várni. („Tout vient á point á qui sait attendre.") Viszont ha ugy látta, hogy most Sietni kell, gyors volt akár a villám. Egy izben Osbome­ból jövet lekéste a londoni vonatot. Különvo­jmtot rendelt. Az állomásfőnök kijelentette, hogy ebben az időpontban olyan zsúfolt a vonal, hogy különvonat beállítása veszélyes. Palmerston azt felelte, hogy fontos dolga van Londonban, nem várbat. Az állomásfőnök tovább húzódozott, a többi vasutas is igazat adott neki, nem vállalhatták a felelősséget egy esetleges szerencsétlenségért. „Lárifári! Indulás az én felelősségemre!", parancsolta a miniszter a maga könnyed, de ellenmondást nem tűrő módján. Erre aztán megindították a különvonatot, mely baleset nélkül megérke­zett. Londonba. A história jellemző arra a vak­merő politikára is, mellyel Palmerston Ang­lia külügyeit vezette; sokat kockáztatott, de mindig szerencséje volt, terve mindig sike­rült. „Anglia" mondogatta „elég erős ahhoz, hogy egyet-mást megkockáztasson." Pal­merston vezetése alatt nyilván elég erős volt hozzá. Számtalanszor megesett, hogy a kül­ügyminisztérium főtisztviselői sápadozva kö­zölték aggályaikat főnökükkel. De Palmerston egy kézlegyintéssel elküldte őket: „Az én fe­lelősségemre!" És simán vezette az országot a szédítő szakadékokkal szegett sikamlós uton a kitűzött célig, baj nélkül, szerencsé­sen, diadalmasan. Páratlan népszerűsége részben diplomáciai sikereinek következmé­nye volt, részben pedig személyi varázsának, annak az elbűvölő kedvességnek, ahogy az emberekkel bánni tudott. De népszerűségé­ben talán még nagyobb része volt annak, hogy mindig kíméletlen eréllyel képviselte honfitársai érdekeit és egész lénye az angol lélek kifejezője volt. Anglia tudta, hogy Pal­merston nemcsak bátor vezére az országnak, de hűséges szolgája is — a köz embere a szó legigazibb értelmében. Miniszterelnök korában, séta közben észrevette, hogy a Gre­en Park pázsitjait vaskerítéssel vették körül. Még aznap levelet irt az illetékes miniszter­nek és heves hangon követelte a kerítés el­távolítását, mert „a parkot a közönség kedvé­ért létesítették és a gyep arra való, hogy a lakosság öregje és fiatalja kedve szerint él­vezhesse, szabadon sétáljon vagy heverész­szen rajta." A külügyminisztérium élén ugyanilyen szellemben őrködött a külföldön tartózkodó angol állampolgárok érdekei fö­lött. Ez nagyon jól esett az angoloknak, de a külföldi kormányoknak persze már kevés­bé. Lord Palmerston mindenbe beleütötte az orrát és lépten-nyomon kellemetlenkedett nekik. Párisban felháborodással tárgyalták a „szörnyű milord Palmerston" beavatkozásait és Németországban gúnyverset énekeltek róla: ^ „Hat der Teufel einen Sohn, So ist er sicher Palmerston." De minden panasz, felháborodás, fenyege­tődzés hiábavalónak bizonyult. Palmerston ajka még gúnyosabbra görbült és ment to­vább a maga utján." Az első diplomáciai súrlódás, melynek so­rán Palmerston élesen szembekerült Viktó­riával, még elsimult valahogy. Akkoriban már évek óta egy nagyon különös probléma foglalkoztatta az európai diplomáciát. Spa­nyolország, mely a napoleoni idők óta belső villongások martaléka volt, egy rövid időre aránylag nyugodt közállapotokat teremtett magának Krisztina anyakirálynő és leánya, a fiatal Izabella királynő uralma alatt. A diplo­matákat nagyon nyugtalanította az a kérdés, kihez fog Izabella férjhezmenni. 