Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)
1933-11-28 / 270. szám
6 DÉLMAGYRORSZÁG 1933 november 18: Ha sajtot vesz, figyeljen a JTAU^FER-névre!^ kérje mindenütt. Ientkezett njból, azonban már más körülmények között Hogy ezalatt mennyit fejlődött a művészete, azt szakember állapithatná meg. Mi itt egy másfajta haladásról szólunk. Az 1888-ban irt kérvény betűvetése bizony kezdetleges egy kissé, idegen kéz tóbb helyen jótékony befolyást gyakorol némely helyesírási hibára. — viszont tiz év múlva határozott írás, stílus és fogalmazás már a Zomboryé. • Itt azonban előbb ei kell mondanunk valamit, ami jellemző az akkori korra, levegőre. Ferenc József 1897 szeptember 25-én tiz szohrot ajándékozott Budapestnek. Elhatározását nagy lelkesedéssel fogadta az ország s már harmadnapra rá, szeptember 28-án, visszhangképpen elhatározta a Tanács, hogy előterjesztést tesz a közgyűlésnek, létesítsen a város 20000 koronás alapítványt, amelynek évi 1000 korona kamata a képzőművészet valamelyik szakában magát képezni óhajtó szegedi saületésfi ifja részére ösztöndíjai szolgáljon. Nem csak a közigazgatási életben szokatlan az a habozás nélküli gyors intézkedés, amellyel ezt az ügyet intézték, — bárhol is feltűnt volna az. Szeptember 29-én a közgyűlés elfogadja a tanácsi előterjesztést s megbízza Lázár György helyettes polgármestert az alapítólevél elkészítésével. A kővetkező, az októberi közgyűlés meghozza aztán végleges határozatát, amit felküldenek jóváhagyás végett a kultuszminisztériumba. A következő év juliusában visszajön az iratcsomó, a miniszter apró pótlásokat kiván, főleg azt mondja: — „...habár a jelenlegi szövegezés mellett ifi feltehető, hogy a szegedi ifjak valláskülönbség nélkül jogosítván pályázni az ösztöndíjra, azért minden kétely elhárítása végett ennek különösen is határozott kifejezés adandó." "A miniszteri leiratot ZsiHnszky Mihály államtitkár irta alá. 1898-ban. A város elvégezte a pótlást, most már elfogadta azt a kultuszkormány s határozata végén ezeket mondja: — „Végül örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a közönségnek a szóban levő alapítvány létesítése által tanúsított s a képzőművészet érdekét oly hathatósan előmozdító hazafias áldozatkészségeért köszönetemet és elismerésemet nyilvánítsam." Most már kiírhatták a pályázatot s a pályázók a következők voltak: Károlyi T>ajos, Tóth Molnár Ferenc, Kendlhcffor Károly, Nyilassy Sándor és Zombory Lajos. A nyertes az 1898—99 tanévre Zombory Lajos lett, aki vázlatkönyvén kívül fesményeket is mellékelt, továbbá Pállik Béla és Roskovics Ignác festőművészek ajánló nyilatkozatát, nemkülönben a müncheni királyi festészeti akadémia elismerő bizonyítványát arról, hogy már négy hónapi tanulás után milyen sikert ért el az akadémián rendezett kiállításon. A három év alatt aztán Zombory fokozatosan küldte be a Tanácsnak a szebbnél szebb, egyre nagyobb elismerést tartalmazó, müncheni bizonyítványokat, mint fejlődő művészete dokumentumait. Utána 1901-ben Károlyi Lajos kapta meg a Ferenc József ösztöndijat. B e n c z n r Gyula, a festészeti mesteriskola igazgatója ajánlta „a legmelegebben" a város figyelmébe és hathatós támogatására. Szól a nagy adó! Gyönyörű vétel az ni OR OH—STANDARD TELEFUNKEN él PHIIIPS készülékeken Díjtalan bemutalás. Csillárok nagy választékban. Amerikai I r 6 g é p e k nagy raktára. Kelemen Márton KELEMEN UCCA 11. A művész alapítványa. Hogy mivé válik néha a legnemesebb szándék is, arra nézve jellemző aj alábbi eset: Zombory Lajos 1918-ban beadványt