Délmagyarország, 1933. november (9. évfolyam, 249-272. szám)

1933-11-23 / 266. szám

T93J november 25. OELMAGf APOßSISO AJANDEICOK 6 személyes üveg kompót készlet P 1.98 6 személyes üveg süteménve« készlet P 198 6 személyes vizes v. boros készlet 1.98 2 pár teás csésze fayence —.98 4 pár mokka csésze fayence —.98 4 drb. kávés v teás bögre fayence —.98 1 drb. fonott díszkosár süteményhez —.98 1 drb. nagy füszertartó fayence —.98 ZomdneBdtnTsfnk t'zá'iöságáé'' lelsiSsságet válln'Mk. ] m A Szeged, Tisza lalos kümt 38 sz. 1 9 NÉVNAPRA 3 drb. kicsi füszertartó fayence —.78 1 drb. falisótartó fayence —.98 1 drb. réz kávédaráló 2-98 1 drb. réz habüst 20 cm. 3.98 1 drb. csiszolt vasaló 3-as sz. 4.78 1 zsemledaráló 3.90 1 drb. 5 kgr. konyhamérleg I.a. 6.80 1 drb. krumpli prés 1.60 ÚlomkrlstálYOk, nemes parcellán­(®"| 'ffl Ifsarák és készletek nagy válasz­lü tékl-an Kézzé man hlrakafa?nka«. Szombatra összehívták a szinügyi Sziklai szinfgnzgató szerződésének három évvel való menhasszabbllásái kéri (A Délmagyarország munkatársától.) A színügyi bizottság legutóbbi ülésén — mint is­meretes —, foglalkozott Sziklai Jenő színigaz­gatónak szerződés-meghosszabbítási kérvényé­vel. Sziklai azt kérte, hogy a város hosszab­bítsa meg szerződését három esztendőre. A szinügyi bizottság megállapította, hogy a ké­relem korai, elvi kifogása ugyan nincs a szer­ződés meghosszabbítása ellen, de azt csak kellő idő után javasolhatja. Szerdán délben Sziklai Jenő ismét benyúj­totta kérvényét a városházán, dr. Pálfy Jó­zsef polgármesterhelyetteshez, aki szombaton déli tizenkét órára összehívta a szinügyi bi­zottságot. Sziklai ismét azt kéri, hogy a város hosszabbítsa meg három esztendőre igazgatói szerződését. Hivatkozik arra, hogy az egyéves szerződés birtokában nem fejthet ki olyan eredményes működést a szegedi színház élén, mint amilyent hároméves szerződés birtoká­ban fejthetne ki. A színházban is, épen ugv, mint minden más nagvobbarányu vállalkozás­ban csak akkor képzelhető el rentábilis gaz­dálkodás, ha elég hosszú időre szóló szerződés áll a vállalkozó rendelkezésére. Mivel ebben a pillanatban még teljesen bizonytalan, hogy megkapja-e a íövő évben is a színházat, nin­csen abban a helyzetben, hogy nagyobbarányu beruházásokra gondoljon, nem szervezheti meg olyan módon a társulatát, ahogyan szeretné és ahogyan azt a szegedi közönség igényei, a színház hagyományai megkívánnák. Jobb szí­nészeket csakis hosszabb időre szóló szerződés­sel kapcsolhat a szegedi színházhoz, mert a jelenlegi bizonytalanságban, minden színész örömmel ragad meg minden alkalmat, amely biztosabb, hosszabb időre szóló szerződést je­lenthet számára. Hivatkozik Sziklai arra is, hogy a szegedi színház évi háromszázezer pen­gős költségvetéssel dolgozik, reálisan tehát ak­kor kalkulálhat, ha szerződése nem jár le az első szezon végén. Annakidején különben is a meghívás három évre szólt és ő volt az, aki az egyéves szerződést kérte, mert azt akarta, hogy a város néhány hónap alatt meggyőződhessen komoly törekvéseiről. Dr. Pálfy József polgármesterhelyettes az igazgató kérelmét pártoló javaslattal terjeszti a színügyi bizottság elé. Ha a kérelem teljesí­téséhez a bizottság hozzájárul, a javaslat a szerdai közgyűlés elé kerül és a közgyűlés mondja ki, hogy meghosszabbítja-e Sziklai Jenő szinházi szerződését három esztendőre. 