Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-28 / 270. szám

6 DÉLMAGYRORSZÁG 1933 november 18: Ha sajtot vesz, figyeljen a JTAU^FER-névre!^ kérje mindenütt. Ientkezett njból, azonban már más körülmények között Hogy ezalatt mennyit fejlődött a művészete, azt szakember állapithatná meg. Mi itt egy másfajta haladásról szólunk. Az 1888-ban irt kérvény betű­vetése bizony kezdetleges egy kissé, idegen kéz tóbb helyen jótékony befolyást gyakorol némely helyesírási hibára. — viszont tiz év múlva hatá­rozott írás, stílus és fogalmazás már a Zomboryé. • Itt azonban előbb ei kell mondanunk valamit, ami jellemző az akkori korra, levegőre. Ferenc József 1897 szeptember 25-én tiz szoh­rot ajándékozott Budapestnek. Elhatározását nagy lelkesedéssel fogadta az ország s már harmadnap­ra rá, szeptember 28-án, visszhangképpen elhatá­rozta a Tanács, hogy előterjesztést tesz a közgyű­lésnek, létesítsen a város 20000 koronás alapít­ványt, amelynek évi 1000 korona kamata a képzőművészet valamelyik szaká­ban magát képezni óhajtó szegedi saü­letésfi ifja részére ösztöndíjai szol­gáljon. Nem csak a közigazgatási életben szokatlan az a habozás nélküli gyors intézkedés, amellyel ezt az ügyet intézték, — bárhol is feltűnt volna az. Szeptember 29-én a közgyűlés elfogadja a tanácsi előterjesztést s megbízza Lázár György helyet­tes polgármestert az alapítólevél elkészítésével. A kővetkező, az októberi közgyűlés meghozza aztán végleges határozatát, amit felküldenek jóváha­gyás végett a kultuszminisztériumba. A következő év juliusában visszajön az irat­csomó, a miniszter apró pótlásokat kiván, főleg azt mondja: — „...habár a jelenlegi szövegezés mellett ifi feltehető, hogy a szegedi ifjak valláskülönb­ség nélkül jogosítván pályázni az ösztöndíjra, azért minden kétely elhárítása végett ennek különösen is határozott kifejezés adandó." "A miniszteri leiratot ZsiHnszky Mihály állam­titkár irta alá. 1898-ban. A város elvégezte a pótlást, most már elfogad­ta azt a kultuszkormány s határozata végén ezeket mondja: — „Végül örömmel ragadom meg az alkalmat, hogy a közönségnek a szóban levő alapítvány lé­tesítése által tanúsított s a képzőművészet érde­két oly hathatósan előmozdító hazafias áldozat­készségeért köszönetemet és elismerésemet nyil­vánítsam." Most már kiírhatták a pályázatot s a pályázók a következők voltak: Károlyi T>ajos, Tóth Molnár Ferenc, Kendlhcffor Károly, Nyilassy Sándor és Zombory Lajos. A nyertes az 1898—99 tanévre Zombory Lajos lett, aki vázlatkönyvén kívül fesményeket is mel­lékelt, továbbá Pállik Béla és Roskovics Ignác festőművészek ajánló nyilatkozatát, nemkü­lönben a müncheni királyi festészeti akadémia el­ismerő bizonyítványát arról, hogy már négy hó­napi tanulás után milyen sikert ért el az akadé­mián rendezett kiállításon. A három év alatt aztán Zombory fokozatosan küldte be a Tanácsnak a szebbnél szebb, egyre na­gyobb elismerést tartalmazó, müncheni bizonyít­ványokat, mint fejlődő művészete dokumentumait. Utána 1901-ben Károlyi Lajos kapta meg a Ferenc József ösztöndijat. B e n c z n r Gyula, a festészeti mesteriskola igazgatója ajánlta „a leg­melegebben" a város figyelmébe és hathatós támo­gatására. Szól a nagy adó! Gyönyörű vétel az ni OR OH—STANDARD TELEFUNKEN él PHIIIPS készülékeken Díjtalan bemutalás. Csillárok nagy választékban. Amerikai I r 6 g é p e k nagy raktára. Kelemen Márton KELEMEN UCCA 11. A művész alapítványa. Hogy mivé válik néha a legnemesebb szándék is, arra nézve jellemző aj alábbi eset: Zombory Lajos 1918-ban beadványt intézett So­mogyi