Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-07 / 252. szám

DELMAGYARORSZÁG SZEGED, SüerkeMctAMfl t Somogyi ncca 22.l.cm. Telefon: I3-M.-Kladóh!ret«l, k«le*«nlcHn7^Ar «t legytroda Aradi uoca S. Telefon : 13-Ofi. .» Nyomda : Lltw Linrt( nccn lö. Telefon t TATlrnH ieveiolm t Béli Kedd, 1933 EOV. 7. Ara 12 fillér , ^ IX. évfolyam, s«. ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.ÍO. Vidéken és Budapesten 3.ftO, kUilOldHn Ö.40 pengd. * egyes utArn Ara hélkiíinap 12, vnsér- és Ünnepnap ZO tlll. Hirdetések fel-vétele farlta szerint. Megjelenik héttő ki-vételével nanonta rcnn 1 Idegenforgalmi dolgok Két idegenforgalmi akció is Szeged felé irányította a figyelmet a nyár vége felé. Sikerült mindakettő. Különösen a szabadtéri játék vivott ki átütő erejű sikert és dicsőséget, de remélhetőleg emelkedést is. A hatóság egyiknek a rendezésében sem vett közvetlen részt. Ezt nem rekrimináció gyanánt mondjuk. Az eredmény igazolta azokat, akik a két nagy idegenforgalmi megmozdulás előtt is vitatták, azóta is vitatják, hogy az önkormányzat, de nem a városi, banem a társadalmi és különösen a sajtó rendelkezik azokkal az erőkkel, amelyek nélkül nem lehet rendezni se szabadtéri játékot, se Szegedi Hetet. Nem szállunk vitába ezzel az érveléssel, de nem is csatlakozunk hozzá. Szegeden ezidő szerint valóban az a helyzet, hogy a társadalmi szervezettség, még inkább azonban a sajtó összefogása hatalmas eredményeket fárado*ott ki. Már most az történt, hogy a mi derék polgármesterünk szeptember elején visszajött a szabadságáról s látta az elismerés és megtiszteltetés Szegedet érő babérait. Azokat a babérokat, amelyeket — nem akar ez a beállitás hatósági érdemek megtépázása vagy tagadása lenni — mások szereztek. Nem ő. Nem is valamelyik más városi főtisztviselő. Hanem — ahogy a városházán mondták a múltban — kívülállók. El kell ismerni: állása magaslatán viselkedett. Csak városi szempontjai voltak. Csak a várost ért siker és dicsőség foglalkoztatta. Voltak elismerő és rokonszenvező szavai mindenki részére, akiről tudta, hogy szerepet töltött be a Szeged iránt föllángolt érdeklődés kiharcolásában. Az ember szinte azt hihette, ha nem is az egész kulturális, de legalább az idegenforgalmi mentalitás megváltozik s most már a hatósági meggyőződésben, tervszerűségben és törhetetlenségben is mély és erős gyökeret ereszt az idegenforgalmi elgondolás. Ezzel szemben mi történik? Két idegenforgalmi indítványnak is szerepelni kellett volna a közgyűlés előtt. Egyik sem szerepelt. A polgármester mindakettőt levette a napirendről, mert — hangzott az indokolás — készül az idegenforgalmi törvény s addig, amíg annak a rendelkezéseit nem ismerjük, fölösleges idegenforgalmi közgyűlési határozatokat hozni. Megint olyan tévedés, amely nem számol azzal, hogy a bürök meleg szobáin kívül, mindjárt a lombos Széchenyi-téren is élet van, ma ugyan betegesen lüktető és tapogatódzó élet, amely azonban mégsem ismer megál'ást, vagy várakozást. A kormány készül a részvénvjog reformjára. Évtizedek óta készül. De egészen bizonyos, hogy egyetlen részvénytársasági igazgatóság sem akadt oz alatt az idő alatt, amely elintézetlenül hagyta volna az eléje kerülő, különösen égetően aktuális vállalati ügyeket. Az ipartestületi reformra is évtizedekig készültek. Volt-e ez alatt az idő alatt egyetlen elöljáróság, amely szüneteltette vclna, egészben vagy részben, a működését? Budapest mohóbb idegenforgalmi politikát inaugurál, mint valaha. Eddig csak nyáron — Szent István-hete — és tavasszal — nemzetközi vásár — propagandázta föl az országot, bőkezűen kapván a kormányoktól ehhez a munkájához utazási kedvezményeket s egyéb segédeszközöket. Most —közbenkészül az idegenforgalmi törvény — beállit őszi hetet is, elnevezi Nemzeti Munkahétnek és megkapja megint azt a féláru utazási kedvezményt, amelyről a nyáron azit mondták Szegednek, hogy azt csak a minisztertanács adhatja meg, de az se fogja megadni, mert eredetileg Pestnek is csak Szent István hetére engedélyezték — nemzeti ünnep — s egészen kivételes kegy volt, amely egyhamar meg nem ismétlődhetik, hogy kiterjesztették a nemzetközi vásárokra ... Annyi időt azonban, hogy magunkhoz ne térhessünk, még mindig nem vesztettünk. Az idegenforgalmi törvénytől Szegednek nincs mit várni! Különösen akkor nincs mit várni, ha nem követ el mindent annak érdekében, hogy a törvény ne azzal a föltételezéssel készüljön, hogy idegenforgalmat teremteni is, fentartani is, szabályozni is csak Budapestnek lehet, szabad és kell. De attól, hogy készül az idegenforgalmi törvény, Szegednek is szabad keze van. Nemcsak Budapestnek. Vannak, akik törvényt csinálnak. Nekik ez a dolguk. Szeged csináljon idegenforgalmat. Ez nemcsak dolga, hanem kötelessége is. Ha lesz valami intézkedése, amelyről valamikor, amikor majd életbe lép az idegenforgalmi törvény, azt fogja látni, hogy ellenkezik a törvény intézkedésével, hát azon majd változtatni fog. De nem tétlenkedhetik addig. Nem várakozhat. Nem függeszthet föl, örökké ismételgetvén akár azt, hogy ej ráérünk arra még, akár azt, hogy majd a törvény... A baloldal alkoímánqsértésscl vádolta a danitgl horogkeresztes kormSngt és petícióval iordnll a Népszövetséghez Letartóztatták az ellenzéki lapok szerkesztőit (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Danzigból jelentik: A danzigi szabadállam nemzeti szocialista kormánya és a baloldali sajtó között súlyos konfliktus tört ki, amely előreláthatóan a Népszövetséget is foglalkoztatni fogja. A baloldali sajtó alkotmánysértéssel vádolta a nemzeti szocialista kormányt, mert eltávolította a közhivatalokból mindazokat a tisztviselőket, akik nem voltak százszázalékos horogkeresztesek. A centrumpárti „Danziger Landeszeitung" és a szociáldemokrata JÖanziger Volkstnmne" szerkesztősége az alkotmánysértés miatt közös petícióval fordult a danzigi népszövetségi főbiztoshoz. Felkérték, hogy terjeszsze az alkotmánysértés ügyét a Népszövetség elé. A danzigi kormány a petícióra azzal válaszolt, hogy elrendelte a két lap főszerkesztőiének és kiadóhivatali igazgatójának a letartóztatását A népszövetségi főbiztos részletes jelentést terjeszt a Népszövetség főtitkári hivatala elé. Tyler jelentése Magyarország pénzügyi és gazdasági helyzetéről A népszövetségi főbiztos a deficit Tárható csökkenéséről, az adófizetők tértiéiről, az árak mélypontjáról és a külkereskedelmi mérleg javulásáról Budapest, november 6. Tyler, a Nemzetek Szövetsege pénzügyi bizottságának magyarországi megbízottja elkészítette az 1933. ev harmadik negyedéről szóló jelentését, amely többek között a következő megállapításokat tartalmazza: — Az 1933 julius elsejével kezdődő pénzügyi év első negyedében a bevételek 5 %-kal voltak magasabbak az elmúlt év megfelelő negyedének bevételeinél, mig az 1933 junius 30-ával végződő évben, az elmúlt évhez viszonyítva 9 százalékkal csökkentek. Az összes kiadások eddig ebben az évben valamivel alacsonyabb színvonalon mozognak, mint az 1932 julius—szeptemberi hónapokban. Ezért a mérleg némi javulást mutat. Számítani lehet arra, hogy a bevételek emelkedése csökkenteni fogja az 1933 —34 évre 76 millió pengőben előirányzott deficitet. Az ország teherviselése szempontjából a kiadások jelenlegi színvonala tulmagas, tekintettel arra, hogy az adófizetőknek még viselniők kell a helyi hatóság az állami és városi üzemek, a közpénzekből támogatott magánvállalatok nehéz terheit és egyebeket is, mint például az egyházközség javára beszedett közterhet — Magyarországnak ebben az évben bőséges gabonatermése volt — folytatja a jelentés —, azonban a bel- és külföldi árak eddig még nem látott mélypontra estek. Az a diszparitás, amely a gazdák termékeiért fizetett ár és az ipari ár között van, még folyvást emelkedik. A külkereskedelmi adatok szerint 1933 január—szeptember hónapokban 46 4 millió pengő összegű kiviteli többlet mutatkozott és az elmúlt évhez viszonyítva, ez láthatólag a kereskedelmi mérleg 57.8 millió pengő összegű javulását mutatja, azonban a je!en*egi rendkívüli visaonryok