22 fiónapi fi ariönre íféllék Körpel Hicbárdoi Enyfiitö körülmény, f)oqy az összeomlott Seifmann-céq társ­tulajdonosa nem a saját céljaira fordította a sikkasztott összegeket (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi büntetőtörvényszék ViM-tanácsa szer­dán délelőtt hozott ítéletet a Seifmann Mór és Fia cég társtulajdonosának: Kőrpcl Richárd­nak sorozatos váltóhamisilási bűnügyében. Körpel Richárdot az ügyészség — mint isme­retes — 109 váltóhamisítással és 12 sikkasz­tással vádolta. A sorozatos bűncselekménye­se/, mint a Seifmann-cég társtulajdonosa kö­vette el. Számítása nem sikerült és egyik napon elszökött Szegedről. A szegedi rendőrség kö­rözőlevelet adott ki ellene és Körpel csakha­mar kézre került. A bünü'gyet először szeptember 27-én tár­gyalta a szegedi törvényszék. Közel 25 tanút hallgatott ki a bíróság, köztük legtöbben, mint károsultak szerepeltek. A tárgyaláson Körpel Richárd a rossz gazdasági helyzettel védekezett. Azt adta elő, hogy egyik szegedi bank megvonta a cég folyószámla-hitelét és másképen nem tudta az anyagi ügyeket ren­dezni csak ugv, hogy a felek fedezeti-váltóit leszámitoltatta. Ezt azonban jóhiszeműen tette abban a reményben, hogy abból kára nem származik senkinek és a ceg anyagi ügyeinek rendbehozatala után a váltók visszakerülnek f üüKTIKUS EMBER távolra én kSielre egy BIFOKAL SZEMÜVEGET visel. OyCzödjön meg szenzációs olcsó árainkról. OHDUUHIM KELIMR KÁRÁSZ UCCA 3. SZÁM az ő kezeibe, amikor is megsemmisítette vol­na azokat. A szeptemberi tárgyaláson kihall­gatták özv. Seifmann Józsefnét is, aki mentő­vallomást tett. Annak idején a védő kérésére a bíróság el­napolta a főtárgyalást, melyet szerdán délelőtt folytattak. Elsőnek Stein Sándort, a Szegedi Kereskedelmi és Iparbank cégvezetőjét hall­gatta ki a bíróság tanuként. A cégvezető arról tett vallomást, ho^y a Seifmann-cégnek 25— 30.000 pengő erejéig volt hitele a banknál. Amikor Seifmann József öngyilkosságot köve­tett el, megvizsgálták a cég státuszát és rájöt­tek arra. hogy máshol is van a cégnek adós­sága. Ettől kezdve a vállalatot tartozásainak rendezésére szorították. A védő kérdésére kijelentette a tanú, hogy Körtiel Richárdnak a Seifmann-cégbe való belépését jólesően vették tudomásul, mert ko­moly üzletembernek ismerték. Közvetlen az összeomlás előtt Körpel Richárd többezer pen­gőt fizetett be a banknak és minden igyekezet­tel azon volt. hogy valamikép rendezze az ügyet. Stern Sándor ezután arról beszélt, hogy bankközi megbeszélést tartottak, hogyan le­hetne rendezni a Seiffmann-cég ügyeit, a ta­nácskozások azonban nem vezettek eredmény­re. Dr. Magyar István, a Magyar Általános Ta­karékpénztár szegedi fiókjának jogtanácsosa hasonló tanúvallomást tett. Elmondotta, hogy tudomása szerint a gazdasági viszonyoknak megfelelően a cég jelentékeny összegeket tör­lesztett. Körpel egyizben fentjárt a központi igazgatóságnál és azt kérte, hogy a felek által rendezett váltókat adják ki a tulajdonosoknak. Az igazgatóság ehez bozzá is iárult, de az er­őrák, ékszerek, aranyáruk, örlásí vá'sstííkban, dísztárgyán lepoi««»* «ro» Retah é&szerészwéí, lln'fl nOnyTeci­k*re elftteg nélkül kiszolgálunk, «3 3*1*' műhely. ről szóló értesítés már olyan időben érkezett a fiókhoz, amikor Körpel ellen a bűnvádi eljá­rás már megindult. Kijelentette, hogy a ban-i kot tulajdonképen nem éri kár, mert jelzálo­gi bekebelezéssel és engedményezéssel, vala­mint a jó váltók felhasználásával fedezettnek látszik a bank követelése. A tanúkihallgatások ezzel befejeződtek és a perbeszédekre került sor. Dr. Szarvas János ügyész 109 magánokiralhamisitás bűntettével, továbbá 4 rendbeli sikkasztás bűntettével és 8 rendbeli sikkasztás vétségével vádolta Kör­pel Richárdot és szigorú ítéletet kért. Hangsu^ Iyozta, hogy Körpel Richárdnak semmíkép sem lett volna szabad a hamisítás, illetve a sik­kasztás eszközéhez folyamodnia, mert a cég összeomlását meg lehetett volna akadályoz­ni, esetleg kényszeregyezség, vagy csőd utján. A nagy bűnhalmaz indokolttá teszi az ügyész szerint a szigorú ítélet kiszabását. Dr. Sebők Ferenc védőbeszédében kitért ar­ra, hogy amikor három évtizeddel ezelőtt a Seifmann-cég főnöke felkérte a szegedi keres­kedelmi iskola igazgatóságát, hogy ajánljanak a céghez tisztviselőt a maturánsok közül, akkor az iskola Körpel Richárdot ajánlotta, mint a legtehetségesebb diákok egyikét. Magyar, né­met és francia levelező, majd könyvelő, utóbb pedig cégvezető volt a vállalatnál. Az ő vezeté-* se alatt felvirágzott a cég, úgyhogy egyidőben 200 szobagarniturá ja volt. A háború alatt mind­végig katonai szolgálatot teljesített, sebesül­ten tért haza a frontról. Hangoztatta a védő, hogy Körpel a család kérésére lépett be a cég­be. A váltóhamisításokat jóhiszeműen követte el, semminemű anyagi haszna nem szárma­zott azokból. A vádlott büntetlen előéletű, va­lamint beismerésére való tekintettel enyhe Íté­let kiszabását kérte a bíróságtól. Egyórás tanácskozás után hozta meg Ítéle­tét a Viíd-tanács. Az Ítélet kihirdetése előtt Szarvas ügyész bejelentette, hogy az egyik váltóhamisitási ügyben bizonyítékok hiányá­ban elejti a vádat Körpel ellen. A törvényszék ezek után ugy határozott, hogy ebben az egy ügyben megszünteti az eljárást. A törvényszék 108 váltóhamisítás büntette, 2 sikkasztás bűn­tett és 9 sikkasztás vétsége miatt találta bű­nösnek Körpel Richárdot és egyévi, 10 hónapi börtönre ítélte. A vizsgálati fogságból 1 évet és 15 napot a büntetésbe beszámított a biróság. Az ítélet indokolása megállapítja, hogy a vádlott saját beismerése alapján hozta meg a biróság az Ítéletét. Sulvosbitó körülménynek számított az Ítélet kiszabásánál a bűncselek­mények halmazata, ellenben enyhitő körül­ményként mérlegelte a biróság a beismerést, a rossz gazdasági viszonyokat, a vádlott csalá­dos voltát és azt a körülményt, hogy a vád­lott teljesen tönkrement és a sikkasztási ügyek­ben felvett pénzt nem a saját céljaira fordí­totta, hanem a bankoknak fizette be, hogy tar­tozást rendezhesse. Az ítéletben a vádlott, védőié és az ügyész is megnyugodott és igy az jogerőre emelke­dett. Ma Játszik Széchenyi Mozi Budapesttel egyidőben GRETE GARBÓ mint budapesti bárhölgy Pirandel'ó gyönyört! darabjában Az vagyok, akit szeretsz Főszereplő: Grete Garbó, partnere: Erich von S'roheim.

Next

/
Oldalképek
Tartalom