Szilveszter polgármesterhez, hangsúlyozva, hogy Szeged ősi polgári erényeitől és az ő régi családi hagyományaitól is áthatva, ifjú kora óta mindig az volt egyik hő vágya, hogy ő is hasznos polgára legyen Szegednek. A sors és a küzdelmes élet nem adtak rá módot, hogy itthon élhessen, azért sose szakadt el lelkében szülővárosától. — A mai rendkívül idők és események sürget­nek, folytatja hogy régi óhajomnak tegyek eleget, midőn a múltban Szeged városától és a nagy köztől nyert összes kitüntető ösztöndijaimat, —. amiket mindenkor csak megtisztelő kölcsönnek tekintettem, — minden kamataival együtt egy ha­sonló célú 35.000 koronás mflvéweti Ssatöndii­alapitvány formájában ugyancsak a nagy köznek hálásan és tisztelettel visszaszármaztatom. Ezen összeget örök letétként elhelyezem oly célból, hogy annak évi 1500 korona, illetve mindenkori, kamata egy szegedi születésű magyar, keresztény vallású sze­génysorsu művésznek komoly tanulmányaiban se­gítségére legyen. Elkészült az alapítólevél tervezete is, amely szerint az ösztöndíjat elsősorban állatfestő, vagy ha ilyen pályázó nincs, akkor figurális festő és harmadsorban tájképfestő, vagy szobrász kapja A pályázó életkora csak a 18—30 évek kőzött mo­zoghat. Az alapítólevelet 1922-ben jóváhagyta Vas* Jó­zsef kultuszminiszter, azonban közbejött a deval­váció, a hadikötvényekben letett 25.0O0 korona pedig ma egy ebédre sem volna eleg annak a bi­zonyos szegénysorso műviszifjonak A „Zombory Lajos-gyűjtemény.« Ezelőtt Öt évvel megint meleg ««ívvel fordult szülővárosa felé a művész, 26 darab festményt, amelyek a legméltóbban képviselik művészi fejlő­désének különböző fázisait, ajándékba adta Sze­gednek, éppen csak készkiadásainak minimális megtérítését kérve. Ha a hajlamát követi, ingyen teszi ezt, de a megtérítésre anyagi helyzete kény­szeritette. 1928-ban már kevesebb képet vettek az emberek. VI Kedd Róm. kath. István ap. IV­¿S.C9. Stefánia. A nap kel 7 óra 22 {*> kor, nyugiszik 4 óra 13 perckor. Szegeden a gyógyszertárak közül szolgál0' tartanak Grünwald I. örökösök Kálvária-r 17 (telefon 1225), Just Frigyes Petőfi Sándor-síár­nt 41 (telefon 1777). Temesváry József KeP«»­ncca 11 (telefon 1391) Moldván Lajos IljfRed. Vedres-ncca 1 (telefon 1846). Selmeczi Béla 0™»" gyi-telep IX. ncea 489 (telefon 3425). Tört" Már­ton Csongrádi sngárnt 14 (telefon 1364), — Egyed Aladár főesperes beiktatás A csa­nád-csongrádi evangélikus egyházmee sodf elügyelő je, Paraszkay Gyula novem­ber 29-én délelőtt 10 órára az evangécrs tem­plomba hivta össze az egyházmegyé tartozó evangélikus egyházak képviselőit endkivüli közgyűlésre, amelyen Egyed Alá«*" lelkészt fogták ünnepélyesen beiktatni főe£resi hiva­talába. A közgyűlésre az elnökség e7f,n§é,j­kus egyház minden tagját és mirn érdeklő­dőt méghiv. x Three Stars az elnevezése a -"Üdvül finom, illatos Darjeeling jellegű, hitenzi^otnáju indiai teakeverékünknek. Meinl Gyula rFióküzlet: Sze­ged, Kárász-u. 6. — Suránvi-ünger Tivadarl5a<Jása. Vitéz Surányi-Unger Tivadaí^etemi tanár, aki a gazdaságpolitikának H°ldon is ismert művelőie. ma tartia meg ¿V érdeklődéssel várt előadását „Világgazdaf kibontakozás' cimmel az Egyetem Bar»5 Egyesületének jog- és államtudományi ^«osztályában. Az előadást, amely délután <>rakor a központi egyetem I. számú előadémeben ,csz> hozzá­szólások követik. — Célom az, irta a Tanácshoz intézett levelében, hogy egyrészt az alföldi magyar típust ábrázoló és Szolnokon festett képeimből, valamint több kül­földön festett tanulmányomból a Szegeden most fejlődő ifjú müvésznemzedék komoly tanulmá­nyokkal tanulságot szerezzen és ismereteit gyara­pítsa. Csak azt kiérem, hogy az adományozott kép­gyűjteményt, ha most nem Ls, de a jövőben, ami­kor több hely lesz, egy, vagy két teremben külön „Zombory Lajos gyűjteménye" cimén méltóztas­sék elhelyezni és megőrizni. A képek közül voltaképpen 22 darabot festett Zombory, gulya, borjú, tehén, ló, bika-tanulmá­nyok, jéghordás, szántás, buzahordás, huszárté­mák, — négy darab Edgár Downs, Paul Direng, Jantzik Mátyás és Lovászi Ferenc munkája. Az ajándékok közt szerepel 30 igen ritka, könyvárusi forgalomban nem is kapható, művészettörténeti mű, amelyek nem voltak meg a Somogyi-könyvtár­ban, továbbá egy a Kr. e. II. századbeli márvány mellszobor, amelyet 35 év előtt Aradon fogtak ki a Marosból. Ennek kétségtelen római eredetét a bécsi Glypthotheka igazgatósága állapította meg. Az ajándék értéke legminimálisabb becsléssel is 26 000 lorona volt, viszont Zombory készkiadása csak 4(00. A Z>mbory-féle külön terem persze a jövő ze­néje a kultúrpalota kibővítésének kérdésével együtt Küljnös és érdekes véletlen, hogy halála előtt két léttel még egyszer eszébe jutott Zomborynak a szüivarosa, mintha ismeretlen érzés unszolta volna, hogy siessen elintézni ezt a dolgát is. Magi hozta le ugyanis további ajándékként ön­arekéjót és egy másik festményt a város, illetve a mueum számára. Olyn ritkaságszámba megy a« igéretét meg­tartó ember, hogy kényszerű tapasztalatból meg­szokik: oda sem hallgatunk, mikor a fogadkozás sokelzengenek. Annál nagyobb örömmel emléke­zi! rj meg Zombory Lajosról, aki nemcsak páratlan nvöészetében volt kivétel, hanem ebben is. Ho­gyn is mondta 45 év előtt, mikor a város ötven foíntjával megindult sok dicsőséggé! szolgáló u'ára? — ígérem, hogy a nemes város kegyességig 5s yáinolitását tanulásom és komoly törekvésem 'Ital egykoron meghálálhatni fogont.. i Bőségesen meghálálta. — Díszdoktoravatás. Wagner János nyu­galmazott tanitóképzőintézeti főigazgatót de­cember 2-án délelőtt fél 12 órakor a Ferenc Jó­zsef tudományegyetemen a bölcsészettudomá­nyok tiszteletbeli doktorává avatják. — öngyilkosság. Szombaton este Püspök­ucca 12 szám alatti lakásán zsirszódaoldattal megmérgezte magát Stein Péter borbély mes­ter felesége. Az asszony az utóbbi időben bús­komor volt, de hozzátartozói nem gondoltak arra, hogy milyen tervekkel foglalkozik. Szom­bat este, amikor senki sem tartózkodott otthon, Stein Péterné zsirszódaoldatot ivott. Amint az asszony tettét észrevették, azonnal beszállítot­ták a belgyógyászati klinikára. Segíteni már nem lehetett, Stein Péterné tegnap este meg­halt. — Bebel-emlékünnepély. A szegedi nőmun­kások Bebel halálának huszadik évfordulója alkalmából jól sikerült műsoros ünnepélyt ren­deztek vasárnap délután az ipartestület zsúfo­lásig megtelt nagytermében. A bevezető elő­adást Ernszt Sándorné tartotta, utána a munkásdalárda énekelt, majd Kéthly Anna országgyűlési képviselő tartott érdekes és érté­kes előadást Bebelről, a szociáldemokrácia egyik legnagyobb előharcosáról, aki először ha­tározta meg a nő szerepét a munkásmozgalom­ban. Szerepelt a műsoron a munkások mando­lin-zenekara, amelynek ez volt a bemutatko­zása. A zenekart, amely tiV"r>v,at tagból áll. Li­lienthal Gyula tanította be és vezényelte nagy sikerrel. A zenekar előadta Mison András szer­zeményét is, aki tagja a zenekarnak. Szerepelt a műsoron több szavalat és énekszám, Olejnvik .lózsef Ady Endre „Álmodik a nyomor" című költeményét adta elő. Az ünnepélyt Ernszt Sán­dorné zárta be. ffirek

Next

/
Oldalképek
Tartalom