intézett Somogyi Szilveszter polgármesterhez, hangsúlyozva, hogy Szeged ősi polgári erényeitől és az ő régi családi hagyományaitól is áthatva, ifjú kora óta mindig az volt egyik hő vágya, hogy ő is hasznos polgára legyen Szegednek. A sors és a küzdelmes élet nem adtak rá módot, hogy itthon élhessen, azért sose szakadt el lelkében szülővárosától. — A mai rendkívül idők és események sürgetnek, folytatja hogy régi óhajomnak tegyek eleget, midőn a múltban Szeged városától és a nagy köztől nyert összes kitüntető ösztöndijaimat, —. amiket mindenkor csak megtisztelő kölcsönnek tekintettem, — minden kamataival együtt egy hasonló célú 35.000 koronás mflvéweti Ssatöndiialapitvány formájában ugyancsak a nagy köznek hálásan és tisztelettel visszaszármaztatom. Ezen összeget örök letétként elhelyezem oly célból, hogy annak évi 1500 korona, illetve mindenkori, kamata egy szegedi születésű magyar, keresztény vallású szegénysorsu művésznek komoly tanulmányaiban segítségére legyen. Elkészült az alapítólevél tervezete is, amely szerint az ösztöndíjat elsősorban állatfestő, vagy ha ilyen pályázó nincs, akkor figurális festő és harmadsorban tájképfestő, vagy szobrász kapja A pályázó életkora csak a 18—30 évek kőzött mozoghat. Az alapítólevelet 1922-ben jóváhagyta Vas* József kultuszminiszter, azonban közbejött a devalváció, a hadikötvényekben letett 25.0O0 korona pedig ma egy ebédre sem volna eleg annak a bizonyos szegénysorso műviszifjonak A „Zombory Lajos-gyűjtemény.« Ezelőtt Öt évvel megint meleg ««ívvel fordult szülővárosa felé a művész, 26 darab festményt, amelyek a legméltóbban képviselik művészi fejlődésének különböző fázisait, ajándékba adta Szegednek, éppen csak készkiadásainak minimális megtérítését kérve. Ha a hajlamát követi, ingyen teszi ezt, de a megtérítésre anyagi helyzete kényszeritette. 1928-ban már kevesebb képet vettek az emberek. VI Kedd Róm. kath. István ap. IV¿S.C9. Stefánia. A nap kel 7 óra 22 {*> kor, nyugiszik 4 óra 13 perckor. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgál0' tartanak Grünwald I. örökösök Kálvária-r 17 (telefon 1225), Just Frigyes Petőfi Sándor-síárnt 41 (telefon 1777). Temesváry József KeP«»ncca 11 (telefon 1391) Moldván Lajos IljfRed. Vedres-ncca 1 (telefon 1846). Selmeczi Béla 0™»" gyi-telep IX. ncea 489 (telefon 3425). Tört" Márton Csongrádi sngárnt 14 (telefon 1364), — Egyed Aladár főesperes beiktatás A csanád-csongrádi evangélikus egyházmee sodf elügyelő je, Paraszkay Gyula november 29-én délelőtt 10 órára az evangécrs templomba hivta össze az egyházmegyé tartozó evangélikus egyházak képviselőit endkivüli közgyűlésre, amelyen Egyed Alá«*" lelkészt fogták ünnepélyesen beiktatni főe£resi hivatalába. A közgyűlésre az elnökség e7f,n§é,jkus egyház minden tagját és mirn érdeklődőt méghiv. x Three Stars az elnevezése a -"Üdvül finom, illatos Darjeeling jellegű, hitenzi^otnáju indiai teakeverékünknek. Meinl Gyula rFióküzlet: Szeged, Kárász-u. 6. — Suránvi-ünger Tivadarl5a<Jása. Vitéz Surányi-Unger Tivadaí^etemi tanár, aki a gazdaságpolitikának H°ldon is ismert művelőie. ma tartia meg ¿V érdeklődéssel várt előadását „Világgazdaf kibontakozás' cimmel az Egyetem Bar»5 Egyesületének jog- és államtudományi ^«osztályában. Az előadást, amely délután <>rakor a központi egyetem I. számú előadémeben ,csz> hozzászólások követik. — Célom az, irta a Tanácshoz intézett levelében, hogy egyrészt az alföldi magyar típust ábrázoló és Szolnokon festett képeimből, valamint több külföldön festett tanulmányomból a Szegeden most fejlődő ifjú müvésznemzedék komoly tanulmányokkal tanulságot szerezzen és ismereteit gyarapítsa. Csak azt kiérem, hogy az adományozott képgyűjteményt, ha most nem Ls, de a jövőben, amikor több hely lesz, egy, vagy két teremben külön „Zombory Lajos gyűjteménye" cimén méltóztassék elhelyezni és megőrizni. A képek közül voltaképpen 22 darabot festett Zombory, gulya, borjú, tehén, ló, bika-tanulmányok, jéghordás, szántás, buzahordás, huszártémák, — négy darab Edgár Downs, Paul Direng, Jantzik Mátyás és Lovászi Ferenc munkája. Az ajándékok közt szerepel 30 igen ritka, könyvárusi forgalomban nem is kapható, művészettörténeti mű, amelyek nem voltak meg a Somogyi-könyvtárban, továbbá egy a Kr. e. II. századbeli márvány mellszobor, amelyet 35 év előtt Aradon fogtak ki a Marosból. Ennek kétségtelen római eredetét a bécsi Glypthotheka igazgatósága állapította meg. Az ajándék értéke legminimálisabb becsléssel is 26 000 lorona volt, viszont Zombory készkiadása csak 4(00. A Z>mbory-féle külön terem persze a jövő zenéje a kultúrpalota kibővítésének kérdésével együtt Küljnös és érdekes véletlen, hogy halála előtt két léttel még egyszer eszébe jutott Zomborynak a szüivarosa, mintha ismeretlen érzés unszolta volna, hogy siessen elintézni ezt a dolgát is. Magi hozta le ugyanis további ajándékként önarekéjót és egy másik festményt a város, illetve a mueum számára. Olyn ritkaságszámba megy a« igéretét megtartó ember, hogy kényszerű tapasztalatból megszokik: oda sem hallgatunk, mikor a fogadkozás sokelzengenek. Annál nagyobb örömmel emlékezi! rj meg Zombory Lajosról, aki nemcsak páratlan nvöészetében volt kivétel, hanem ebben is. Hogyn is mondta 45 év előtt, mikor a város ötven foíntjával megindult sok dicsőséggé! szolgáló u'ára? — ígérem, hogy a nemes város kegyességig 5s yáinolitását tanulásom és komoly törekvésem 'Ital egykoron meghálálhatni fogont.. i Bőségesen meghálálta. — Díszdoktoravatás. Wagner János nyugalmazott tanitóképzőintézeti főigazgatót december 2-án délelőtt fél 12 órakor a Ferenc József tudományegyetemen a bölcsészettudományok tiszteletbeli doktorává avatják. — öngyilkosság. Szombaton este Püspökucca 12 szám alatti lakásán zsirszódaoldattal megmérgezte magát Stein Péter borbély mester felesége. Az asszony az utóbbi időben búskomor volt, de hozzátartozói nem gondoltak arra, hogy milyen tervekkel foglalkozik. Szombat este, amikor senki sem tartózkodott otthon, Stein Péterné zsirszódaoldatot ivott. Amint az asszony tettét észrevették, azonnal beszállították a belgyógyászati klinikára. Segíteni már nem lehetett, Stein Péterné tegnap este meghalt. — Bebel-emlékünnepély. A szegedi nőmunkások Bebel halálának huszadik évfordulója alkalmából jól sikerült műsoros ünnepélyt rendeztek vasárnap délután az ipartestület zsúfolásig megtelt nagytermében. A bevezető előadást Ernszt Sándorné tartotta, utána a munkásdalárda énekelt, majd Kéthly Anna országgyűlési képviselő tartott érdekes és értékes előadást Bebelről, a szociáldemokrácia egyik legnagyobb előharcosáról, aki először határozta meg a nő szerepét a munkásmozgalomban. Szerepelt a műsoron a munkások mandolin-zenekara, amelynek ez volt a bemutatkozása. A zenekart, amely tiV"r>v,at tagból áll. Lilienthal Gyula tanította be és vezényelte nagy sikerrel. A zenekar előadta Mison András szerzeményét is, aki tagja a zenekarnak. Szerepelt a műsoron több szavalat és énekszám, Olejnvik .lózsef Ady Endre „Álmodik a nyomor" című költeményét adta elő. Az ünnepélyt Ernszt Sándorné zárta be. ffirek