1846-ban a kérdés már nagyon időszerű volt. Kérő akadt bőven; többek közt egy spanyol herceg, az­után Izabella két unokabátyja, végül pedig az ifjabb Lipót szász-coburgi herceg, Viktória és Albert unokaöccse. De valahogy egyik sem felelt meg teljesen. Izabella királynő még tizenhatodik évét sem töltötte be; az ember azt hinné, hogy a házasság kérdését nyugodtan el lehetett volna halasztani még néhány évvel; de erről szó sem lehetett, mert — az ífju királynő nagyon temperamentumos volt. „Ismerni kell ezeket a spanyol herceg­kisasszonyokat", mondotta egy szavahihető udvari ember, „elles ont le diable au corps, et on a toujotirs dit que si nous ne nous ha­tions pas, l'héritier viendrait avant le mari." (Tolyt. köv.) Sport Ujabb két francia mérkőzésre kapott meghívást a Szeged FC Megírta a Délmagyarország, hogy a Szeged FC-t a francia tura miatt bizonyos támadások érték. Szigeti Imre, a túrázó csapat veze­tője kedden este Párisból telefonon felvilágosításokat adott a támadások jog­talansagáról. Szigeti szerint a marseillei és a montpellieri mérkőzésen a szegedi együttes nem ugy szerepelt, mint Délmagyarország vá­logatott csapata, ahogyan azt néhány lap irta, hanem mint Szeged FC. Lilieben, ahol Észak­franciaország válogatottja volt az ellenfél, tud­tán kívül és beleegyezése nélkül reklamirozták a Szeged FC-t válogatott csapatnak. Itt mint Dél-Keletmagyarország válogatott csaj>atát hir­dették az együttest, mert tudták, hogy a csa­patban szereplő S z e m z ő az Attila, D ó c z é a Bocskai játékosa. Párisban. a Club Francais ellen nem nyilvános, hanem 2x25 perces tré­ningmérkőzést játszott a Szeged FC. Hogy mennyire tréningjellege volt a mérkőzésnek, bizonyítja az, hogy a szegedi csapatban két idegen iátékos látszott próbamérkőzést. Egyéb­ként a Szeged FC mérkőzései mindenfitt a tel­jes siker jegyében za jlottak le. Lille polgármes­tere kijelentette, hogy mindenkor szívesen látja a Szeged FC-f. A Szeged FC még két mérkőzést játszik Fran­ciaországban. Szombaton Lensbanban, vasár­nap Arrasban mérkőzik a csapat és november 14-én érkezik vissza Szegedre. Ma, s»erdán esté */tQ órakor MAIA *S ORLOfSZKY. Wíimum és PETRSCS dSntSmérk6xése a róknsi tornacsarnokban* Jegyelővétel ugyanott és a Délmagyarország kiadó­hivatalban 166 Lévay sérülése. Megírta a IWhnBgyarofBSíkK, hogy Lévay UTC-játéfcos vasárnap a Hódmező­vásárhelyen lejátszott UTC—HTVE mérkőzés ntolsó percében rossaal lett, összeesett ogy, hogy a mentőknek a kórházba kellett sKállitairi. Lévay állapotában keddre örvendetes javulás áJToít be. A Röntgenfelvételből megállapították, hogy Lévay geríncoszlopznzódást szenvedett A játékos * na­pokban elhagyja a kórházat. A Szeged FC—TTL kerUíef UgabaJnoÖ rafe­kőzést, —• amely augusztus 27-én a Szeged FC túrá ja miatt elmaradt —, a PLASz intézőbi­zottsága november 30-ra, csütörtökre tűzte ki. A mérkőzést az intézőbizottság azért tűzte ki hétköznapra, mert ünnepnapi terminus nem állott a két csapat rendelkezésére. A Szeged FC —III. kerület mérkőzést Szegeden játszák te. A DLASz fegyelmi bizottság* szerdán ülést tart, amelyen a vasárnapi mérkőzéseken kiállított játékosok ügyét tárgyalják. A legnagyobb érdek­lődés a SzAK—HTVÉ mérckŐHésens állítólagos bi­rósértésért kiállított B í t e SzAK-játékos fegyel­mi ügye iránt nyilvánul meg. A mérkőzés folytatás« a járásbíróságon. Je­lentette a Délmagyarország, hogy a tavasszal lejátszott SzAK—TIMTE mérkőzésen Pákoz­dv Ferenc HMTE-tag, súlyosan megsértette a mérkőzést vezető Szebenyi Lajos futballbi­rót. A bíró a bíróságnál keresett magának elég­tételt és durva becsületsértésért beperelte Pá­kozdy Ferencet. A járásbíróság bűnösnek ta­lálta Pákozdyt és 30 pengő pénzbüntetésre Ítélte. Kertész, a Bohn SO volt válogatott játékosa, — aki legutóbb Franciaországban futballozott — a7 elterjedt hírek szerint a HMTE-be gravitál. Ker­tész annakidején standard tagja volt a déli váloga­tott csapatnak. Hetm Gyula, az SzTK rAloeato« Játékos« kesfchérv&rr» távozott és igy kétséges, hogv a kö­zeljövőben rendelkezésére állhat-e egyesiiteíéne' Iz ni szetziciésTELEFUimEN ráf él megérkeztek Amerikai Írógépek raktára Kelemen Márton Dijtalan bemutatás az összes uj rendszerű rádiókban. Mielőtt vásárol okvetlen nézze meg nagy is villanyszerelési raktáramat ns Kedvező fizetési feltételek Kelemen u c c a 11. szám Régi készülékét magas árban becserélem IHI.JU.. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom