Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-03 / 249. szám

DEl MÄG7AR0RS£*n 1933 november 5} fos **m fnfm nfptn *afamttr<VfáHs helyzetbe, mint Szeged. Szegertet, az ország második legnépesebb, egyszersmind legsúlyosabb helyzetben íevő váro­sát az egész nemzetnék és éppen a nemzeti egysé­get Mrdető magyar kormánynak kfilőnös figyeíein­re kell méltatni. Ha a« egyetemkérdés megoldásá­nál gyengének bizonyulna a kormány, jogos az ag­godalmunk, hogy a jfivőben más, hasonlóképen élétbevágó és nagy probléma bátor ílifitézése elfil is meg fog hátrálni. Szeged protestáns társadalma nevében teljes tisztelettel, de megaryfiződésünkből fakadó határozottsággal is arra kérjük tehát a kor­mányt, hogy minden mellékszempontot íílretéve, egyetemes magyar knltnránk érdekéhen vegye bá­toT határozottsággal védelmébe egyetemünkét, Er­dély erj eíemét". Bakó László nagy lelkesedéssel fogadott sza­rni után dr. Pollner ödön egyetemi tanár szó­lalt fel és beszélt a szegedi egyetemről, mint az erdélyi szellem egyik legjelentékenyebb kép­viselőjéről s egyszersmint a revíziós gondolat egyik leghatásosabb munkásáról. A fefjwMnlások sorát Tnnyogi Csapó János gimnáziumi igazgató beszéde zárta be, aki kü­lönböző swgedi protestáns kulturkérdésekrŐl szólt. Ge-Vi harisnya a legfőbb n«RT választék minden szinben, legolcsóbban HiíFi r keiztyUsnél Klnuz61-(«r 3. Az ld6 A Szeged! Meteorologial Obszervntérinm je­lenti. Szegeden a hőmérő legmagasabb állása 12.6 C, a legalacsonyabb 6.5 C. A barometer adata null­fofcra és tengerszintre redukálva reggel 762.1 mm, este 763.2 mm. A levegő páratartalma reggel 95 snáiíaMk, (léiben 68 szára lék. A szél iránya délke­leti, erftssége 1—8. A lehullott csapadék mermyi­sége 4.8 nwn. A Meteorológiai Intézet jelenti este 10 óra­kor: Élénkebb nyugati szél, az ország észak­nyugati felén felhős idő, helvenként esetleg ki­sebb futóesők. Lényegtelen hőváltozás. | Esnem vők gyári lerakat« Pollák Testvéreknél ÍDÜBÓS ÁRPAD Ar®-ft,fl-*,ySt _**omí,o,on i Áthelyezi Ktq\ó ucca 3 ssám alá, Usztalosmüheiyem nj bolyon: Horthy Miklós ncoa 4 nt. alatt ran (KnlttifpalotAyfil V." m m • M . m • ¡nU.mn.on m*. antiicbutorok fiÄT'^ KM8nf«e Iny asztalos. RECORD fotelágy a modern filő • és fekvő bútor. Kapható mér 80 nenfjőfől ke»dv«. Schöberl Róbertnél, Budapest IV., Haris köx 4. 3« Ingyen olvashatja a Délmagyarországof mert visszakapja elköltött pénzének 5°/*-át, ha takaré­kossági szervezetének üzletei­ben szerzi be szükségleteit. Kollektív szerződést kérnek az építőipari munkások Hegkezcfődtek a tárgyalások a mun­kások és a munkaadók között (A Délmagyarország munkatársától.) A Ma­gyarországi Építőipari Szakmunkások csoportja beadványt intézett a Szegedi Munkaadók Szö­vetségéhez és azt kérte, hogy az építőiparnak összes ágában kössön a szövetség, illetve a Szö­vetséghez tartozó munkaadó kollektiy szerző­dést a munkavallalókkal. A beadványban elő­adta a csoport, hogy a mai állapotok tnellett nincs kalkulációs bázisa sem a munkaadók­nak, a kontárkodás óriási arányúvá nöli és az iparosok között a legélesebb, sokszor már a tisztességtelen verseny határain mozgó verseny folyik. Ilyen viszonyok mellett a munkásság helyzéie ís a legrosszabb, mert a munkásság terhére történik a kalkuláció és a béreket a legminimálisabbra szoritják le. A munkásság látja ezt a sérelmes helyzetet és a javulást ugy tudná elképzelni, hogy a munkabéreket és a munkafeltetelekei kollektív szerződésben kelle­ne lerögzíteni. A szövetség kedden délután 4 órakor Pongrácz Albert elnökletével foglalkozott ezzel a bead­vánnyal. Az értekezleten a szobafestőiparosok bejelentették, hogy nekik már kész kollektív szerződéstervezetet nyújtottak át az alkalma-i: zottak. Ebben a tervezetben azonban olyan fel­tételek vannak lefektetve, hogy azok még csak tárgyalási alapul sem alkalmasak. A szobafes­tők 80 filléres órabért és heti 40 órás munkai időt kérnek. Dr. Cserzy előterjesztései és részletes vita után a szövetség ugy határozott, hogy mielőtt kollektív zerződés megkötésére irányuló tár­gyalásokat kezdene, érintkezésbe lép a Szak-< szervezeti Bizottsággal és az összes szakmuni kásra vonatkozóan kölcsönösen informálják egymást a helyzetről és az esetleges kívánsá­gokról. Csak ezek a tárgyalások lehetnek az­után a szakmákra l iterjedő, esetleges kölcsö­nös megállapodásnak az alapjai. Szinjiazjeqyéf iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiifiiniiiiiiiiiií Nevezetes sajtóhibák Engel Lajos, a markáns egyéniségű hajdani ki­adó, mindig különös gondot fordított rá, hogy jó kontaktusban maradjon az előfizetőivel, kellemet­lenül érintette hát egy megsértődés, főleg hogy ez­zel kapcsolatban lemondták a lapot. — A tegnapi álarcos bálról szóló tudósításból kimaradt a feleségem neve, hangzott a panasz, mi­kor Engel érdeklődött — Csak nem képzelik, hogy szándékosan? — Mit lehet azt tudni! Tavaly is megtörtént egyszer, akkor nem szóltam, de most nem vágom többé zsebre, mert kétségtelen a tendencia. Nyomban házivizsgálat indult meg s az kiderí­tette, hogy kimaradtak a névsorból mások is. Aj ilyen névsor ugy készült valamikor, hogy a tudó­sító a késő éjszakai órákban előfogott egy rende­zőt. — Uram, diktálja be a neveket, nem ismerek mindenki! Már most a rendező volt-e felületes, vagy ő sem ismert mindenkit s rohanvást végezte a dolgát —• ki tudja azt? Ezért vezették be később az újságok azt a rendszert, hogy a névsorokat állíttassa össze maga a rendezőség s verjék be annak a fejét a hiányokért. Most azonban Engel Lajos kész volt mindeö elégtételre s Ígéretet tett, hogy másnap helyreiga­zítják a dolgot. — Milyen jelmeze volt a nagyságos asszonynak? — Babatündér. Meg is jelent a külön hír valahogy ilyen féleké­pen: — A jelmezes bálhoz. A késő éjszakai munka lázas Idején könnyen tévedés osuszik be a lap­ba, igy jelent meg hiányosan az a névsor is, amely a szenzációs sikerű jelmezes bál szebb­nél-szebb asszonyait és leányait fonta koszo­rúba Utólag kell azért megemlítenünk, hogy a sok feltűnő szépség közt különöséé is feltűnt N. N.-né mint baka tündér. Minél nagyobb, tulzottabb, óvatosságot pazarol az ember valamire, annál hamarabb megesik a baj. A babatündér helyett azonban a bakatündér brutá­lis sajtóhibája véglegesen elszalasztott az öreg Napló gárdájából egy előfizetőt. Soha senki el nem tudta hitetni az érdekeltek­kel a szerencsétlen véletlent, száz okot is kisü­töttek, hogy miért akart Engel Lajos kellemellen­kedni. Pedig tartozunk az emlékének azzal, heg:.- ha kellemetlenkedni akart, nugcsmálta ő azt nvillaa Sohse volt kenyere at alattomos módszer. Egy ilyen bolond sajóhiba kavarta vagy negy­ven év előtt országra szóló botrány középpontjá­ba Újlaki Antalt is, a nevezetes férfiút. Újlaki akkoron Nagyváradon volt njságiró s a többek kö­kényei mesen és gyorsan válhatja meg a Délmagyarország kiadóhivatalában Jegyrendelést telefonon is elfogadunk Jj iiiiiiimi mmmmm^ttmmmammmmmm^K^mmK* zött sziniimtikávail is foglalkozott így irta egyszer a következőket: — Kurta szerepében tőkéleteset nyuitott Aporkai Eszter is. Hát az iráis nem igy jelent meg, hanem sajtóhi­bával. Nem lehet elárulnunk, hogy melyik szónak egyetlen betűje cserélődött fel, annyi azonban bizo­nyos, hogy ilyen formában mélységesen megsér­tette régmúlt idők bájos szubrettjét női becsületé­ben. Pláne a mondatkonstrukció, hogy „tökélete­set" nyújtott benne 1 Kínos affér lett a vége. A hires bihari gárda két aranyifja vett különös elégtételt. Aztán... ké­sőbb meg is párbajoztak. Az aranyifjak ma is él­nek, habár idős férfiakként A főhős nagy politi­kai karriért csinált, a legnagyobb közjogi méltó­ságok egyikét töltötte be valamikor. A mai politi­kában nem vesz részt Báli névsorról, sajtóhibáról lévén a szó, el kell mondanunk a „Fővárosi Lapok" hires esetét is. Ennek az újságnak akkoriban nem volt a világon párja: szépirodalmi napilap volt s akárhányszop könyvkritikát közölt a vezércikk helyén. Egy elő­kelő jelmezbálnak akkora fontosságot tulajdoní­tott Vadnay Károly, az iró-szerkesztő, hogy maga ment el a mulatságra és sajátkezüleg állí­totta össze a névsort a kosztümök leírásával. Ké­ső éjszaka volt, mikor elkészült a munkájával, már .nem akart bemenni a szerkesztőségbe, azért a be­cses kéziratot borítékba zárta s egy hordártól be­küldte Vértesy Gyula segédszerkesztőnek. Ceruzával irt a végére néhány sornyi ntasitást, azzal hazament lefeküdt a boldog tudattal, hogy ilyen tökéletes névsora nem lesz más lapnak. Beggel aztán, mikor a kezébe vette az njságot, majd megütötte a guta. Az történt ngvanis, hogy Vértesy kézhez kap­ván a szerkesztője kéziratát, nem tartotta fontos­nak, hogy el ls olvassa, vagy pláne felülbírálja, hanem ugy, ahogy volt, leküldte a nyomdába. Igy jelent meg aztán: — jelen voltak a következő asszonyok és lányok; Csinálhatsz vele, amit akarsz... Tudniillik a kézirattal, a tudósítással! — gon­dolta Vadnay, bízva a poétás segédszerkesztőjé­ben, hogy hangulatos bevezetőt komponál hozzá. Határozottan nagy botrány volt, az asszonyok' és a lányok nem minden ok nélkül háborodtak feL iDr. Welnmanné ¡^^Apsza'oniát TaKarék­tár ucca 2. alá helyezte át. Angóra, djalap, antilop és kötött újdonságait olcsó áron,- árusítja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom